Iránban vége a bombázásoknak, de most jön az igazi játszma az Egyesült Államokkal

Az északnyugat-iráni térségben, a hegyekkel szegélyezett utak mentén ismét nő a forgalom, miután a harcokat egyelőre két hétre felfüggesztették – számolt be róla a BBC riportja. Az iráni mindennapok azonban továbbra is a közelmúlt eseményeinek árnyékában zajlanak, és a lakosság tapasztalatai is rendkívül eltérőek.

Egy ősz hajú bankár, aki egy hónapot Törökországban töltött fiával, úgy fogalmazott: 

Mások azonban egészen más képet festenek. Egy idős asszony aggodalommal a hangjában mondta: „Kicsit félek”, majd hozzátette: „Minden Isten kezében van.” Az iráni társadalomban tehát egyszerre van jelen a megkönnyebbülés és a bizonytalanság. Egy fiatal nő úgy vélekedett, hogy a tűzszünet várhatóan nem lesz tartós, míg egy másik férfi úgy véli:

Irán a romok és a mindennapok között

Az iráni infrastruktúra több ponton is megsérült a harcok során. A Tabrízt Teheránnal összekötő egyik fontos híd például rakétatámadás következtében omlott össze, így az utazók kénytelenek kerülőutakat használni. A hosszú, akár tizenkét órás utak során a pusztítás nyomai mindenütt láthatók, beleértve katonai létesítmények romjait is.

Miközben az Egyesült Államok és Izrael azt állítja, hogy kizárólag katonai célpontokat támadtak, jogi szakértők egyre gyakrabban vetik fel a nemzetközi humanitárius jog megsértésének lehetőségét. A háború árnyékában a társadalmi változások is tovább élnek. Az országban egyre több nő jelenik meg fejkendő nélkül, ami a korábbi tiltakozások öröksége. 

Közben a politikai vezetés is átalakulóban van. Az országban új plakátok jelentek meg a három legfelsőbb vezető portréjával, köztük a jelenlegi vezető utódjával, Modzstaba Hámeneivel, akiről azt feltételezik, hogy a háttérben aktív szerepet játszik az új stratégiai irányvonal kialakításában.

Az alku kérdése

A katonai eseményekkel párhuzamosan intenzív diplomáciai egyeztetések zajlanak. Az Egyesült Államok és Irán képviselői Iszlámábádban tárgyaltak, ahol Washington „végső ajánlatként” mutatta be elképzeléseit. Az amerikai fél többek között az atomprogram leállítását, a dúsított urán átadását és a Hormuzi-szoros megnyitását várja el.

A feszültséget tovább növeli, hogy Irán nem hajlandó átadni a jelentős mennyiségű, magas dúsítású uránkészletét, és továbbra is kitart a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzése mellett. Egy magas rangú katonai vezető már azzal fenyegetőzött, hogy leállíthatják a tengeri kereskedelmet a térségben.

A diplomácia azonban még nem fulladt kudarcba. Újabb tárgyalási forduló előkészítése zajlik, és felmerült a tűzszünet meghosszabbítása is. Az iráni társadalom közben kivár: sokan abban bíznak, hogy egy esetleges megállapodás véget vethet a szankcióknak és javíthatja az életkörülményeket. A jelenlegi helyzetet azonban leginkább a bizonytalanság jellemzi. Az irániak az elmúlt években már számos válságot átéltek, a belső tiltakozásoktól a külső konfliktusokig, így most is inkább napról napra próbálnak alkalmazkodni a gyorsan változó körülményekhez.

Nyitókép: ATTA KENARE / AFP