Bővíti katonai együttműködését Franciaország és Nagy-Britannia

A katonai együttműködés bővítéséről és a közös határellenőrzés hatékonyságának javításáról állapodott meg a csütörtöki brit-francia csúcsértekezleten a két kormány. Theresa May brit miniszterelnök csütörtök délután fogadta Emmanuel Macron francia elnököt a legtekintélyesebb brit katonai akadémián, az angliai Sandhurstben. Az estébe nyúló megbeszélések utáni közös sajtóértekezleten May bejelentette: a brit királyi légierő (RAF) három Chinook helikopterrel járul hozzá az afrikai iszlamista szélsőséges csoportok elleni francia katonai műveletekhez, Franciaország pedig egy harccsoporttal egészíti ki jövőre a brit vezetésű észtországi NATO-kontingenst. A brit kormányfő szerint Nagy-Britannia és Franciaország „vállvetve száll szembe Oroszország kelet-európai agressziójával”, és Párizs ennek jegyében vállalta a részvételt a brit vezetésű észtországi NATO-kontingensben 2019-től.

A Sandhursti Megállapodás

Emmanuel Macron a csütörtök esti sajtóértekezleten közölte: a csúcstalálkozón Amber Rudd brit és Gérard Collomb francia belügyminiszter aláírta a Sandhursti Megállapodást, amelynek célja a franciaországi Calais kikötőváros környékére érkező és Nagy-Britanniába átkelni próbáló migránsok helyzetének gyorsabb rendezése.  A francia elnök kijelentette: a megállapodás kiemelt célja a felnőtt kísérő nélküli gyermekek helyzetének elbírálására fordított idő jelentős csökkentése. Macron szerint ez jelenleg átlagosan hat hónap, de Párizs és London szeretné, ha ez az időtartam 25 napra rövidülne.  A Sandhursti Megállapodás a 15 éve érvényben lévő Le Touquet-megállapodás kiegészítése és megerősítése. A 2003-ban Le Touquet városában aláírt kétoldalú – vagyis nem európai uniós szintű – egyezmény alapján a brit határőrizeti szervek a franciaországi határátkelési pontokon szűrhetik a Nagy-Britanniába tartó utasforgalmat, és a francia oldalon tarthatják azokat, akiknek belépését bármilyen okból nem engedélyezik.

A brit kormány ennek fejében komoly anyagi hozzájárulással támogatta az elmúlt években a határőrizet és a kikötői infrastruktúra megerősítését Calais-ban, a csatorna francia partján fekvő kikötővárosban, amelynek közelében a menekültválság fellángolása után több ezer migráns gyűlt össze a „dzsungelként” emlegetett táborban, megpróbálva átjutni a brit oldalra. A francia hatóságok a tábort jelentős részben felszámolták, de Macron a csütörtök esti sandhursti sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a helyzet Calais környékén „továbbra sem kielégítő”. A csütörtöki brit-francia csúcstalálkozón döntés született arról, hogy London további 44,5 millió fontot (csaknem 16 milliárd forintot) folyósít a Calais körüli biztonsági infrastruktúra – mindenekelőtt a zártláncú térfigyelő kamerarendszer és a biztonsági kerítések – fenntartására és fejlesztésére.  

Sem büntetni, sem jutalmazni

A Brexitről szólva a francia elnök kijelentette: „Párizs sem büntetni, sem jutalmazni nem akarja” Londont azért, mert Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból. A sajtóértekezleten Macron kitért a londoni pénzügyi szolgáltatási szektor hozzáférésére az egységes belső piachoz a Brexit után. Kijelentette: az Európai Unió egységes belső piacának integritását meg kell őrizni, és ha a City pénzügyi szektora a brit EU-tagság megszűnése után is jelen akar lenni ezen piacon, annak ára az, hogy London továbbra is hozzájárul az uniós költségvetéshez, és elismeri e szolgáltatási területen az uniós joghatóságot. „A szabályok ezt diktálják” – mondta a francia elnök. Macron szerint a választás Nagy-Britanniáé, de nincs helye megkülönböztetett hozzáférésnek az egységes belső piachoz, és nincs helye képmutatásnak sem ebben a kérdésben. Theresa May erre reagálva kijelentette: London a Brexit után is vezető globális pénzügyi központ marad, mert „ez nemcsak az Egyesült Királyság, de Európa javát is szolgálja”.

A brit kormányfő és a francia elnök a sajtóértekezleten megerősítette, hogy 2022-től Nagy-Britanniában állítják ki a bayeux-i kárpitot, Anglia normann meghódításának történelmi forrásként is nyilvántartott hímzett középkori „képregényét”. A 68 méter hosszú, fél méter széles páratlan műalkotás, amely valószínűleg az 1070-es évek végén készült, most lesz először látható Nagy-Britanniában.

(MTI)