Mint fogalmazott: az ellenségképekkel és vészterhes jóslatokkal riogató autoriter erők mélyen előretörtek a kontinensen, ám Németországban komolyabb vészjeleket még nem kell leadni emiatt. Elismerte, hogy jogosak az emberek félelmei a jövő miatt, hiszen az átmenet korát éljük. „Meg kell értenie a politikának, hogy különleges időket élünk: olyat, amiben a régi bizonyosságok eltűntek, az újak pedig még nem vették át ezek helyét. (...) Olyat, amiben a szülők azt kérdezik: vajon a gyerekeimnek is olyan jól megy-e majd a sora, mint nekik.” Steinmeier szerint nem csak egy válasz van arra, milyen lesz a jövő. Éppen ezért nyitott kérdés, milyenné tesszük azt.
„Nem csupán beszélnünk kell a demokráciáról. Újra meg kell tanulnunk küzdeni érte.” Beszélt arról is, hogy pont a német történelem a bizonyíték arra, hogy a demokrácia se nem magától értetődő, se nem tart örökké. A demokrácia ereje az önkritikában és a fejlődésben rejlik, no meg a bátorságban, tette hozzá az új német elnök, aki a bátorságot elvárja mind az állampolgárok, mind a kormányzat részéről.
Felvilágosult patriotizmus
„Nem leszek semleges köztársasági elnök” – avatott be szerepfelfogásába Steinmeier, aki elmondta, a demokrácia pártján áll majd. Valamint Európáén. „A felvilágosult patriotizmus és az Európáért való kiállás kéz a kézben jár.” A kritika jogos, a reformok szükségesek, ám a meghaladott nemzetállami fanatizmushoz való visszatérésről szó sem lehet, fogalmazott beiktatási beszédében az új német államfő.
Fotó: Marvin Ibo Güngör, német államfői hivatal archívuma.