A származási ország helyett a migránsok sikeres integrációja lehet a hosszú távú befogadás szempontja Ausztriában. Három év elteltével megvizsgálnák a migránsok némettudását és munkaerőpiaci beilleszkedését is, sikertelen integráció esetén pedig kiutasítanák őket – jelentette be Sebastian Kurz külügyminiszter, miután a menekültügyi szigorítások első tervei miatt több osztrák civil szervezet és az UNHCR is tiltakozott.
Nem a származási ország, hanem a menekültek eredményes integrációja lehetne a hosszú távú befogadás szempontja – javasolta az osztrák külügyminiszter kedden, mivel a szigorított menekültügyi eljárás tervezetét több ponton is bírálták tekintélyes ausztriai szervezetek és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR). A korábbi javaslat szerint visszamenőleges hatállyal már november közepétől érvényes lehetne a megváltozott menekültügyi eljárás, amely a kérelmezők számára szigorított, az eddigi öt év helyett legfeljebb három évig tartó meghatározott időszakra szóló menekültstátust biztosítana, valamint a családok egyesítését is feltételekhez kötné.
Az előzetes tervek szerint kiutasíthatják a menekülteket az országból, ha az időszak letelte után már nem áll fenn a menekültkérelemre jogosító körülmény, ha viszont igen, akkor még két évig meghosszabbíthatnák a dokumentum érvényességét. Amennyiben ezek után sem javul az adott menekült anyaországában a helyzet, a státust már határozatlan időre biztosítanák.
Sebastian Kurz néppárti külügyminiszter kedden ismertetett javaslata szerint megvizsgálnák a menekült német nyelvtudását, beilleszkedését a munkaerőpiacon és azt, hogy miképpen viszonyul a társadalmi értékekhez. Az integráció hiánya esetén kiutasításról vagy kitoloncolásról is határozhatnak. A tárcavezető szerint mindez személyes ösztönző erőt jelenthetne, a menekültek tehát egyénileg is érdekeltek lennének, hogy a beilleszkedés minél sikeresebben és gyorsabban történjen meg. A néppárti politikus szerint így különösen fontos lenne a menekültek számára, hogy a nyelvi kurzusokon és az osztrák demokráciáról szóló tanfolyamokon részt vegyenek.
Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter „jó ötletnek” nevezte párttársa, Sebastian Kurz javaslatát, és az új törvény mielőbbi megalkotását szorgalmazta. Az Osztrák Néppárt (ÖVP) frakcióvezetője, Reinhold Lopatka egyelőre visszafogottan nyilatkozott a külügyminiszter javaslatáról, szerinte eredményes integráció három év alatt csak „kivételes esetekben” valósulhat meg.
A korábbi belügyminisztériumi tervezetet számos kritika érte, legfőképp a családegyesítés szigorítása miatt. A bírálók szerint a kiskorúra veszélyes lehet, ha a családtól hosszabb időre elszakítják, hiszen ez esetben várhatóan több anya venné igénybe az embercsempészek szolgáltatásait. Kritizálták továbbá az államra rótt bürokratikus terheket, valamint azt, hogy ha a menekültek bizonytalan ideig maradhatnak Ausztriában, az megnehezítheti a munkaerőpiaci integrációjukat.
Az osztrák statisztikai hivatal által közölt legfrissebb felmérés szerint a külföldön születettek nagyobb számban és hosszabb ideig munkanélküliek, gyakrabban túlképzettek és képzettségüket kevésbé tudják kihasználni, mint az Ausztriában születettek. A kormány menekültpolitikáját továbbra is heves bírálatok érik. A burgenlandi tartományi vezető, szociáldemokrata politikus a kancellártól a menekültpolitika irányváltását, valamint a gazdasági és a háborús menekültek szétválasztását szorgalmazta kedden.
Az osztrák állam október elseje óta öt tartományban összesen 3000 menekült befogadására alkalmas szálláshelyeket jelölt ki.
Fotó: dpa, Uwe Anspach
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Bezzegnyugat.
Az ukránok és az európai elit kormányváltást akar Magyarországon elérni. A Tisza Párt pedig úgy tesz, mintha a néppárti tagságnak nem lennének feltételei.
Az emberek magyarázatot várnak Ausztriától és Ukrajnától.
Hollandiában is átlátnak a szitán.
A Mandiner lapigazgatója félelmetes képet adott a tömeges bevándorlás sokkoló valóságáról.
A politikai iszlám annak a modernitásnak az ellensége, amelyben mindannyian élünk – mondta Susanne Schröter professzor a Mandinernek adott interjúban, amelyben a németországi helyzetről is beszámolt.
Az energiaügyi szakértő az ATV műsorában arról beszélt, hogy az üzemanyagárak kapcsán ő személy szerint inkább a jövedéki adóhoz és az áfához nyúlt volna. Az adóhoz egyébként a kormány hozzányúlt.
Az utolsó pillanatban oldódott meg a helyzet.
