Több makrogazdasági mutató szerint 2017-ben erősödött Lengyelország gazdasága, ami nagyszabású szociális programok megindítását is lehetővé tette. Egy NATO-zászlóalj lengyelországi telepítése és a regionális együttműködés erősítése pedig a közép-európai térségben egymással ütköző különböző geopolitikai érdekek kiegyensúlyozását célozta. Az év végén meglepetésszerű miniszterelnök-váltás történt, Beata Szydlo eddig kormányfő helyét Mateusz Morawiecki gazdasági menedzser, bankszakember vette át. A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt, mely decemberben rekordmagasságú, 50 százalékos népszerűségi mutatót ért el, a kormányfőváltást a gazdaságpolitika előtérbe helyezésével magyarázta. Morawiecki eddig a pénzügyi és a fejlesztési tárcákat vezette. A lengyel kommunista rendszerrel szembeni ellenzéki tevékenységéről ismert, hagyományos értékekre hivatkozó politikus az erősödő gazdaság és a bőkezű társadalompolitikai programok kölcsönhatásának kihasználására törekszik.
Elemzők szerint az egyenletes lengyel gazdasági növekedést (a GDP-növekedés idén várhatóan 4,3 százalék lesz) többek között a lakossági fogyasztás növekedése ösztönözte, ami az 500+ családtámogatási programmal függ össze. A közel 4 millió gyermek után járó, a hazai össztermék 3,1 százalékát kitevő családi pótlék kifizetését viszont a lengyel gazdaság Achilles-sarka, a nagymértékű áfacsalások kezelése tette lehetővé, az adóbehajtás a tavalyi évhez képest 30 milliárd zlotyval (2,2 ezer milliárd forint) nőtt. A szegénység határán élők számát jelentősen korlátozó, a születések számát is enyhén növelő családtámogatási program mellett megindult az olcsó bérlakások építését célzó kormányprogram is. Kedvezménynek tekinthető az előző, 2011-2015 között regnáló kormány által felemelt nyugdíjkorhatár visszaállítása is: a nők 60, a férfiak 65 éves korukban mehetnek újból nyugdíjba.
A gazdasági szakértők kedvezőnek tartják, hogy a munkanélküliségi ráta októberben és novemberben is 1991 óta a legalacsonyabb volt, 6,6 százalékra csökkent. Az iparban január óta több mint 220 ezer új munkahelyet teremtettek, ami az egész Európai Unió új munkahelyeinek 66 százaléka. Bár Varsó a közös európai valuta bevezetését az euróövezet állapotától teszi függővé, a lengyel gazdaság most is megfelel a maastrichti feltételeknek, az államháztartás hiánya várhatóan jócskán 3 százalék alatt marad. A nemzeti valutát egyelőre megőrizni szándékozó lengyel kormány elutasítja a kétsebességes Európa koncepcióját. Az EU megreformálásáról folytatott viták során kiállt a tagállami hatáskörök széles körű megőrzése, a nemzeti parlamentek szerepének megerősítése mellett.