Nem kell messzire menni, ha meg akarjuk tapasztalni, milyen egy olyan járműben utazni, melyet a mesterséges intelligencia irányít. A fővárosiak előnyben vannak, ugyanis a négyes metró sofőr nélkül halad, amely a mai napig mosolyt csal az emberek arcára, hiszen így a szerelvény elejéről a sofőr perspektívájából lehet követni a jármű útját az alagútban.
A technológia széles körben terjedt el világszerte, szinte az összes nagyvárosban található már olyan metró, melyen nem szükséges metróvezetőt alkalmazni. A budapesti négyes metró járművei egy Airlink nevű rádiós technológiával van felszerelve, melynek segítségével a vonatok folyamatosan kommunikálnak a menetirányító berendezésekkel és a diszpécserközponttal az alagútban felszerelt antennákon keresztül.
Miért lenne más a levegőben?
A repülés világában hosszú évtizedek óta jelen van a robotpilóta.
Sokan élnek abban a tévhitben, hogy egy repülőút során végig a két pilóta egyike vezeti a repülőgépet, ám ez koránt sincs így.
A repülőgépekben található robotpilóta arra szolgál, hogy egy előre, a pilóták által betáplált útvonalon a gépet átvigye egészen a célállomásig. A technika annyira fejlett már, hogy manapság leginkább csak a fel- és leszállás során van szükség emberi beavatkozásra, ám ott sem mindig.
A nagyobb repterekhez hasonlóan a Liszt Ferenc Repülőtéren is működik a műszeres leszállít rendszer (ILS), aminek segítségével a repülőgép a robotpilótán keresztül a legideálisabb szögben tud a kifutópályára érkezni, sőt még akár magától le is tud szállni, ám ezt a funkciót csak ritkán veszik igénybe, ugyanis a kapitány vagy az elsőtiszt finomabban tud landolni.
Mindent letaroló önvezetés
A mesterséges intelligencia elterjedése nem kerülhette el a személy- és tehergépjárműveket sem, mely Európában csak részlegesen, az Egyesült Államokban viszont szinte korlátlanul használható. Az új autókban már szinte kategóriától függetlenül valamifajta mesterséges intelligencia jelen van vezetéstámogató rendszer fedőnév alatt, mely a leggyakrabban az adaptív tempomat vagy a sávelhagyás asszisztens.
Ennek segítségével – amennyiben az autóban lévő radarok látják a felfestést vagy a padkát – többé-kevésbé képes az autó a sávok között maradni. Mivel ez még nem magas fokú önvezetésnek minősül, így
leginkább arra alkalmas a funkció, hogy ha a sofőr elbambulna, akkor ne szaladjon le az útról az autó.