Hibázott az első fokon eljáró törvényszék, amikor ejtette az egyik népirtás vádját Radovan Karadzic egykori boszniai szerb elnök ellen – ismertette a döntést csütörtökön Hágában Theodor Meron bíró. Ezért a fellebbviteli bíróság úgy döntött: Karadzicnak felelnie kell a tavaly nyáron ejtett vádpontra is.
A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló nemzetközi törvényszék (ICTY) a döntés értelmében újra köteles kivizsgálni a népirtás vádját, miszerint Karadzic 1992 márciusa és decembere között bűnszervezetben vett részt, amelynek célja a muszlimok és horvátok „végleges eltávolítása” volt Bosznia-Hercegovinából. A 2009-ben véglegesített vádirat szerint Karadzic ellen 11 vádpontot fogalmaztak meg az ügyészek, ezek közül az első kettő az, amelyik népirtással vádolja a boszniai szerbek egykori vezetőjét. A kettőből az első alól tavaly nyáron felmentette Karadzicot a törvényszék, mert úgy ítélte meg, hogy a vád nem lenne megfelelően bizonyítható.
A fellebbviteli kamara szerint viszont a törvényszék hibásan döntött így, mert az ügyészek által felvonultatott bizonyítékok igenis alkalmasak lehetnek arra, hogy bizonyítsanak bizonyos „népirtó tetteket”. Ilyennek ítéli a fellebbviteli bíróság például azt, amilyen körülmények között a szerbek horvát és bosnyák foglyaikat tartották: gyakran összezsúfolva, egészségügyi ellátás, élelem, víz, tisztálkodási lehetőség nélkül. Ezek a bizonyítékok a bíróság szerint alkalmasak lehetnek annak bizonyítására, hogy az elkövetők valós szándéka a népirtás volt, az, hogy az embertelen „életkörülmények az áldozatok fizikai megsemmisülését okozzák”.
Az eredetileg eljáró törvényszékkel szemben alkalmasnak találta a vád bizonyítékait a fellebbviteli testület a népirtás szándékának bizonyítására is. A bíróság ugyanis birtokában van például olyan bizonyítékoknak, amelyek arról tanúskodnak, hogy Karadzic jelenlétében „született döntés arról, hogy a muszlimok harmadát megölik, harmadát ortodox hitre térítik, harmaduk pedig magától elmegy”, így minden muszlim eltűnik Boszniából. Emellett több bizonyíték is alátámasztja azokat a vádakat, amelyek szerint a Karadzic irányítása alatt álló erők horvátokat és bosnyákokat öltek, gyilkoltak, vertek, nőket zaklattak és erőszakoltak meg.
„A vád beadványainak összességét értékelve a fellebbviteli kamara úgy találta, hogy a beterjesztett bizonyítékok teljes súlyukkal alkalmasak annak bizonyítására, hogy Karadzicnak szándékában állt népirtást végrehajtani” – indokolta a döntést Theodor Meron, a fellebbviteli testület és az egész törvényszék elnöke. Az 1992 márciusa és decembere között elkövetett népirtáson kívül Radovan Karadzicnak a 1995 júliusában végrehajtott srebrenicai vérengzésért, népirtásért is felelnie kell, ahol az irányítása alatt álló szerb erők a vádirat szerint több mint 7000, a valóságban valószínűleg jóval több mint 8000 bosnyák férfit és fiút gyilkoltak meg.
Emellett Radovan Karadzicot további kilenc vádpontban üldözéssel, gyilkossággal, embertelen, kényszerített kitelepítésekkel, a lakosság terrorizálásával és túszejtéssel is vádolják.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A férfiak számára 75 napos kötelező sorkatonai szolgálatot vezetnének be, míg a nők önként jelentkezhetnének kiképzésre.
A magyar cég megszerzi a szerbiai NIS olajvállalat többségi részesedését az orosz tulajdonostól. Az üzlettel a Mol bebetonozza régiós hatalmát, immár a balkáni olajláncban is megkerülhetetlen szereplővé válik.
A Mol Csoport a közép-európai régió vezető olajvállalatává válik a szerbiai NIS felvásárlásával. Toldi Ottó írása.
Nem fukarkodik Szerbia.
Milan Glusacs nem fogta vissza magát.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
