Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek múlt heti, brüsszeli csúcstalálkozója kapcsán nyilatkozott hétfőn a lengyel közszolgálati rádió egyik regionális csatornájának. A kormányfő szerint a csúcstalálkozó idején megtartott kétoldalú eszmecseréi során nem kérte, hogy „ne indítsák el a hetedik cikkely szerinti eljárást”. A Varsóval szemben 2016 eleje óta folytatott jogállamisági eljárás harmadik szakaszát brüsszeli források szerint az Európai Bizottság szerdán indíthatja meg.
„Nem vagyunk semmiféle esdeklők Európában, és senkinél sem kérelmezzük, hogy hagyja jóvá az általunk folytatott igazságügyi reformot” – jelentette ki az új lengyel kormányfő, utalva ezzel arra a hírre, hogy az Európai Bizottság éppen a folyamatban lévő lengyel bírósági reform kapcsán indítaná el a hetedik cikkely szerinti eljárást.
Az Emmanuel Macron francia elnökkel pénteken, Brüsszelben folytatott négyszemközti megbeszéléséről Morawiecki elmondta: emlékeztette a francia államfőt arra, hogy a második világháború után tizenöt évvel, Charles de Gaulle elnöksége alatt Franciaországban szintén megvalósították a „totalitárius, kollaboráns” bírósági szervezetnek a Lengyelországban tervezetthez „nagyon hasonló”, az ottani bírói testületek struktúráját „mélységesen átalakító” reformját.
Az antikommunista ellenzéki múltú Morawiecki korábbi nyilatkozataiban rendre kifogásolta a kommunista rendszerrel 1989 előtt „kollaboráló” számos bíró jelenlétét a jelenlegi lengyel igazságügyi szervezetben. „Mondhatjuk, hogy a jó francia példát vesszük mintául” – jegyezte meg a miniszterelnök a lengyel bírósági reformról.
Az uniós alapszerződés hetedik cikkelyének alkalmazása kapcsán Krzysztof Szczerski, a lengyel köztársasági elnök kabinetfőnöke – akit a jövő év elejére kilátásba helyezett kormányátalakítás utáni új külügyminiszterként is emlegetnek – azt mondta hétfőn a lengyel közszolgálati rádió első csatornájának, hogy „valaki olyan forgatókönyvet sugall”, amely szerint jobb lenne az Európai Unió megreformálásáról folytatott vitából nemcsak az Uniót éppen elhagyni készülő Egyesült Királyságot, hanem az euróövezetbe nem tartozó Lengyelországot is kihagyni.