Elindult a charterjárat: mostantól közvetlen a kapcsolat a Balaton és a török riviéra között
A Sármellék és Antalya közötti charterek heti rendszerességgel közlekednek szeptember 19-ig.

Romániában tovább mélyül a kormányválság: a korábbi jelölt lemondott, az új jelöltet pedig saját politikai oldala sem fogadja egyértelmű lelkesedéssel.

Romániában alig kezdődött el Eugen Tomac miniszterelnök-jelölti kísérlete, már véget is ért:
a Nicușor Dan államfő által kiválasztott politikus vasárnap reggel visszaadta mandátumát, miután nem sikerült maga mögé állítania a parlamenti pártokat.
Tomac előző nap még bemutatta 21 fejezetből álló kormányprogramját és a tervezett kabinet névsorát, benne egy úgynevezett „nulladik prioritással”, a közigazgatási-területi reformmal, de a fogadtatás gyorsan világossá tette, hogy a technokrata jellegű kormány mögött
nincs meg az a politikai akarat, amely egy ilyen helyzetben életben tarthatná a jelölést.
Nicușor Dan ezután Adrian Veșteát nevezte meg új miniszterelnök-jelöltként, ami első látásra logikus, valójában azonban kifejezetten kockázatos húzás. Veștea a Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusa, korábban fejlesztési miniszterként és brassói megyei vezetőként szerzett tapasztalatot,
csakhogy jelölését a PNL vezetése nem tekinti saját döntésének.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a liberálisok vezetője nyíltan bírálta az államfőt, mondván, hogy a párt megkerülése és egy belülről kiválasztott jelölt ráerőltetése sérti a lojális politikai együttműködés alapelveit. Így Dan nem egyszerűen új kormányfőjelöltet keresett, hanem egy olyan személyt emelt ki a liberális táborból, akinek elfogadása könnyen tovább oszthatja a már amúgy is feszültségekkel terhelt pártot.
A válság hátterében Románia egyre nehezebben kezelhető költségvetési és politikai helyzete áll.
Az országot hosszú éveken át sokan régiós sikertörténetként emlegették, miközben a növekedés jelentős részben hitelből finanszírozott állami költekezésre épült.
A túlzott deficit, az infláció, az uniós források körüli bizonytalanság és a megszorítások politikai ára végül felőrölte az Ilie Bolojan vezette kormánykoalíciót. Ebben a helyzetben Tomac eleve gyenge lapokkal indult: egy parlamenten kívüli párt vezetőjeként, államfői tanácsadói háttérrel kellett volna többséget építenie olyan pártok között, amelyek inkább politikai, nem pedig technokrata kormányban gondolkodtak.
A magyar szempontból sem közömbös jelölés már Tomac esetében is ellenérzéseket váltott ki.
Az RMDSZ részéről korábban Kelemen Hunor arra emlékeztetett, hogy Tomac pártja a 2024-es választásokon be sem jutott a parlamentbe, ami önmagában is kérdésessé tette, milyen legitimációval vezethetne kormányt.
A következő napokban ezért nem csupán Adrian Veștea személyes alkuképessége dől el, hanem az is, hogy Nicușor Dan képes-e elkerülni a válság további mélyülését. A román alkotmány két sikertelen kormányalakítási kísérlet után lehetőséget ad az államfőnek a parlament feloszlatására, de nem kötelezi erre, vagyis a mostani játszma tétje nem feltétlenül az előre hozott választás, hanem az, hogy sikerül-e bármilyen működőképes többséget összerakni egy egyre türelmetlenebb politikai környezetben.
Ezt is ajánljuk a témában
A Sármellék és Antalya közötti charterek heti rendszerességgel közlekednek szeptember 19-ig.

Nyitókép: DANIEL MIHAILESCU / AFP