Antonov szerint a tesztelt bomba kettős rendeltetésű. Egyfelől célba juttatható a hadászati támadó fegyverzet elemeként nehézbombázókkal, másfelől nem hadászati fegyverként bevethető egy harcászati katonai repülőgéppel. Kiemelte, a végrehajtott kísérletnek az a különlegessége, hogy az atombomba hordozója egy F-15E vadászbombázó volt. Azt mondta, ez arra enged következtetni, hogy a tesztet abból a célból hajtották végre, hogy a B61-12-es bomba bevethető legyen a NATO Európában állomásozó vadászbombázóival. A miniszterhelyettes felelőtlen lépésnek nevezte az atombombatesztet, és úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok nemcsak erősíti Oroszország nyugati határai közelében a NATO katonai képességeit, hanem fejleszti is saját atomarzenálját.
Amerikai sajtóbeszámolók szerint az Egyesült Államok sikeresen végrehajtotta a B61 gravitációs bombával a tervezett három fejlesztési kísérletből az elsőt Nevada államban. Don Cook, az országos nukleáris biztonsági hatóság védelmi programokért felelős igazgatóhelyettese mérföldkőnek nevezte a B61-12-es repülési kísérletet, kijelentve, hogy az Egyesült Államok továbbra is kiáll a B61-es megtartása mellett és biztonsági garanciát nyújt szövetségeseinek. Az eredetileg az 1960-es években tervezni és gyártani kezdett B61-es bomba 12-es kódjelű változatának fejlesztése 2012-ben kezdődött mind a nukleáris, mind a nem nukleáris alkotóelemek modernizálása céljából, a bomba élettartamának kiterjesztése érdekében.
A B61-12 fejlesztése orosz források szerint 2024-ig tart, a Pentagon idővel minden B61-es bombát ilyenre akar cserélni, a modernizálás költsége 8,4 milliárd dollár. A B61-12-esek ereje mintegy 50 kilótonna TNT-vel lesz egyenértékű (az 1945. augusztus 6-án a japáni Hirosimára ledobott amerikai „Kisfiú” 15, az augusztus 9-én Nagaszaki felett felrobbant „Kövér ember” 20 kilótonnás volt.)