Surányi György a 20 százalékos béremelkedést is rossz dolognak tartja, de szerinte a hazai vállalkozások támogatását és az illetékmentes öröklést is meg kellene végre szüntetni.
Nem először válik egyértelművé, hogy a Magyar Péter körül felbukkanó bukott, baloldalhoz köthető, korábban az MSZP-SZDSZ kormányok gazdaságpolitikáját is érdemben alakító szakértők körében elviselhetetlen és káros, hogy a kormány támogatja a magyar lakosságot és a hazai vállalkozásokat adókedvezményekkel és kamattámogatott hitelekkel.
Erről ismét meggyőzött mindenkit Surányi György, aki ezúttal a Mandiner Tempó című műsorában beszélt arról, hogy károsnak tartja, ezért javasolja és megszüntetné a fix 3 százalékos kamatozású lakáscélú és vállalkozói hiteleket. A Magyar Nemzeti Bank volt elnökének elképzeléseit hűen visszatükrözik a korábban már kiszivárgott Tisza-megszorítások. Surányi György a Mandiner műsorában úgy fogalmazott,
lehet vitatkozni, hogy kell-e 3 százalékos akár lakás akár vállalkozói hitel. Ha az a válasz, hogy igen – szerintem az a válasz, hogy nem –, akkor sem fixen (...) Ezek a fix 3 százalékos kamatok valójában azt jelentik, hogy olyan vállalkozásoknak nem kell lehúzniuk a rolót, amik már rég versenyképtelenek
– állapította meg. Surányi György megjegyzése azért is érdekes, mert korábban a baloldalhoz köthető közgazdászok és gazdasági elemzők pont azt kifogásolták, hogy a kormány nem ad támogatott beruházási kölcsönöket, hanem az uniós források vissza nem térítendő támogatásaiból tartja életben a piaci körülmények között életképtelen vállalkozásokat.
Most, hogy a Demján Sándor program keretében nem vissza nem térítendő pénzekre lehet pályázni, hanem támogatott kölcsönből fejleszthetnek a cégek, ezt is károsnak tartja a volt jegybankelnök, mint minden mást is, amely a magyar emberek és a hazai cégek jövedelemhez jutását segíti az állam segítségével.
Az ellenzéki gazdaságpolitika egyik legfőbb üzenete tehát nem változott: az állam ne nyújtson semmilyen támogatást sem az embereknek, vagy a nem tőkeerős vállalkozásoknak.
Egy másik beszélgetésben Surányi György még tovább ment, megjegyezte, az MNB korábbi növekedési hitelprogramjai 3200 milliárd forint veszteséget okoztak a jegybanknak, vagyis nem a költségvetésnek. Ez a veszteség pedig valakiknél nyereségként jelent meg – utalt a forráshoz jutott hazai cégekre Surányi György.
Ebből a pénzből 20 százalékkal emelték a béreket – ez a kisebbik rossz. A nagyobbik, hogy ők is jövedelemhez jutottak
– fogalmazott. A lakástámogatások kapcsán pedig felidézte, az első Orbán-kormány után az MSZP-SZDSZ késve állította le ezeket a programokat. A volt jegybankelnök egyébként újra bevezetné az örökösödési illetéket és azt is elmondta, a gazdaságélénkítő támogatásokat, elsősorban a vállalkozások kedvezményes forráshoz jutását évente csökkentené, majd teljesen kivezetné.
Surányi György arról is beszélt, hiba volt az MNB aranytartalékának növelése, miközben a nemzetközi gyakorlat szerint az arany iránti keresletet napjainkban világszerte a központi bankok hajtják fel. A 2024-ig 110 tonnára növelt jegybanki aranykészlet értéke egyébként több mint 50 százalékkal nőtt. Surányi szerint mégis veszteséges volt az ügylet, mert az arany nem termel profitot, eladása nélkül így ez mit sem számít.
Világos tehát, hogy a Tisza Párt programját a háttérből menedzselő baloldali közgazdászok és szakértők ismét a tőkeerős, nemzetközi nagyvállalatoknak ágyaznának meg a hazai kis- és középvállalkozások pedig velük szemben a jelenleginél is fokozottabb versenyhátrányba kerülnének.
Ezt is ajánljuk a témában
Brutális adóemeléseket hozna a Tisza-csomag: nőne az SZJA és a társasági adó, megszűnne az anyák adómentessége és jönne a nyugdíjasadó. A Nők 40 programot is eltörölnék – mindez Brüsszel utasítására, Magyar Péter vezetésével.
Nyitókép: MTI/ Marjai János
Újra létrehozzák a tiszta profilú Pénzügyminisztériumot, a gazdaságfejlesztés a Gazdasági és Energetikai Minisztérium feladata lesz; az új struktúra világosabb felelősségi viszonyokat teremt a kormányzaton belül - mondta Kármán András pénzügyminiszterjelölt a kinevezés előtti meghallgatásán.
A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szerint már megtették az első lépéseket a problémák megoldásáért.
Augusztus végén benyújtja a kormány az idei költségvetés módosítását, 2027-től pedig ambiciózus növekedési célt jelölt ki a kormányfő.
Ebből fakadóan politikailag meglehetősen rétegzett.
Nem ez az első eset.
A baloldali politikai elemző szerint hiába állt vissza az egyes ukrán mezőgazdasági termékek importtilalma, a dolog még nincs teljesen megoldva.
Emmanuel Macron nevét szinte mindenki ismeri, de vajon tudja, ki vezeti jelenleg Franciaország kormányát? És mi a helyzet Romániával vagy éppen a Csendes-óceán egyik apró szigetállamával? Tesztelje tudását a Mandiner kvízében!
Úgy látja, eljött az idő.
