Két országban is rettegnek: Magyarország területeket vesz el tőlük a háború után
Nem csak Ukrajnában terjednek a vadabbnál vadabb pletykák.
Aleksandar Vučić szerb államfő tervezett hétfői zágrábi látogatása miatt növekszik a feszültség Szerbia és Horvátország között – írta a Jutarnji List című horvát napilap. A szerb védelmi miniszter egyenesen usztasákkal riogatta országa elnökét.
Nő a feszültség Horvátország és Szerbia között Aleksandar Vučić szerb államfő hétfői zágrábi látogatása miatt – írta a Jutarnji List című horvát napilap pénteken. A találkozó ugyanakkor belpolitikai viszályt is okozott Horvátországban. Aleksandar Vulin szerb védelmi miniszter megpróbálta lebeszélni Vučićot horvátországi útjától. Mint mondta: az államfőt „usztasák” fogják várni a horvát tereken, és úgy járhat, mint 2015-ben a boszniai Srebrenicában, ahol úgy kellett kimenteni a dühödt tömeg elől.
Gordan Jandroković horvát házelnök a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy az ilyen kijelentések nem járulnak hozzá a pozitív hangulathoz. „Lerombolják azokat az erőfeszítéseket, amelyek eddig történtek, hogy létrejöhessen a találkozó, és megakadályozzák, hogy annak pozitív eredménye születhessen” – hangsúlyozta. Hozzátette: Vučićnak figyelmeztetnie kell saját közeli munkatársait, hogy „vigyázzanak arra, mit beszélnek”.
A háborús kártérítés témája
A találkozón szó lesz a szerb és a horvát nemzeti kisebbség jogainak védelméről, a két ország közötti határvonal pontos kijelöléséről és az 1991-1995-ös délszláv háborúval kapcsolatos lezáratlan kérdésekről, mint amilyen az eltűnt emberek ügye. Mindazonáltal Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfő és Aleksandar Vučić nem kis meglepetésére Andrej Plenković horvát kormányfő csütörtökön a kormányülésen bejelentette: a szerb államfővel a háborús kártérítésekről is beszélni fog.
Fiatal diplomataként részt vett azokon a tárgyalásokon, amelyek odavezettek, hogy 1996. augusztus 23-án Belgrádban létrejött egy megállapodás, amely szerint hat hónapon belül a két ország vezetői aláírnak egy szerződést a háborús kártérítésekről – mondta Plenković, majd hozzáfűzte, hogy ez azonban sajnos soha nem történt meg. Úgy vélte, most eljött az idő, hogy ezekről a kötelezettségekről ismét beszéljen a szerb államfővel.
Vučić a szerb sajtónak úgy nyilatkozott: sokkolták Plenković háborús kártérítési követelései. „Minden, amit mondhatok, hogy az ő helyében nem nyitnám meg a témát. Félek, hogy Horvátország nemcsak hogy nem kaphat semmit, hanem nagyon sokat veszíthet” – húzta alá Vučić, majd hozzátette: ezer meg ezer példával tudná alátámasztani kijelentését. A lap egy meg nem nevezett diplomáciai forrás alapján arról számolt be, a horvát államfői hivatal nem túl boldog, hogy napirenden lesz ez a kérdés. A háborús kártérítés nagyon érzékeny téma, amelyet előbb meg kellett volna vitatni a legmagasabb állami szinten, de ez nem történt meg – írták a forrásra hivatkozva.
Az újság szerint Plenković ezzel vágott vissza az államfőnek, amiért az nem tájékoztatta a Vučićcsal tervezett találkozójáról. A külügyminisztérium az államfő azon bejelentését követően, hogy a szerb elnök megerősítette horvátországi látogatását, egy közleményt is kiadott, amelyben az állt, hogy nem ez volt a megfelelő pillant a két magas rangú állami vezető találkozására.
Lesz találkozó?
Vučić már tavaly októberben készült Zágrábba, de a horvát államfő diplomáciai feszültségekre hivatkozva akkor lemondta a meghívást.
Szakértők szerint nem kizárt, hogy a jövő hét elejei találkozó is elmaradhat, ha a két ország politikusai a hét végén is a sajtón keresztül üzengetnek egymásnak. A konfliktus a horvát kormány és az államfői hivatal között nem új keletű. Politológusok és újságírók többször is a szemükre vetették, hogy külön külpolitikát folytatnak, miközben az elnök és több kormánytag is nagyobbik kormánypárt, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) soraiból kerültek ki. Míg Grabar-Kitarović megpróbált közeledni a kelet-közép-európai országokhoz, ezen belül is a visegrádi négyekhez, addig Plenković, akit a horvát sajtóban gyakran emlegetnek „brüsszeli csinovnyikként”, szigorúan EU-párti politikát folytat.
(MTI)