„Nem kellesz, ha nem vagy hasznos” – Finnország drasztikusan szigorít a bevándorlás feltételein

Aki nem beszél finnül vagy svédül, és nincs mögötte több év munka, az alig remélhet tartós letelepedést az új szabályok szerint.

Felhatalmazását adta az ENSZ Biztonsági Tanácsa az EU-nak arra, hogy líbiai partokhoz közeli nemzetközi vizeken átvizsgálhassa és lefoglalhassa az embercsempészek hajóit. A határozat kizárólag a líbiai partokhoz közeli vizekre vonatkozik, a Törökország és Görögország közötti tengerszakaszra egyelőre nem, pedig a migránsok többsége már ez utóbbi utat választja.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken felhatalmazta az Európai Uniót, hogy a líbiai partokhoz közeli nemzetközi vizeken átvizsgálhassa és lefoglalhassa az embercsempészek hajóit. A tizenöt tagú tanács tizennégy tagállama igennel szavazott az erről szóló, Nagy-Britannia által szeptemberben előterjesztett határozatra, Venezuela pedig tartózkodott. Az egy évre szóló mandátum arra is felhatalmazza a hatóságokat, hogy a menekülthajók fedélzetére lépjenek az utasok életének megmentése érdekében.
Matthew Rycroft brit ENSZ-nagykövet üdvözölte a tanács döntését és elmondta, hogy a kimentett migránsokat Európába – nevük elhallgatását kérő források szerint Olaszországba – szállítják. A diplomata ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a tengeri művelet önmagában nem fogja megoldani a válságot, ugyanis nem szünteti meg a probléma kiváltó okait, a lépés azonban azt az üzenetet küldi, hogy „nem húzhatnak hasznot büntetlenül ebből az ördögi üzletből”.
Bár a nemzetközileg elismert líbiai kormány kezdetben ellenezte a határozatot, az ország ENSZ-nagykövete kedden azt közölte a világszervezettel, hogy elhárultak az ezzel kapcsolatos aggodalmaik, így beleegyeznek a dokumentum elfogadásába.
A határozat kizárólag a líbiai partokhoz közeli vizekre vonatkozik, a Törökország és Görögország közötti tengerszakaszra nem. Márpedig az Európába tartó migránsok többsége már ezt, a Törökországból induló, majd Görögországon, a Nyugat-Balkánon és Magyarországon keresztül vezető, úgynevezett „nyugat-balkáni útvonalat” választja.
Ezt tervezi az EU
A nyílt vizeken való fellépés az Európai Unió három fázisból álló tengeri művelete második fázisának felel meg. Az első fázist az információszerzés, a másodikat a nyílt tengeren, a harmadikat pedig a líbiai területen végrehajtott műveletek jelentik.
A földközi-tengeri embercsempészettel szembeni, EuNavforMed elnevezésű uniós művelet első, felderítési szakaszának megkezdését július másodikán jelentették be Brüsszelben. Az EU-tagországok hétfőn arról döntöttek, hogy a második szakasza október 7-én kezdődik a katonai műveletnek, amelyet Sophiára neveztek át.
A művelet harmadik fázisához az ENSZ Biztonsági Tanácsának a felhatalmazására, valamint Líbia ilyen irányú kérelmére lenne szükség, csakhogy az észak-afrikai országban egyelőre meglehetősen áttekinthetetlenek a hatalmi viszonyok.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) legfrissebb adatai szerint idén közel háromezren vesztették életüket, miközben a Földközi-tengeren át Európába próbáltak jutni. A Líbiában uralkodó káosz miatt sok afrikai és közel-keleti menekült ebből az országból indul el Európa felé.