Továbbra is dúlnak a harcok Kelet-Ukrajnában

Heves harcok dúltak szerdára virradóan a kelet-ukrajnai Donyeck városánál. Az ukrán fegyveres erők kiszorították a szakadárokat a megyeközponttól húsz kilométerre északra, a frontvonalnál fekvő Avgyijivka település határában lévő ipari övezetből. Az ukrán hadsereg hosszú idő óta először foglalt el területet a szakadároktól. A kijevi hadműveleti parancsnokság szerint azért volt szükség a beavatkozásra, mert az Oroszország által támogatott szeparatisták onnan lőtték a fegyveres erők állásait. 

„A támadások helyi lakosok házait is veszélyeztették. A katonai veszteségek elkerülése és a békés helyi lakosok védelme érdekében fegyveres erőink tagjai kénytelenek voltak kiszorítani az ellenséget a településről” — írta a parancsnokság sajtószolgálata szerdán a Facebook közösségi portálon. A közlemény szerint a szakadárok a tűzharc közben tiltott kaliberű aknavetőket, automata gránátvetőket és golyószórókat vetettek be. 

A parancsnokság szokásos reggeli sajtóközleményében arról számolt be, hogy a szakadárok megsokszorozták támadásaikat a frontvonal mentén. Kedden összesen 84-szer sértették meg a tűzszünetet, ebből 69 esetben a Donyeck környékén lévő ukrán katonai állásokat lőtték akna- és gránátvetőkkel, nagy kaliberű golyószórókkal, valamint kézi lőfegyverekkel. Halálos áldozatokról egyelőre nem érkezett hír. 

Ukrán elnök: a szakadárok nem tartják be a tűzszünetet

Aggodalmának adott hangot Petro Porosenko ukrán elnök amiatt, hogy a Moszkva által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok számos alkalommal megsértik a tűzszünetet, ráadásul a minszki megállapodások alapján tiltott fegyverekkel — adta hírül az ukrán elnöki hivatal hétfő éjjeli közleményében.

Petro Porosenko, Frank-Walter Steinmeier német és Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter a „normandiai négyek”, azaz Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország külügyminisztereinek március 3-ai párizsi találkozója előtt egyeztette álláspontját Kijevben a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus rendezéséről.

A felek megállapították, hogy a teljes fegyvernyugvás eléréséhez Oroszország politikai akaratára van szükség. Az ukrán államfő kiemelte annak fontosságát, hogy az EBESZ-megfigyelők eljuthassanak a szakadárok által megszállt terület minden pontjára, beleértve az általuk ellenőrzött ukrán-orosz határszakaszt. „A felek megvitatták továbbá egy nemzetközi misszió jelenlétének lehetőségét a Donyec-medencében, mint fontos előfeltételt ahhoz, hogy a helyhatósági választásokat az ukrán jogszabályoknak és az EBESZ alapelveinek megfelelően tartsák meg” — közölte az elnöki hivatal.

Krími kudarc oka: „Legyünk őszinték, nincs hadseregünk”

Ukrajna mindössze ötezer hadra fogható katonát tudott volna területe védelmére mozgósítani a Krím félsziget két évvel ezelőtti orosz megszállásakor, miközben csaknem 40 ezer orosz katona állt harckészültségben határainál — derült ki abból a dokumentumból, amelynek titkosságát feloldották és közzétették Kijevben.

Az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) 2014. február 28-i ülésén elhangzottakról készült jegyzőkönyv másolatát hozta nyilvánosságra az ukrán sajtó. Ebből kiderül, hogy az értekezleten Ihor Tenyuh akkori ukrán védelmi miniszter számolt be erről az ülésen. Szavai szerint a fővároshoz, Kijevhez, valamint a Harkivhoz és Donyeckhez legközelebb eső határszakaszokon Oroszország 38 ezer katonát vont össze, továbbá 761 felfegyverzett páncélost, 2200 egyéb páncélozott harcjárművet, 720 rakéta-sorozatvető tüzérségi rendszert, 130 katonai helikoptert és 90 támadó repülőgépet. Ezen kívül a Fekete-tengeren 80 orosz hadihajó állt készenlétben. 

„Nem állunk készen egy mindenre kiterjedő háborúra. Időre, segítségre van szükségünk. Legyünk őszinték, nincs hadseregünk. Janukovics (a Majdan-tüntetések nyomán hivatalából akkorra már menesztett volt elnök) és környezete az orosz titkosszolgálatok irányításával módszeresen semmisítette meg haderőnket” — jelentette ki a miniszter.