Jóváhagyta a szenátus Trump külügyminiszter-jelöltjének kinevezését

2017. február 02. 07:18

Nem csak a republikánusok, de négy demokrata szenátor is megszavazta Rex Tillersont a külügyminiszteri tisztség betöltésére. A 65 éves Tillerson korábban az ExxonMobil elnök-vezérigazgatójaként dolgozott.

2017. február 02. 07:18

Az amerikai szenátus szerdán jóváhagyta Donald Trump elnök jelöltjét, Rex Tillersont a külügyminiszteri tisztség betöltésére. A szenátus a jelöltet elutasító demokraták erőfeszítései ellenére is megszavazta Rex Tillerson külügyminiszteri kinevezését. A voksolás 56:43 arányú támogatást biztosított az amerikai diplomácia leendő vezetőjének, s az első hírekkel ellentétben nem egy, hanem négy demokrata párti szenátor is mellé állt. A nyugat-virginiai Joe Manchin mellett az észak-dakotai Heidi Heitkamp, a virginiai Mark Warner és Maine állam szenátora, Angus King is Tillerson mellett szavazott.

A szenátusi meghallgatás során néhány szenátor azzal érvelt a kinevezés ellen, hogy Tillerson nem támogatja az Oroszország elleni szankciókat, majd demokraták megpróbálták – sikertelenül – elnapoltatni a voksolást. 

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Hangosan kinevették Von der Leyen őrült ötletét: így akarja megmenteni Európát az energiaválságtól

Hangosan kinevették Von der Leyen őrült ötletét: így akarja megmenteni Európát az energiaválságtól
Tovább a cikkhezchevron

A 65 éves Tillerson korábban az ExxonMobil elnök-vezérigazgatójaként dolgozott és szoros üzleti kapcsolatot tartott fenn – mások mellett – Oroszországgal, az orosz állami olajvállalattal is, emellett jónak mondják személyes viszonyát az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal. (MTI)

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

„Épeszű ember nem akarhatja ezt!” – belebukhat a Tisza Párt a nyilvánosságra hozott dokumentumokba

„Épeszű ember nem akarhatja ezt!” – belebukhat a Tisza Párt a nyilvánosságra hozott dokumentumokba
Tovább a cikkhezchevron

Összesen 19 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
2017. február 03. 23:01
Ebből annyi biztosan következik, hogy az elkövetkező amerikai külpolitika központi kérdését nem Oroszország fogja megtestesíteni, hanem más, és pedig Kína, de nem hadi, hanem gazdasági szempontból. Az amerikai adminisztrációnak éppen elég gondot fog okozni, hogy úgy próbálja megszorongatni Kínát, hogy az szorongatott helyzetében ne nyúljon az "USA-állampapír fegyver"-hez. Kínára nem jellemző az esztelen kapkodás, és azt is tudja, hogy ha csak kevés vizet ad a bambuszrügynek, attól még az nőni fog, csak a fölé kötözött számára még fájdalmasabban.
Válasz erre
1
0
Mich
2017. február 02. 11:31
A kutyák ugatnak - a karaván halad.
Válasz erre
1
0
Türelem
2017. február 02. 10:12
A hat nagy, liberális média csoport által szított harci kedvet már az amerikaiak sem veszik komolyan. Mi itt Európában már túl vagyunk ezen az életérzésen, az egykor még idolként kezelt amerikai, angol, német média teljesen hiteltelenné vált, egy üzemi lapnak nagyobb a tekintélye. Persze azért vannak még sokan, akikben nincs igény az önálló gondolkodásra, s megelégednek a szájukba tett kész, manipulált hír-sütikkel. Európának, így nekünk is jó hír, ha a két nagyhatalom között megszűnik az eddigi, liberálisok generálta feszültség,háborús hisztéria, s végre elkezdenek, elkezdünk kereskedni. Amit csak segítenek a politikusok, gazdasági szereplők közötti jó személyes kapcsolatok. Amire jó példa Putyin látogatása, a magyar-orosz kapcsolatok kölcsönös előnyökön alapuló fejlesztése. persze megértem, hogy az ellenzéknek rossz hír, ha az Orbán kormány alatt erősödik a gazdaság,áttételesen emelve a kormány népszerűségét, rontva az ellenzék 2018-as választási esélyeit. A pártok jönnek, mennek, a nép marad. Engem nem érdekelnek a pártok, azok acsarkodásai, csak az ország stabilitása, a gyarapodás. Miként az átlag amerikait. Egy jelentős nyugati orgánumban jelent meg egy érdekes, a valóságot megragadni igyekvő elemzés Amerikáról, a Trump jelenségről. Röviden a lényege, hogy új világrend formálódik a szemeink előtt, ami az eddigi liberális dominancia alkonyát jelenti. Az átlag amerikai a liberálisok regnálását úgy élte meg, hogy: "Már senki sem vagyok, ki vagyok zárva,az intézmények nem védenek, a krízis kiüresítette a szuverenitást, a nemzeti kormány nem garantálja a biztonságot, a pártok csak szavazási bizottságok, a problémáimat nem formálják, jelenítik meg közösségivé, össznemzeti szinten,a liberálisok a szabadsággal voltak elfoglalva, de engem a biztonság jobban érdekel, az establishment mindent ellopott a maga javára, ők ünnepelnek, a nép szenved, egy szűk csoport megtömte a zsebét, amit a nép fizetett meg, a rendszer az establishment védelmét szolgálta, s nem a népét." Kare Rove, G.W.Bush egykori tanácsadója fogalmazta meg, hogy az új világrend okán tabula razat kell csinálni a republikánusoknál is., Többek között el kell törölni Reagan szellemi örökségét is, az egész konzervatív hagyatékot, mivel a konzervatívok a végpontra érkeztek, megváltoztak a választói elvárások. Eltűnik a szabadság az első, s utána jön a biztonság liberális dogmája. A migráció, az iszlám terrorizmus, a pénzügyi-gazdasági krízis, a munkanélküliség felülír mindent, a tömegek készek szabadságjogaik korlátozására családjuk, nemzetük biztonsága érdekében. Hát ezt egésze magas helyeken mondják ki Amerikában. Kíváncsi lennék a magyar ballib értelmezésére, Ők hogyan látják-e világot, egyáltalán látják-e, amiben én nagyon kételkedem. Persze a szájban lógó fütyülővel ugrabugrálóktól az ember nem vár el stratégiai gondolkodást.
Válasz erre
3
0
cosmos
2017. február 02. 09:56
Megy ez, kérem. Kíválónak tartom erre a pozicióra.
Válasz erre
9
1
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!