Szabó László államtitkár szerint Magyarország számára is húzóerő a szomszédos országok fejlődése. A Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára elmondta: a Közép-Európai Kezdeményezés országait aggasztja az ukrán konfliktus, és kiállnak Ukrajna területi egysége mellett.
A szomszédos országok fejlődése Magyarország számára is húzóerő, mivel számos piaci lehetőséget kínál – hangoztatta Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Közép-Európai Kezdeményezés (KEK) konferenciáját követően hétfőn Bécsben.
Az államtitkár elmondta, hogy a szervezet valamennyi tagját aggasztja az ukrán konfliktus, és a KEK tagországai egyöntetűen kiálltak Ukrajna területi integritása mellett. Az államtitkár hangsúlyozta: az ukrajnai válság nem rajzolta át a KEK stratégiáját, gazdasági együttműködési projektjei változatlanul működnek, hiszen a szervezet célja nem a politikai, hanem a gazdasági háttértámogatás. Az államtitkár elmondta, hogy a konferencián elismerősen nyilatkoztak a 2013-as magyar elnökségről, és elhangzott, hogy a január elsejétől hivatalba lépő macedón elnökség folytatni kívánja a magyarok által elkezdett irányt, vagyis a térségi gazdasági együttműködés élénkítését.
A politikus szerint a magyar elnökség ideje alatt láthatóvá vált a KEK, hiszen csaknem harminc rendezvényen 2500 vezető politikus, gazdasági szakember és szakértő képviseltette magát. Szabó László a magyar elnökség fontos eredményének nevezte a kereskedelmi és ipari kamarák, valamint a kis- és középvállalkozások együttműködését, és a nemzeti nagyvállalatok képviselőinek rendszeres találkozóit.
Magyarország elnökségének ideje alatt egy 2014-től 2016-ig tartó akciótervet fogadtak el, amelyben szorgalmazzák a nem uniós tagok integrációjának elősegítését, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos projektek megvalósítását és a kulturális sokszínűség megőrzését. Az államtitkár elismerésnek nevezte, hogy a magyart követő osztrák elnöki ciklusokban ezeket a törekvéseket erősítették.
A visegrádi négyek, a Duna Régió Stratégia és a KEK szervezeteiben erős pozíciókkal rendelkezik Magyarország, ezért geopolitikai és gazdasági helyzetének további erősödésére lehet számítani – tette hozzá. Szabó László hangsúlyozta: a KEK-nek jelentős szerepe volt az unióhoz legutóbb csatlakozó államok felvételében, és ugyanezt a segítséget szeretnék megadni a mostani jelölteknek is.
A hétfői bécsi konferencián a szervezet 25 éves megalakulásának évfordulójára közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben a KEK eddigi sikereit és eredményeit méltatták. Továbbá közös memorandumot írtak alá a Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémiával (International Anti Corruption Academy – IACA) és a Balti-tengeri Államok Tanácsával (Council of the Baltic Sea States – CBSS).
A KEK 1989. november 11-én jött létre. A már tizennyolc tagországból álló szervezet célja a nyugat-balkáni és kelet-európai térség együttműködésének erősítése, az üzleti kapcsolatok fejlesztése, a demokratikus átalakulás, valamint az európai integráció segítése. A soros elnökei tisztet tavaly Magyarország, idén Ausztria tölti be. A KEK projektjeit az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) támogatja. A szervezet központja Triesztben van, a főtitkári tisztséget Giovanni Caracciolo di Vietri tölti be.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Hol van Magyarország helye az űrszektorban? Mit tudnak a magyar kutatók nyújtani e téren? Többek között erről beszélgettünk Szalay Zsolt alelnökkel.
„Magyarország elképesztő zsarolás, nyomásgyakorlás és fenyegetések célpontjává vált” – hangsúlyozta Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.
„Minden csatát megnyerünk Oroszország ellen, ha most megtámadnak minket, és biztosítanunk kell, hogy két, négy, hat év múlva is ugyanez legyen a helyzet” – jelentette ki Mark Rutte.
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 12. rész.
Próbál pozitív maradni.
Összesereglettek a felvidékiek a Beneš-szájkosárrörvény megvitatására, ami önmagában is büntethető lenne az új törvény szerint, és volt, aki elmondta: külföldön csak pislogtak, amikor szóba hozták, hogy létezik ilyen.
Oltári hazugságot terjeszt a Facebook-oldalán.
Többkulcsos adó, magasabb szja és ismerős baloldali szereplők: a Tisza körül egyre markánsabban rajzolódik ki egy régi recept.
