Pánikszerűen próbálja megakadályozni az üzemanyagválságot Bulgária, Románia és Szerbia, mielőtt elszabadulnak az árak

Az összeomló balkáni energiaellátás már most súlyos következményeket ígér.

Aleksandar Vučić szerb államfő tervezett hétfői zágrábi látogatása miatt növekszik a feszültség Szerbia és Horvátország között – írta a Jutarnji List című horvát napilap. A szerb védelmi miniszter egyenesen usztasákkal riogatta országa elnökét.
Nő a feszültség Horvátország és Szerbia között Aleksandar Vučić szerb államfő hétfői zágrábi látogatása miatt – írta a Jutarnji List című horvát napilap pénteken. A találkozó ugyanakkor belpolitikai viszályt is okozott Horvátországban. Aleksandar Vulin szerb védelmi miniszter megpróbálta lebeszélni Vučićot horvátországi útjától. Mint mondta: az államfőt „usztasák” fogják várni a horvát tereken, és úgy járhat, mint 2015-ben a boszniai Srebrenicában, ahol úgy kellett kimenteni a dühödt tömeg elől.
Gordan Jandroković horvát házelnök a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy az ilyen kijelentések nem járulnak hozzá a pozitív hangulathoz. „Lerombolják azokat az erőfeszítéseket, amelyek eddig történtek, hogy létrejöhessen a találkozó, és megakadályozzák, hogy annak pozitív eredménye születhessen” – hangsúlyozta. Hozzátette: Vučićnak figyelmeztetnie kell saját közeli munkatársait, hogy „vigyázzanak arra, mit beszélnek”.
A háborús kártérítés témája
A találkozón szó lesz a szerb és a horvát nemzeti kisebbség jogainak védelméről, a két ország közötti határvonal pontos kijelöléséről és az 1991-1995-ös délszláv háborúval kapcsolatos lezáratlan kérdésekről, mint amilyen az eltűnt emberek ügye. Mindazonáltal Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfő és Aleksandar Vučić nem kis meglepetésére Andrej Plenković horvát kormányfő csütörtökön a kormányülésen bejelentette: a szerb államfővel a háborús kártérítésekről is beszélni fog.
Fiatal diplomataként részt vett azokon a tárgyalásokon, amelyek odavezettek, hogy 1996. augusztus 23-án Belgrádban létrejött egy megállapodás, amely szerint hat hónapon belül a két ország vezetői aláírnak egy szerződést a háborús kártérítésekről – mondta Plenković, majd hozzáfűzte, hogy ez azonban sajnos soha nem történt meg. Úgy vélte, most eljött az idő, hogy ezekről a kötelezettségekről ismét beszéljen a szerb államfővel.
Vučić a szerb sajtónak úgy nyilatkozott: sokkolták Plenković háborús kártérítési követelései. „Minden, amit mondhatok, hogy az ő helyében nem nyitnám meg a témát. Félek, hogy Horvátország nemcsak hogy nem kaphat semmit, hanem nagyon sokat veszíthet” – húzta alá Vučić, majd hozzátette: ezer meg ezer példával tudná alátámasztani kijelentését. A lap egy meg nem nevezett diplomáciai forrás alapján arról számolt be, a horvát államfői hivatal nem túl boldog, hogy napirenden lesz ez a kérdés. A háborús kártérítés nagyon érzékeny téma, amelyet előbb meg kellett volna vitatni a legmagasabb állami szinten, de ez nem történt meg – írták a forrásra hivatkozva.
Az újság szerint Plenković ezzel vágott vissza az államfőnek, amiért az nem tájékoztatta a Vučićcsal tervezett találkozójáról. A külügyminisztérium az államfő azon bejelentését követően, hogy a szerb elnök megerősítette horvátországi látogatását, egy közleményt is kiadott, amelyben az állt, hogy nem ez volt a megfelelő pillant a két magas rangú állami vezető találkozására.
Lesz találkozó?
Vučić már tavaly októberben készült Zágrábba, de a horvát államfő diplomáciai feszültségekre hivatkozva akkor lemondta a meghívást.
Szakértők szerint nem kizárt, hogy a jövő hét elejei találkozó is elmaradhat, ha a két ország politikusai a hét végén is a sajtón keresztül üzengetnek egymásnak. A konfliktus a horvát kormány és az államfői hivatal között nem új keletű. Politológusok és újságírók többször is a szemükre vetették, hogy külön külpolitikát folytatnak, miközben az elnök és több kormánytag is nagyobbik kormánypárt, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) soraiból kerültek ki. Míg Grabar-Kitarović megpróbált közeledni a kelet-közép-európai országokhoz, ezen belül is a visegrádi négyekhez, addig Plenković, akit a horvát sajtóban gyakran emlegetnek „brüsszeli csinovnyikként”, szigorúan EU-párti politikát folytat.
(MTI)