További intézkedéseket sürget a válságrendezésben az IMF

A Nemzetközi Valutaalap európai osztályának igazgatója, Reza Moghadam az IMF Survey magazinnak hangsúlyozta: az IMF kész a jövőben nagyobb szerepet vállalni a válságrendezés támogatásában. Az IMF európai ügyekért felelős igazgatója az interjúban méltatta a válságrendezésben közösségi és nemzeti szinten egyaránt elért eredményeket és sikeresnek ítélte a krízisországok alkalmazkodását és védelmét szolgáló pénzügyi tűzfalak, az EFSF európai pénzügyi stabilitási eszköz és annak utódja, az ESM európai stabilitási mechanizmus felállítását.

Rámutatott, hogy az EKB likviditásnövelő akcióinak köszönhetően enyhültek a pénzügyi feszültségek a régióban, a legújabb OMT (Outright Monetary Transactions) program bejelentése pedig már teljesen új helyzetet teremtett.

Az intézkedéseknek köszönhetően mára már rendelkezésre állnak a megoldáshoz szükséges eszközök, ugyanakkor a gyenge gazdasági növekedés és a további intézkedésekhez szükséges társadalmi és politikai támogatás biztosítása újabb kihívásokat támaszt a rendezési erőfeszítésekkel szemben. A legnagyobb ezek közül megtalálni a kellő egyensúlyt a megszorító és a növekedést támogató intézkedések között – fejtette ki Reza Moghadam.

A tervezett európai bankunióról szólva az IMF igazgatója kiemelte, hogy éppen az nehezítette meg a problémák idejekorán történő felismerését, hogy az unióban szabaddá vált a határok közötti tőkeáramlás, de nemzeti szinten maradt a pénzintézetek ellenőrzése, és ugyanez súlyosbította a krízis következményeit is. A bankunió létrehozása tehát az összekapcsolt pénzügyi rendszerek felelős működtetése iránti igény logikus következménye. Az IMF ezért a monetáris unió stabil szerkezetének megteremtése és fenntartható működtetése érdekében támogatja a bankunió létrehozását.

Kelet- és Közép-Európáról szólva Reza Moghadam rámutatott, hogy a térség eleinte viszonylag kevéssé érezte meg az euróövezeti szuverén adósságszolgálati válság következményeit, különösen a 2009-es krízist követő helyreállítás idején, 2010-ben és 2011 elején. A krízis hatása azonban 2011 második felében és 2012-ben az export visszaesésével kezdett átgyűrűzni a térségbe és a válságban érintett euróövezeti bankok ekkor kezdték meg forrásaik kivonását a régióból. Ugyanakkor a már végrehajtott pénzügyi és strukturális kiigazításoknak köszönhetően az utóbbi időkben csökkenni kezdett az országkockázati felár a térségben és sok esetben az már a nyugat-európai országoké alá esett.

Kelet- és Közép-Európában a legfontosabb teendő a térség sérülékenységért leginkább felelőssé tehető tényezők, a magas közadósság és a lakossági devizahitelezés visszaszorítása – hangsúlyozta az IMF igazgatója. Emellett elengedhetetlenül fontos a pénzügyi szektor szoros hatósági ellenőrzése is a nagy nemzetközi bankcsoportok tevékenységi területén, amelyhez az IMF a tagországokkal folytatott kétoldalú kapcsolatok és a Bécsi Kezdeményezésben foglaltaknak megfelelően többoldalú kapcsolatok keretében is támogatást kíván nyújtani.

Az IMF Survey magazinnak adott interjú végén Reza Moghadam, az IMF európai igazgatója a Nemzetközi Valutaalap további támogatásáról biztosította az európai válságrendezési erőfeszítéseket.