Elsöprő győzelmet aratott egy pár hónapja alakult párt Bulgáriában

Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.

Az Öt Csillag Mozgalom és az Északi Liga vezette jobbközép sikere a választásokon a politikai és migrációs helyzet miatti haragot jelzi – írta a keddi olasz sajtó.
Az olaszok az ország politikai és migrációs helyzete miatti „haragjukat” fejezték ki azzal, hogy a legtöbb szavazatot az Öt Csillag Mozgalomra és a Liga vezette jobbközépre adták a parlamenti választásokon – írta a keddi olasz sajtó, amelynek információi szerint a kormányalakítási egyeztetés április 2-án kezdődik el.
Itália elfeledett részeinek bosszúja

Az Il Foglio politikai napilap elemzése szerint a „haraggal teli” Olaszország adta a szavazatok több mint egyharmadát a jobbközépre és további majdnem egyharmadát az Öt Csillag Mozgalomra (M5S). „Ez volt a bosszúja Itália elfeledett részeinek”, amelyek úgy érezték, hogy a többi párt teljesen magára hagyta őket a szegénységgel, a migrációval és a korrupcióval szemben – írta az újság hangsúlyozva, hogy ezzel a parlamenti választással a hagyományos jobb- és balközép pártok végleg felmorzsolódtak. „Véget ért a kilencvenes évek jobb- és baloldali kétközpontúsága, megszületett a populista kétközpontúság” – vélte az Il Foglio.
Stefano Bruno Galli politológus professzor a SkyTg24 hírtelevízióban a balközép kormány téves migrációs politikájával magyarázta az M5S és a Liga előretörését.
A balközép La Repubblica emlékeztetett, hogy a balközép Demokrata Párt (PD) szavazóinak egyharmada távol maradt az urnáktól, a PD-kormány minisztereinek fele nem jutott be a római parlamentbe, és az M5S hatalmas támogatottságra talált a közalkalmazottak között. A PD több mint 1,5 millió szavazóját veszítette el a 2013-as választásokhoz képest. Az M5S öt évvel ezelőtthöz képest kétmillió szavazóval erősödött meghaladva a tízmilliós támogatottságot. A jobbközépre több mint 12 millióan voksoltak: 2003-hoz képest a Liga a szövetséges Hajrá Olaszországtól (FI) a szavazatok több mint 22 százalékát szedte el.
Politikai korszakváltás
Politikai korszakváltásról írt a Corriere della Sera, amely szerint március 4-én véget ért a második olasz köztársaság, ahogyan az első végét 1994-ben Silvio Berlusconi akkori politikai színre lépése jelentette. A pártvezetők első sajtótájékoztatói alapján a már a Matteo Salvini irányította Liga vezette jobboldal kevésbé hajlik a koalíciós megoldásokra. Ezzel szemben a M5S miniszterelnök-jelöltje Luigi Di Maio sajtóértesülések szerint máris a PD-nek ajánlotta fel a képviselőház elnöki tisztségét, ami egy M5S-balközép kormányra utalhat.
Az Il Fatto Quotidiano úgy véli, sokatmondó lesz a március 23-án felálló olasz szenátus és képviselőház elnökének megválasztása, hiszen ez elárulja majd a frakciók közötti szövetségeket. A parlamenti elnökök megválasztása után Paolo Gentiloni kormányfő benyújtja lemondását, az egyelőre „sötétben tapogatózó” Sergio Mattarella államfő pedig április 2-án megkezdi az egyeztetést a pártokkal. Számos kérdést fel vet Matteo Renzi lemondása, aki azonban a kormányalakításig a PD főtitkári székében marad. Ez ugyanis azt jelenti, hogy Renzi képviselheti a pártot a kormányalakítási egyeztetéseken. Matteo Renzi a vele együtt megbukott 2016-os referendum óta nem képes visszavonulni, most „a PD csontvázát gyilkolja tovább” – írták az újságok.
A parlamenti választások hivatalos eredményeit kedden jelentik be.
(MTI)