Nem változott a kommunista rezsim atompolitikája, még mindig a világbéke egyik legfenyegetőbb tényezője Észak-Korea. Összefoglaló Phenjan 2017-es tevékenységéről.
A tavalyi rakéta- és atomkísérletek nyomán nemzetközi szankciókkal sújtott Észak-Korea idén töretlenül, fokozott ütemben folytatta a nemzetközi közösséget aggasztó nukleáris tevékenységét, miközben Phenjan fenyegetésekkel teli, már-már nyomdafestéket nem tűrő módon sértegette Washingtont, aminek következtében még jobban elmélyült a Koreai-félszigetet övező válság.
Phenjan az év végére sikeres tesztet hajtott végre egy interkontinentális ballisztikus rakétával, amelynek hatótávolsága az észak-koreai rezsim szerint az Egyesült Államok fővárosát, Washingtont is eléri. Ez még inkább elszigetelte a diktatúrát, s bár Rex Tillerson amerikai külügyminiszter már a helyzet diplomáciai rendezését sürgette, Donald Trump amerikai elnök ezt meggátolta a Phenjan hangnemét is felülmúló fenyegetésekkel és sértésekkel. Megfigyelők szerint évek óta nem volt ennyire feszült a helyzet Észak-Koreával kapcsolatban.
Szakértők szerint a nukleáris töltet hordozására is alkalmas ballisztikus rakéták kifejlesztése az észak-koreai rezsim túlélésének a kulcsa. Tavalyi atomkísérletei nyomán más országokkal együtt Phenjan egyetlen szövetségese, Kína is kénytelen volt gazdasági büntetőintézkedéseket hozni Észak-Koreával szemben, ami megfigyelők szerint még jobban megnehezítette az életet a diktatórikus rezsim alatt. Erről látszik tanúskodni az is, hogy az idén 4 észak-koreai katona szökött át életét kockáztatva Dél-Koreába a két Koreát elválasztó demilitarizált övezeten keresztül.
Kim Dzsong Un észak-koreai vezető vélhetően rendszerének túlélését az ország nukleáris erejére tette fel, célja nem feltétlenül az agresszió, hanem pont ellenkezőleg, a védelmi célú elrettentés, hogy megakadályozza egy külföldi állam esetleges nagyszabású támadását, vélik szakértők.
Szakértők szerint Kim azonban javára fordította a Trumppal vívott szócsatákat, észak-koreai szemmel nézve ugyanis szembeszállt az ázsiai ország legfőbb ellenségének vezetőjével, ami tovább szilárdította státuszát a rezsimen belül. A fiatal vezető az idén még jobban bebetonozta magát a rezsim vezetői tisztségébe, s bár ezt főként a nukleáris program sikereinek köszönheti, ehhez a potenciális ellenfeleinek és a kormányzásról másként gondolkodók likvidálása is szükséges volt. A gyanú szerint Kim Dzsong Un februárban meggyilkoltatta féltestvérét, Kim Dzsong Namot, Kim Dzsong Il néhai diktátor legidősebb fiát a Kuala Lumpur-i nemzetközi repülőtéren. A hónap végén az állambiztonsági minisztérium legalább öt tisztségviselőjét végeztette ki kedvenc módszerével, légvédelmi fegyverrel. Hírforrások szerint Kim az egész évben folytatta a tisztogatást olyan magas rangú vezetők között, akik még édesapja, vagy nagyapja, Kim Ir Szen alatt tevékenykedtek.
Néhány szakértő úgy véli, hogy Washington retorikájával ellentétben Kim Dzsong Un nem felelőtlen őrült, hanem pragmatikus vezető, aki bár brutális módszerekkel él, de minden lépését megfontolja. Sokan úgy vélik, hogy a Trump robbanékonysága ellenére is vakmerően folytatott phenjani külpolitikának Észak-Koreában is meglett az eredménye, Kim Dzsong Un az országot atomhatalommá formáló honvédő vezető szerepében tetszeleghet. Az amerikai fenyegetések pedig kapóra jöttek egy olyan rezsimnek, amely nem győzi állampolgárai fejébe verni az Egyesült Államokról kialakított ellenségképet.
Rex Tillerson az év végére ki is jelentette, hogy Washington kész feltételek nélkül párbeszédet folytatni Phenjannal, Moszkva pedig közölte, hogy kész közvetíteni.
A dél-koreai országegyesítési minisztérium december végén közölte: Észak-Korea törekedni fog arra 2018-ban, hogy tárgyalásokat folytasson az Egyesült Államokkal, miközben továbbra is ragaszkodni fog ahhoz, hogy de facto atomhatalomként ismertesse el magát. Kim Dzsong Un viszont vélhetően nem fog egykönnyen letenni országa atomprogramjáról, melyet nyomásgyakorló eszközként használhat fel.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Cserébe egy vázát és arany emlékérmét kapott.
Hatalmas tömeg az országjáráson, mindent összehangolna Kijev és Brüsszel, illetve a szlovákoknál végleg elszakadt a cérna.
Közben Magyar Péter egyre látványosabban kerüli, hogy hosszan beszéljen a külpolitikáról, az energiaválságról, az ukrán–magyar vitáról.
Mutatjuk a szerdai nap legfontosabb eseményeit.
Repülőgép-hordozók és bombázók a térségben, miközben Washington és Teherán az utolsó esélyről tárgyal.
A toborzóközpontban börtönszerű körülmények uralkodnak.
Kimondta az igazságot.
