Zuhan az olaj ára a világban: elemzők szerint ez jót tesz a fejlett világnak, sőt, fogyasztási boom indulhat be; rossz viszont a fejlődő államoknak és a nyersanyagtermelőknek. Utóbbiak fokozatosan gazdasági válságba süllyedhetnek.
A világgazdaság egészét az idei év végére robusztus növekedéshez segítheti az olcsó olaj, az olajárzuhanás ugyanakkor olyan súlyos pénzügyi gondokat okozhat egy vagy akár több feltörekvő gazdaságban, hogy ezek végül a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére szorulhatnak – vélekedtek 2016-ra szóló pénteki előrejelzéseikben londoni pénzügyi elemzők.
Életre kelhet a globális fogyasztás
Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minden év első napján összeállítja a következő tizenkét hónapra szóló, átfogó világgazdasági prognózisát.
Pénteken ismertetett, 2016-ra vonatkozó előrejelzésükben a CEBR londoni elemzői azt jósolták, hogy az olcsó élelmiszer, az olcsó üzemanyag és a zuhanó energiaszámlák új életre kelthetik a globális fogyasztót, és az év végére a világgazdaság növekedése megközelítheti a „boom” kifejezéssel jellemezhető ütemet. A ház kiemeli ugyanakkor, hogy a világgazdaság várhatóan az idén is negatív lendületet kap olyan nagy feltörekvő gazdaságoktól, mint Kína és Oroszország.
A CEBR a kínai gazdaság növekedési ütemének váratlanul meredek tavalyi lassulására hivatkozva a minap, egy erről összeállított külön elemzésben már módosította azt az előrejelzését is, hogy Kína mikor cserélhet helyet az Egyesült Államokkal világ legnagyobb gazdaságainak sorrendjében. A cég most már azzal számol, hogy Kína csak 2029-ben lesz a világ legnagyobb gazdasága a dollárban számolt nominális hazai össztermék (GDP) alapján. Egy évvel korábbi hasonló prognózisában a CEBR ezt 2025-re valószínűsítette. A kínai gazdaság növekedési kilátásait terhelő kockázatokra más nagy londoni házak is felhívták már a figyelmet.
A feltörekvő gazdaságok válságkockázati forrássá váltak
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) európai, amerikai és japán intézményi befektetők körében elvégzett év végi felmérése azt mutatta ki, hogy a vizsgálatba bevont, hosszú távra tervező intézményi végbefektetői kör legnagyobb egyéni csoportja – 28 százalék – a kínai gazdaság esetleges kemény landolását sorolta a 2016-ra szóló globális kockázati lista első helyére. Utána az amerikai gazdaság növekedésének lassulása (22 százalék), az egyes befektetési eszközök árfolyambuborékának kialakulása (12 százalék), az európai menekültválság politikai következményei (10 százalék), valamint a szíriai és/vagy az ukrajnai válság eszkalálódása (9 százalék) következett az alapkezelők által érzékelt idei fő világgazdasági kockázatok sorrendjében.
Egyes citybeli elemzői vélemények szerint ugyanakkor más nagy feltörekvő gazdaságok is komoly válságkockázati forrássá váltak, elsősorban a zuhanó nyersanyagárak miatt.
Martin Wolf, a Financial Times vezető gazdasági kommentátora a londoni üzleti napilap online kiadásának pénteken ismertetett videoelemzésében kijelentette: 2016-ra szóló előrejelzésének egyik fő eleme az, hogy a világ húsz legnagyobb gazdaságának csoportjából (G20) legalább egy feltörekvő gazdaság az IMF-től lesz kénytelen pénzügyi mentőcsomagot kérni az év során. Wolf szerint a nagy feltörekvő gazdaságok széles körében meglehetősen súlyos recessziós kockázatok halmozódnak, és ebben a környezetben fennáll annak a rizikója is, hogy a térség legalább egy, de akár több gazdaságában is súlyos pénzügyi és fizetésimérleg-válság alakul ki.
A Financial Times vezető elemzője szerint meglepő lenne, ha közülük legalább egy nem kényszerülne rá a valutaalap segélycsomagjának igénybevételére. Martin Wolf hangsúlyozta, hogy az IMF-nek rengeteg pénze van, és készséggel segítene.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Volodimir Zelenszkij viszont mindent elutasított.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Orbán Viktor leszögezte: „Aki azt állítja, hogy Magyarország területére belépett Aszad elnök, az vadászterületet csinált vagy akart csinálni Magyarországból.”
A pápai állam dolgozói sokáig kiváltságos helyzetben voltak, de ott is megszorításokat vezettek be.
