„Zsidónak lenni és Izraelt támogatni soha nem volt teljesen szinonim, és sajnálatos módon egyre kevésbé az. Ez nagy megdöbbentést kelt egyes zsidó körökben, és mély zavartságot, frusztrációt a konzervatív berkekben. Ahogy a jobboldali nem zsidók magukhoz ölelik Izraelt, a baloldali zsidók ellökik maguktól. Ez nem véletlen. Miért támogatják jobban az amerikai zsidók a Demokrata Pártot, mint Izraelt? Mik ennek a gyökerei? Erről írt Jonah Goldberg a National Review oldalán megjelent cikkében. (...)
Komplex oka van annak, hogy az amerikai zsidók aránytalanul liberálisak – mert erre egyetlen ok sincs. »Könnyen említhetnék egy tucatnyi okot: Franklin D. Roosevelt zsidókhoz való hozzáállását, Harry Truman Izrael-elismerését, a régi (és sokkal liberálisabb) Republikánus Pártban jelen lévő antiszemitizmust, a zsidók Európából való kivándorlásának időzítését egy olyan korban, amikor a szocializmus a fénykorát élte, és a legtöbb nem ortodox zsidó világi nézetét« – sorolja a cikk szerzője a szerinte fennálló okokat.
Kenneth Wald politológus nagyrészt nem ért egyet ezzel. Wald azzal érvel: az amerikai zsidó liberalizmus főleg abból származik, hogy az amerikai zsidók egy erős választóvonalat akarnak a politika és a vallás közé. Azt állítja, hogy a demokraták zsidó támogatottsága nagyrészt azért növekedett, mert a republikánusok támogatják a protestáns evangéliumi keresztényeket − bár ezek az egyházak széles körben Izrael-barátok és filoszemiták). Goldberg egyetért ezzel, bár ez szerinte elvezet a zsidó liberalizmus mélyebb gyökereitől.
Az egyik oka, annak hogy a zsidók még mindig liberálisak, az ideológiai és pártkötődés. Akárcsak a vallás, ez is szülőről gyerekre, generációról generációra száll.”