„A világ életének több évszázados dominálása után azt kell látniuk, hogy már nem sikerül másra kényszeríteni az akaratukat” – vélekedik a nyugati világról az orosz külügyminiszter.
A Nyugatnál allergiát váltanak ki Oroszország bel- és külpolitikai sikerei – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán Szocsiban egy országos vezetkiválasztási vetélkedő finalistáinak.
Többpólusú korszakba lépünk
„A jelenlegi körülmények között, a korszakváltás összefüggésében, amikor a történelmi Nyugat dominanciájának korszaka egy többpólusú korszakba lép át, sok európai és nyugati kollégánknál allergiát váltanak ki azok a sikerek, amelyeket országunk a belső és a külső fronton vívott ki magának” – mondta Lavrov.
Megítélése különösen az Egyesült Államokban fogják fel „fájdalmasan”, hogy „a világ életének több évszázados dominálása után azt kell látniuk, hogy (a Nyugatnak) már nem sikerül minden problémát megoldani és másra kényszeríteni az akaratát”. Az orosz diplomácia vezetője szerint a többközpontú világ kialakulása lassú lesz az illegitim eszközökkel történő ellenállás, így az erőnek az ENSZ-alapokmány megkerülésével történő alkalmazása miatt.
„Mindez a nemzetközi jog eróziójához vezet. Igyekszünk csillapítani ezeket a tendenciákat” – fogalmazott a tárcavezető.
Lejáratják a sportolókat?
Lavrov szerint az orosz sportolók diszkreditálása egyike az Oroszország „megbüntetését” célzó eszközöknek. Ezek között sorolta fel egyébként a szankciókat, a globális rakétavédelmi rendszer elemeinek az orosz keleti és a nyugati határok közelébe történő telepítését, a tájékoztatási háborút és Moszkva kibertámadásokkal való „alaptalan” meggyanúsítását.
Úgy vélekedett, Nyugaton ma egyre többen felfogják, hogy értelmetlen zavarni Oroszország társadalmi és gazdasági fejlődését és Európa „távolról sem mindenben ért egyet” Washington Moszkvával szemben folytatott politikájával, főképp a szankciók ügyében.
Lavrov azt hangoztatta, hogy Oroszország kész az Egyesült Államokkal való együttműködésre, nem akar vele konfrontációt, de nem tapasztalja ennek viszonzását Washington részéről. Rámutatott, hogy a nukleáris hatalomra különös felelősség hárul a stratégiai stabilitás fenntartásában.
Mint mondta, a két ország a stratégiai stabilitás, a koreai rendezés, Szíria és több más kérdés ügyében kapcsolatot tart fenn egymással. Hozzátette: „egyelőre, sajnos, az Egyesült Államok ezeken a csatornákon keresztül azt próbálja bebizonyítani, hogy bármely kérdésben az övé az egyetlen helyes álláspont”.
Lavrov közölte, hogy Moszkva folytatni fogja a párbeszédet Washingtonnal a hadászati támadó fegyverekről, amelyekkel kapcsolatban, csakúgy, mint a vegyi fegyverek ügyében Oroszország maradéktalanul teljesítette a vonatkozó szerződésben foglaltakat. Hozzáfűzte, hogy „az Egyesült Államoknak nem keveset kell tenniük a kötelezettségei teljesítéséért”.
Szavai szerint Moszkva teljes mértékben fenn akarja tartani a közepes- és rövid hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről szóló egyezményt és kész a párbeszédre a kiberbiztonság kérdésében is.
Az USA feldarabolná Szíriát
A miniszter azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy tervei vannak Szíria feldarabolására. Mint mondta, a humanitárius segélyek és a politikai folyamat ügyében az ENSZ égisze alatt folyik a munka. Beszámolója szerint Oroszország aktív részvevője marad a helyzet stabilizálásának a feszültségcsökkentési övezetekben, amelyek közül nem mindegyikben van nyugalom a – Dzsebhat as-Sám elnevezés használatára áttért – dzsihadista an-Nuszra Front tevékenységének köszönhetően.
Lavrov hangsúlyozta, hogy az iráni nukleáris program korlátozásáról megkötött nemzetközi megállapodás széthullása veszélyt jelentene az atomfegyverek elterjedését akadályozó rendszerre. Úgy vélekedett, hogy egymillió emberéletbe kerülhet, ha az Egyesült Államok az erő forgatókönyvét alkalmazza Észak-Koreával szemben.
Ukrajnáról szólva Lavrov azt mondta, hogy az ottani „háborús párt” akadályozza a rendezést szolgáló minszki megállapodások végrehajtását, a Donyeckkel és a Luhanszkkal folytatandó közvetlen párbeszédet. felszólította az Egyesült Államokat, Franciaországot és Németországot, hogy gyakoroljanak nyomást Kijevben a szerződésben vállaltak megvalósítása érdekében.
(MTI)