Steve Bannon szabad: kiengedték a börtönből Trump egykori tanácsadóját
Az egykori tanácsadót 2022-ben ítélték el, amiért nem jelent meg az időközben megszűnt képviselőházi bizottság által január 6-án elrendelt meghallgatáson.
A Transzparens Újságírásért Alapítvány üdvözli az általuk kezdeményezett lépést; szerintük sincs jól, hogy egy szintre helyezik az újságírót a köztörvényes bűnözőkkel.
Mint arról a Mandiner is beszámolt, módosítaná a Büntetőtörvénykönyv (Btk.) rágalmazásra és becsületsértésre vonatkozó paragrafusait a sajtótermékek és médiaszolgáltatás esetében a Fidesz.
A Kocsis Máté és Halász János által jegyzett módosítás alapján a jövőben nem lenne büntethető rágalmazás és becsületsértés miatt, aki a közügyek szabad megvitatásakor, sajtótermékben vagy médiaszolgáltatás útján követi el, feltéve, hogy cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására.
Mint ismert, a Btk. jelenleg a rágalmazást akár két évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatja, míg, ha valaki a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvételt készít akkor egy évig, ha nyilvánosságra hozza akár három évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető. A becsületsértés esetén pedig egy évig tartó szabadságvesztés szabható ki.
A jelenlegi szabályozási keretek megnehezítik a vélemény- és szólásszabadság érvényesülését a médiában”
– mondta a Mandinernek Nagy Károly, a Transzparens Újságírásért Alapítvány menedzsere a Btk. esetleges módosítása kapcsán. Hozzátette: az újságírók munkája meg van nehezítve, hiszen felelősség nélkül fel lehet őket jelenteni az írásaikkal kapcsolatban, ami után aztán büntetőeljárás alá kerülhetnek. Nagy Károly szerint ez a helyzet pedig nem ideális.
A Transzparens Újságírásért Alapítvány egyébként korábban indított kampányt az újságírók büntetőjogi felelősségre-vonásának eltörléséért. Akkor azt hangsúlyozták, hogy a büntetőjogi fenyegetettség jóval aránytalanabb a sajtóperhez és a személyiségi jogi perhez képest, hiszen „egy szintre helyezi az újságírót a köztörvényes bűnözőkkel”.
Nyílt levelet írtak Varga Judit igazságügyi miniszernek és a parlamenti frakcióknak. A levélben arra kérték a címzetteket, hogy „gondolják újra a rágalmazás, becsületsértés szabályozását”. Mint Nagy Károly fogalmazott, „a Kocsis Máté és a Halász János által jegyzett Btk.-módosító javaslat tartalmilag megegyezik azzal, amiért az Alapítvány kampányol”. Azt is kiemelte, hogy a törvénymódosítással kapcsolatban „széles körben konszenzusról beszélhetünk”, hiszen korábban több, a javaslatuk tartalmával megegyező cikk is megjelent az Átlátszó.hu-n, valamint az Európa Tanács főtitkára, a brit Terry Davis is hasonló javaslatot fogalmazott meg.
Azt is elárulta, hogy a politikai pártok közül egyedül a Momentum reagált a Transzparens Újságírásért indítványára, de tőlük is politikai üzenet érkezett a szakmai válasz helyett. Mint Nagy Károly elmondta, bízik benne, hogyha a Parlament elé kerül a javaslat, mindenki kicsit komolyabban veszi azokat az érveket, melyeket a médiajogászaikkal közösen fogalmaztak meg. Mint mondta: „bízunk benne, hogy az Országgyűlés nagy többséggel fogja elfogadni a javaslatunkat.
Ez is egy újabb pozitív példa lenne arra, hogy egy alulról érkező szakmai javaslatot végül felkarol a politika”.
„A javaslat nem hülyeség, a hatályos Btk. 2012-es vitájában magam is felvetettem, hogy a rágalmazás és a becsületsértés tényállásai alkalmasak a sajtószabadság szükségtelen és aránytalan korlátozására is” – ezt a véleményt már Schiffer András volt LMP-s politikus, ügyvéd fogalmazta meg.
Nyitókép: Science Photo Library via AFP