Megdöbbentő új felmérés: kétszer annyi román támogathatja Székelyföld autonómiáját, mint ahány erdélyi magyar

2026. június 11. 10:51

Nem utálják annyira már a magyarokat Romániában, sőt, minden második román szerint a magyarok hozzájárulnak az ország erősödéséhez. A jogokkal akad gond, a számok nagyon izgalmasak; mutatjuk!

2026. június 11. 10:51
null

A romániai lakosság közel kétharmada szerint együttműködés jellemzi a románok és magyarok kapcsolatát, és majdnem minden második román úgy véli, hogy a magyar közösség hozzájárul a román politikai rendszer jobb működéséhez – derül ki egy friss, országosan reprezentatív kutatásból, amiről a Maszol számolt be.

A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a Székelyföldi Közpolitikai Intézet felmérése arra kereste a választ, hogyan alakultak az etnikumok közötti viszonyok Romániában, illetve mi áll a szélsőséges, hungarofób, klerikofasiszta Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) látványos előretörése mögött.

Az eredmények több szempontból is izgalmasak: 

  • a megkérdezettek 60 százaléka együttműködőnek látja a magyar–román kapcsolatokat
  • és csupán 22 százalék beszél konfliktusos viszonyról.

Mindez persze nem független a pártpreferenciáktól sem.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) szavazói körében például

öt év alatt 25 százalékról 5 százalékra csökkent azok aránya, akik konfliktusként élik meg a két közösség kapcsolatát.

A kutatók szerint ennek egyszerű oka lehet: a nacionalistább választók jelentős része az AUR táborába vándorolt át.

A felmérés szerint 

a romániaiak 46 százaléka úgy gondolja, hogy a magyar közösség pozitív szerepet játszik az ország politikai életében, miközben csak 28 százalék tekinti biztonsági kockázatnak a magyarokat.

A kisebbségi jogok kérdésében ugyanakkor továbbra is megosztott a társadalom a felmérés szerint.

Igaz: a romániaiak többsége támogatja a magyar nyelvű oktatást: a magyar középiskolák működését 60, az egyetemi képzést 58 százalék támogatja.

A különálló magyar iskolák létjogosultságát azonban már csak a válaszadók 36 százaléka fogadja el. 

A magyar nyelv közintézményekben való használatát 35 százalék támogatja, míg 

a székelyföldi területi autonómia mögött mindössze 15 százalékos támogatottság áll.

Mivel a magyarok a népesség alig 6 százalékát teszik ki (és körükben sem feltétlenül osztatlan az autonóm Székelyföld támogatása, egy kisebbség például kimondottan ellenzi), ez minden józan számítás szerint azt jelenti, hogy

minden magyarra, aki támogatja Székelyföld önigazgatását, jut két román, aki szintén.

A kutatás ugyanakkor arra is rámutatott, hogy több területen nőtt a román társadalom toleranciája. Az elmúlt öt évben jelentősen emelkedett azok aránya, akiket nem zavar, ha a magyarok nem beszélnek tökéletesen románul, és a válaszadók 71 százalékát az sem zavarja, ha környezetében magyar beszédet hall.

A felmérésből mindezek mellett az is kiderül, hogy Romániában tovább csökken az Európai Unió iránti bizalom. Míg a 2007-es csatlakozás idején a lakosság 78 százaléka bízott az EU-ban, ma ez az arány már csak 49–50 százalék körül mozog. A NATO támogatottsága hasonló szinten áll, de ez még mindig elég jónak számít, hiszen

a román parlament iránt mindössze a megkérdezettek 10 százaléka táplál bizalmat.

A geopolitikai kérdésekben szintén erős megosztottság látszik. Az ukrajnai háborúért a romániaiak közel fele Oroszországot teszi felelőssé, ugyanakkor jelentős azok aránya is, akik a NATO-t vagy Ukrajnát hibáztatják a konfliktus kirobbanásáért.

A kutatók szerint mindez arra utal, hogy Romániában egyre inkább két politikai-társadalmi blokk rajzolódik ki: egy nyugatpárti és egy szuverenista-orientációjú tábor. Ebben a megosztott környezetben különösen figyelemre méltó, hogy a román többség és a magyar kisebbség viszonyának megítélése összességében kedvezőbb képet mutat, mint az elmúlt évtizedekben bármikor.

Nyitókép: Székely autonómiatüntetés Marosvásárhelyen
Daniel MIHAILESCU / AFP

Összesen 3 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
nempolitizalok-0
2026. június 11. 11:20 Szerkesztve
Elég magyarországra, aztán romániára nézniük. Egyébként amit nagyon fontos lenne onnan átvenni, azok a városi zebrák sűrűsége és az ott alkalmazott figyelmeztető jelzések. Magyarországon a településeken áthúzódó fontosabb útvonalakon több száz métert is mehetsz mire találsz egy zebrát és ott sincs nincs fényjelzés éjszaka. Erdélyben a zebrák kb. 100 vagy kevesebb méterekre vannak egymástól és kivétel nélkül mindegyiknél villgó fényjelzés.
Válasz erre
1
0
csapláros
2026. június 11. 11:03
Csak így tovább... majd csak megvalósulhat az, ami Szerbiában, hogy a vajdasági szerbek vezetésével került megteremtésre a 10-nél több nemzetiséget összefogó Vajdasági Autonóm tartomány, nálunk meg hasonló módon Erdély Autonóm Tartománya, saját parlamenttel és belügyekkel, elkülönülve Bukaresttől.
Válasz erre
0
0
csulak
2026. június 11. 10:55
tudjak ,hogy nekik is jobb lenne
Válasz erre
1
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!