Kiderült a tanulmányból: így zárkózhat fel Budapest egy fontos ágazatban Bécshez
Bécsben hatezernél is több konferenciát rendeznek egy évben, míg hazánk fővárosában nyolcszázat sem. Mit tud Bécs, miben fejlődhet Budapest? Utánajártunk.
Szabó László államtitkár szerint Magyarország számára is húzóerő a szomszédos országok fejlődése. A Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára elmondta: a Közép-Európai Kezdeményezés országait aggasztja az ukrán konfliktus, és kiállnak Ukrajna területi egysége mellett.
A szomszédos országok fejlődése Magyarország számára is húzóerő, mivel számos piaci lehetőséget kínál – hangoztatta Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Közép-Európai Kezdeményezés (KEK) konferenciáját követően hétfőn Bécsben.
Az államtitkár elmondta, hogy a szervezet valamennyi tagját aggasztja az ukrán konfliktus, és a KEK tagországai egyöntetűen kiálltak Ukrajna területi integritása mellett. Az államtitkár hangsúlyozta: az ukrajnai válság nem rajzolta át a KEK stratégiáját, gazdasági együttműködési projektjei változatlanul működnek, hiszen a szervezet célja nem a politikai, hanem a gazdasági háttértámogatás. Az államtitkár elmondta, hogy a konferencián elismerősen nyilatkoztak a 2013-as magyar elnökségről, és elhangzott, hogy a január elsejétől hivatalba lépő macedón elnökség folytatni kívánja a magyarok által elkezdett irányt, vagyis a térségi gazdasági együttműködés élénkítését.
A politikus szerint a magyar elnökség ideje alatt láthatóvá vált a KEK, hiszen csaknem harminc rendezvényen 2500 vezető politikus, gazdasági szakember és szakértő képviseltette magát. Szabó László a magyar elnökség fontos eredményének nevezte a kereskedelmi és ipari kamarák, valamint a kis- és középvállalkozások együttműködését, és a nemzeti nagyvállalatok képviselőinek rendszeres találkozóit.
Magyarország elnökségének ideje alatt egy 2014-től 2016-ig tartó akciótervet fogadtak el, amelyben szorgalmazzák a nem uniós tagok integrációjának elősegítését, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos projektek megvalósítását és a kulturális sokszínűség megőrzését. Az államtitkár elismerésnek nevezte, hogy a magyart követő osztrák elnöki ciklusokban ezeket a törekvéseket erősítették.
A visegrádi négyek, a Duna Régió Stratégia és a KEK szervezeteiben erős pozíciókkal rendelkezik Magyarország, ezért geopolitikai és gazdasági helyzetének további erősödésére lehet számítani – tette hozzá. Szabó László hangsúlyozta: a KEK-nek jelentős szerepe volt az unióhoz legutóbb csatlakozó államok felvételében, és ugyanezt a segítséget szeretnék megadni a mostani jelölteknek is.
A hétfői bécsi konferencián a szervezet 25 éves megalakulásának évfordulójára közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben a KEK eddigi sikereit és eredményeit méltatták. Továbbá közös memorandumot írtak alá a Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémiával (International Anti Corruption Academy – IACA) és a Balti-tengeri Államok Tanácsával (Council of the Baltic Sea States – CBSS).
A KEK 1989. november 11-én jött létre. A már tizennyolc tagországból álló szervezet célja a nyugat-balkáni és kelet-európai térség együttműködésének erősítése, az üzleti kapcsolatok fejlesztése, a demokratikus átalakulás, valamint az európai integráció segítése. A soros elnökei tisztet tavaly Magyarország, idén Ausztria tölti be. A KEK projektjeit az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) támogatja. A szervezet központja Triesztben van, a főtitkári tisztséget Giovanni Caracciolo di Vietri tölti be.