Energiaválság: a települések egy része maga is tehet arról, hogy bajban van, mert vezetőik nem gondolkodtak előre – Schmidt Jenő a Mandinernek

Az önkormányzatok vezetőit is sokkolták az elmúlt év közepén a megnövekedett energiaárak, a kormány pedig végül úgy döntött, a létrehozott rezsialapból megsegíti őket. 144 milliárd forintot szán erre a célra, ebből 76 milliárd szétosztásáról döntött az elmúlt hetekben. Természetesen ez az összeg nem fedezi a falvak, városok többletköltségét, de ennek segítségével azért túlélhetik a következő hónapokat.

A korábbi össze ötszörösét, 400 milliárdot költenek el az önkormányzatok rezsire

Ám az, hogy ez a pénz mire elég és mire nem, és hosszabb távon merre van a kiút, arról a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnökét kérdeztük. Schmidt Jenő, Tab polgármestere azt mondta,

és a számos adatot tartalmazó felmérés alapján – itt a belügyminisztérium szakemberi vizsgálták az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességüket, a lekötött betéteik nagyságát, a készpénzállományukat, a vagyonukat, továbbá azt, hogy milyen kötelezettséggel járó szerződéseik vannak – kaptak állami támogatást.

A kisebbek, a 10 ezer fő alattiak meghatározott egyedi döntéssel jutottak forráshoz, amelyet közvilágításra, az óvodák, bölcsődék rezsijére, konyháik működtetéseire fordíthatják – jelentette ki az 1700 önkormányzat képviseletét ellátó szervezet elnöke. Ennek köszönhetően

A nagyobb önkormányzatoknál ugyan jelentősebb eltérések vannak, de összességében náluk is hasonló ez az arány.

A helyzetet egyébként jól jellemzi, mondja Schmidt Jenő, hogy a teljes önkormányzati szektor – a béreken és más jellegű juttatásokon kívül – mintegy 800 milliárd forintot költ el évente, és az árrobbanás előtt ennek mintegy a 10 százaléka, nagyjából 80 milliárd ment el a gázra, áramra.

Szerencsére eddig enyhe volt a tél, az önkormányzatok is takarékoskodnak – intézményeket zártak be, korlátozták a nyitvatartási idejüket, csökkentették a helyiségekben a hőmérsékletet –, ami 150 milliárdos pluszt jelent, így 250 milliárd forint lesz összességben a többletköltségük. A rezsivédelmi alapból nyújtott 76 milliárd forintos támogatás tehát a többletköltség mintegy harmadát fedezi.

A víziközművek nagy bajban vannak

Ezért arra lehet számítani – bár erről még nincs konkrét döntés, vagy ha van, azt eddig nem hozták nyilvánosságra, hogy az önkormányzatok nehogy felhagyjanak a spórolással –, hogy ez az összeg erre a félévre, az idei téli fűtési szezon végéig szól – véli a TÖOSZ elnöke. A második támogatási ütem az év második felére, a nyár végére várható, amikor már az új gáz- és villamosenergia-beszerzések alapján lehet az árakkal kalkulálni, s megállapodni az állami szerepvállalásról.

Az önkormányzatok gazdasági társaságai azonban nagyobb bajban vannak, ezek közül a két legfontosabb a távhőszolgáltatók, valamint a vízközművek. Schmidt Jenő arra számít, hogy a döntően gázt felhasználó távhőszolgáltatók esetében az állam teljes egészében kifizeti a többletköltséget a lakosság védelme érdekében, ez

A víziközművek esetében azonban nagyobb a baj, hiszen ezeknek a berendezései, a kutak, szivattyúk rengeteg áramot fogyasztanak, a cégek pedig a tíz éve befagyasztott vízárból képtelenek magukat fenntartani.

Az önkormányzatok azonban ennek ellenére sem kívánják ezeket a szolgáltatókat átadni az államnak, hiszen komoly vagyonról van szó, legfeljebb csak akkor kényszerülnek erre, ha az üzemeltető cégek csődbe mennek, ebben az esetben viszont átveszi ezeket a katasztrófavédelem. A TÖOSZ elnöke szerint a vízművek problémáira februárban mindenképp megoldást kell a kormánynak találnia.

Tab jó időben, jól pályázott

Felvetettük Schmidt Jenőnek, hogy hosszú távon nem jelentene-e megoldást az a gyakorlat, amelyet például Nagypáliban követnek, ahol már több mint húsz éve megkezdték a megújuló energiára való áttérést, mára pedig már csodafaluként emlegetik őket. A TÖOSZ elnöke elmondta, hogy bár nem egyedi, amit a zalai községben kitaláltak és megvalósítottak – van még pár hasonló település –, de országosan valóban sokkal kevésbé terjedt el ez a modell, mint amennyire szükség lenne most.

Ezért a polgármestereket,

a levegős hőszivattyúkkal, a hűtő-fűtőklímával és a többi alternatív megoldással. A szövetségnek konkrét elképzelései vannak arra vonatkozóan, hogyan osszák meg az információkat, milyen oktatásokat szervezzenek a számukra.

Ugyanakkor Schmidt hozzáteszi, a településeknek már az elmúlt esztendőkben is

de sajnos a legtöbben nem éltek ezzel a lehetőséggel, hiszen nagyon régóta alacsony volt az energiahordozók ára, s csak most, a nagy bajban kapnak észbe. A polgármester saját városát, Tabot említi példaként, ahol több mint egy megawattnyi napelem van a tetőkön, használnak geotermikus energiát, levegős hőszivattyúkat. Ezeket akkor helyezték üzembe, amikor még 8-9 év volt a megtérülési idő, de ők jókor és jól pályáztak, így 100 százalékos támogatást kaptak a beruházásaikhoz.

A TÖOSZ elnöke biztos abban, hogy az unió a jelenlegi energiaválságban a korábbiaknál is több pályázatot fog kiírni a megújuló energiaforrások kiépítésére, a magyar kormány pedig a 2030-ig szóló energiastratégiája alapján hazai forrásokat is biztosítani fog, így az önkormányzatoknak lesz lehetőségük áttérni egy sokkal energiahatékonyabb működésre. S rá is lesznek erre kényszerülve, mert ha ezekkel nem élnek, egy idő után az állam már biztosan nem fogja átvállalni a többletköltségeik egy részét sem. Az új technológiák elterjedésének azonban csak évek múlva lesz kézzel fogható eredménye, ezért most az a legfontosabb cél, hogy az idei és a jövő évi telet bírjuk ki – fogalmazott Schmidt Jenő.

A városok, kerületek több pénzre számítottak

A kormány az év elején jelentette be, hogy 44 milliárd forintot juttat 138 városi és 17 budapesti kerületi önkormányzatnak az alapvető közszolgáltatásaik fenntartására. Ebből egyébként nem kis bonyodalom származott, miután – Erzsébetvárost leszámítva – a DK-s vezetésű fővárosi kerületek nem kaptak egy fillért sem, miután a polgármesterek nem voltak hajlandóak külön-külön részt venni egy egyeztetésen, amelyet Láng Zsolt kormánybiztos tartott.

A többi település azonban hozzájutott meghatározott nagyságú forráshoz, bár ennél többre számítottak. Megkérdeztünk néhányait, hogy a többletköltségük mekkora hányadát fedezi a támogatás.

csaknem 730 millió forinthoz jutott, ez a megnövekedett energiaköltségeinek 37 százalékát fedezi, és erre a célra is fordítják a pénzt.

mintegy 632 millió forintot kap. Vas megye székhelye számára a megnövekedett energiaárak várhatóan mintegy négymilliárd forint többletköltséget eredményeznek, az állami rezsitámogatás ennek a 16 százalékát fedezi. A pénzt a város az intézményrendszerének pluszköltségeire fordítja. A szombathelyi önkormányzat emellett még kidolgozott egy 74 pontból álló takarékossági programot is.

840 millió forintra számíthat, az államtól kapott többlettámogatás a megemelkedett rezsiköltségek nagyjából 20 százalékát fedezi. A támogatást energiára fogja költeni a város. 

brutálisan megemelkedett, 13 milliárd forintot is meghaladó éves rezsiköltségének a 10 százalékát jelenti az 1,3 milliárdos állami hozzájárulás. Ez az összeg még a 27 százalékos áfa kifizetésére sem elegendő a hatszorosára emelkedett áram-, a hétszeresére növekedett gáz- és a tizenegyszeresére drágult távhődíj esetében.

csaknem 234 millió forintra rúg az állami rezsitámogatás, ez elmarad a kerületeknek adott átlagos összegtől, kevesebb mint annak a fele. Mivel jelenleg is zajlik a kerület energiabeszerzése, ezért egyelőre nem tudható pontosan, ez a forrás a teljes energiaköltségnek mekkora részét teszi ki. A becslések alapján a támogatás körülbelül a 2023-as energiaszámla tizedét fedezi.

Nyitókép: Kaposvár főtere, a Kossuth tér. MTVA Fotó: Váli Miklós