Snowden válasza szerint a legutóbbi európai terrortámadások gyanúsítottjait egytől egyig ismerték a hatóságok, amelyek így közvetlenül „célba vehették volna” az elkövetőket, anélkül, hogy „mindenki másról adatokat kellett volna begyűjteniük”. Oszama bin Laden, az al-Kaida terrorhálózat néhai vezetője már 1998-ban felhagyott a mobiltelefonok használatával, és nem azért, mert kiszivárogtatások jelentek meg a sajtóban, hanem azért, mert „terroristakörökben érvényesül egyfajta agresszív darwinizmus”. Snowden szerint ennek lényege az, hogy a terroristák már évekkel a megfigyelési módszerek nyilvánosságra kerülése előtt tudnak e technikákról, „mert ha nem tudnának róluk, akkor már halottak lennének”.
Snowden szerint sem nyilvános, sem titkosított bizonyítékok nincsenek arra, hogy az elmúlt három évben elkövetett terrortámadások bármelyikét meg lehetett volna akadályozni, ha a sajtó úgy dönt, hogy nem közli az általa kiadott információkat, és a hírszerző szolgálatok továbbra is titokban használhatták volna ezeket a felderítési programokat.
Nem nyilatkozott Snowden a Rubik-kockás részletről
Brit titkosszolgálati vezetők azonban több nyilatkozatukban is annak a véleményüknek adtak hangot az elmúlt években, hogy Snowden komoly károkat okozott. Mark Rowley, a Scotland Yard terrorelhárításért felelős főparancsnok-helyettese nemrégiben egy BBC-műsorban például kijelentette: Snowden kiszivárogtatásai kikezdték a terrorelhárító szervezetek életvédelmi képességét, mivel a terroristák és a bűnszervezetek most könnyebben megtalálják a "réseket" a szolgálatok működési rendszerein.
Snowden a szombaton ismertetett interjúban közölte, hogy semmiféle kapcsolatot nem tart fenn az orosz hatóságokkal, és továbbra is az Egyesült Államokhoz fűzi a „legerősebb lojalitás”. Bírálta az emberi jogok oroszországi helyzetét, de hozzátette: ennek javításáért semmit nem tud tenni, és egyébként is saját hazája „rendbetételét” tartja a legfontosabbnak.