Délelőtt kancellárt választottak, délután pedig az új kormány is megalakult Németországban. A minden eddiginél tovább tartó kormányalakítás végére az SPD több kulcstisztséget is megszerzett Merkeléktől.
A miniszterek szövetségi parlamenti (Bundestag-) eskütételével véget ért szerdán délután a második világháború utáni német történelem leghosszabb kormányalakítási folyamata, és megalakult Angela Merkel negyedik kormánya.
Az SPD megszerezte a pénzügyet
Az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU), a Horst Seehofer vezette bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és az Olaf Scholz vezette Német Szociáldemokrata Párt (SPD) új kormánya a tavalyi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás utáni 171. napon alakult meg.
A második világháború utáni 24. szövetségi kormánynak 15 minisztere van, köztük két eddigi tartományi kormányfő. Horst Seehofer a bajor miniszterelnöki tisztség után szövetségi belügyminiszterként, Olaf Scholz a tartományi rangú Hamburg polgármesteri tisztsége után pénzügyminiszterként és alkancellárként folytatja pályafutását.
A 16 tagú kabinetben 7 nő dolgozik, a nők aránya így minden korábbinál magasabb, 43,75 százalékos.
Az első kormányülést szerdán késő délután tartják meg, és rövidesen többnapos ülést tartanak, amelyen kidolgozzák az első néhány hónapra szóló munkatervet. A kancellár első hivatalos külföldi útja várhatóan Párizsba vezet, Emmanuel Macron francia elnökhöz, még a március 22-én kezdődő uniós csúcs előtt.
Tizennyolc éve pártvezető
A CDU-t 2000 óta vezető Angela Merkel 2005 óta tölti be a kancellári tisztséget. A CDU/CSU pártszövetség az első és a harmadik ciklusában is az SPD-vel kormányzott, a 2009-2013-as ciklusban pedig a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP).
A 63 éves politikust szerdán 364 szavazattal választották meg kancellárnak a 709 tagú Bundestagban. A kormányfői munka folytatásához legalább 355 szavazatra volt szüksége. A három kormánypártnak 399 képviselője van, ami azt jelenti, hogy akár 35-en is lehettek a kormányoldalon, akik nem voksoltak Angela Merkelre a titkos szavazáson.
Frank-Walter Steinmeier államfő a miniszterek beiktatási ünnepségén mondott beszédében rámutatott, hogy a Bundestag-választáson mindhárom kormánypárt veszített támogatottságából. Szerinte az elveszített bizalmat csak úgy tudják visszanyerni, ha változtatnak a kormányzás módján, ha odafigyelnek a mindennapi konfliktusokra, amelyek a társadalmi igazságosság, „a menekültpolitika és a migráció, az integráció és a szülőföld” kérdései körül bontakoztak ki, és hozzájárulnak ahhoz, hogy kibontakozzon az őszinte, nyílt vita ezekről az ügyekről.
Működőképes a liberális demokrácia?
Kiemelte: az új kormány olyan korszakban kezdi el a munkát, amelyben kívülről és belülről is támadások érik a Nyugat liberális demokráciáit. A liberális demokrácia „autoriter ellenmodelljei” erősödő magabiztossággal jelennek meg. A világpolitikában terjed a mindenki mindenki ellen elve, most éppen a kereskedelempolitikában, Európa egyes részein pedig bezárkózással, nacionalizmussal és a kompromisszumokon alapuló politizálás elutasításával nyernek választásokat – tette hozzá.
„Ez az út nem a mi utunk”, mert Németország demokratikus, a világra nyitott, békés és gazdaságilag sikeres ország, „és az is akar maradni” – mondta a szövetségi elnök.
Hozzátette: „sokan remélik, hogy mi Németországban megmutatjuk, hogy a liberális demokráciák cselekvőképesek és van jövőjük”.
(Kép és szöveg: MTI)
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
A német kancellár az EU-csúcs után otthon is komoly presztízsveszteséget könyvelhetett el.
A szélsőbalos halálos fenyegetéseket Charlie Kirk meggyilkolása óta nem árt komolyan venni.
A nyugalmazott német katonatiszt szerint már több százezer orosz katona sorakozott fel az európai országok határain.
Az AfD politikusa felhívta a képviselők figyelmét, hogy a jogállamisági jelentés nem más, mint véleménybíráskodás Magyarországgal szemben, amiért Brüsszelnek nem tetsző kormány áll az ország élén.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
A valóságérzékelés teljes hiánya? Miközben Orbán Viktor telt ház előtt, zsúfolásig telt arénában beszélt Szegeden, Magyar Péter rendezvényén csak lézengtek az érdeklődők. A Tisza elnöke mégis azt állította, nála kétszer annyian voltak.
