Csodafalu Zala megyében, ahol a duplájára nőtt lakosság napkollektorok, elektromos biciklik, okospadok, ledlámpák között él

Van egy falu Zala megyében, amely – ez nem túlzás – legalább két évtizeddel megelőzte a korát. Most, hogy a legtöbb önkormányzatban rádöbbentek arra, hogy mekkora gondot okoz nekik az energiaválság, Nagypáli vezetői – ha kényelmesen nem is tudnak hátradőlni az írószékükben, mert van teendőjük nekik is bőven –, de sokkal nyugodtabban fogadják az áremelkedésről szóló híreket.

Közösségeket építenek

A történet 1996-ban kezdődött, amikor egy időközi választáson megválasztották polgármesternek Köcse Tibort. A falu irányítója és a képviselők nem tétlenkedtek, már egy évvel később meghirdették a Zöld Út falufejlesztési programot. Azt tűzték ki célul, hogy egy fejlett, európai színvonalú, önfenntartó települést alakítsanak ki, amely eközben megőrzi a magyar, azon belül a göcseji falvak hagyományait. Már a kezdetektől meghatározták a fejlesztési irányokat: megújuló energiaforrásokat alkalmaznak, környezettudatosan élnek, erre ösztönzik az ott élőket, közösségeket építenek, nagy szerepet szánnak a környezetvédelemnek és a turizmusnak, helyi termékeket állítanak elő.

De hogy miként jutottak ilyen elhatározásra – hiszen általában nem ez a szemlélet jellemzi a magyar önkormányzatokat, főleg nem a kisebb falvak vezetőit –, Köcse Tibor a Mandinernek elmondta, 1991-től vállalkozóként dolgozott, energiatakarékos családi házakat építettek, de a korábbi munkahelyén is több új ötlettel állt elő, amelyet alkalmaztak is, így benne volt a gondolkodásában a megújulásra való törekvés. S amikor polgármester lett, azon töprengett, hogy az egyébként átlagos helyzetű településnek melyek lehetnek a kitörési pontjai, amelyek révén hosszú távon gazdaságosan működhetne. Készítettek SWOT-analízist, ellátogatott Ausztriába, Németországba, ott is látott sok olyan hasznos dolgot, amelyet Magyarországon is meg lehet valósítani.

Első körben elhatározták, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy

Ez már csak ezért is nagyon fontos volt, mert akkoriban az önkormányzatokat fejkvóta alapon finanszírozták, így kapták az állami normatívát. A különböző intézkedéseknek köszönhetően – többek között kiépült egy amerikai stílusú lakópark, mely jelenleg csaknem 80 családnak biztosít otthont – sikerrel is jártak, hiszen 1996-ban 274-en laktak ott, most csaknem 600-an. S ami külön örvendetes – amellett, hogy tisztelik az időseket és törődnek is velük – és a falu fiatalodását mutatja, hogy az első Mikulás-ünnepségen 12 gyermek kaphatott csak csomagot, tavaly decemberben már 110.

A polgármester szerint a helyi közösségek szerepe szintén nagyon lényeges egy település életében – s ezt igényelték is az emberek –, így megalakították a polgárőrök, a tűzoltók egyesületét, a nyugdíjasok, fiatalok, szabadidősportokat űzők civil szervezeteit, egyesületeit, amelyek nagyon aktívan működnek.

Mindezekkel párhuzamosan látványos beruházások kezdődtek Nagypáliban, miután meghatározták a helyi gazdaságfejlesztési irányokat. Folyamatosan építették ki a közösségi épületek tetőszerkezetén a napelemes rendszereket. Elsőként a „Napraforgó napelem” jött létre, ezt követte az Energiaudvar hibrid napelemtelepe, majd a közösségi házra, a faluközpont parkolójára, a helyi termékek bemutatótermére, a logisztikai központra, a Megújuló Energiaforrások Innovációs Ökocentrumára kerültek napkollektorok. Megvalósult a megújuló energiákat hasznosító berendezések monitoringozását végző energiapiramis is.

Energiaültetvény-kísérletekbe kezdtek

Emellett víztakarékos berendezéseket használnak számos helyen, a logisztikai központba beépítettek egy hőszivattyúrendszert is, továbbá ott kezdték el elsőként hasznosítani a szürkevizet. Okospadokat helyeztek el a község területén, amelyek – szintén a napelemes energiának köszönhetően – mérik a hőmérsékletet, az UV-sugárzás szintjét, a légnyomást, páratartalmat, levegőminőséget, a lakosok feltölthetik az elektromos készülékeiket és természetesen a rendelkezésükre áll számukra a wifi-szolgáltatás is.

2012-ben pedig energiaültetvény-kísérletekbe kezdtek. Csaknem két hektár területen ültettek el 40 ezer tő évelő fűzfacsemetét, amelyek a nyári időszakban akár 2-3 centit is nőnek naponta, egy év alatt pedig elérhetik a 4-5 métert. A fűz viszonylag igénytelen növény, csupán az első két évben igényel gondoskodást, egy ültetvény élettartama 25-30 év. A fűzfacsemetéket kétévente aratják, faaprítékot készítenek belőle, amelyet a közintézmények fűtéséhez használnak fel a magas fűtőértéke miatt, de az ágak kézműves termékek alapanyagaként is szolgálnak, kosarat lehet fonni, lábtörlő is készíthető belőlük. A japán energiafűz ültetvény egyben energiatároló akkumulátor is hisz csak a szükségletnek megfelelő mennyiségből készítenek aprítékot, a többit a töveken tárolják tovább.

Az energiaültetvény-kísérletek következő állomása a smaragdfa mozgalom volt. Ez a fa egy Magyarországon fejlesztett, két faj keresztezéséből készült hibrid. Angol neve, az „Emeraldtree” árulkodik a tulajdonságairól:

mint bármely más fás szárú növény. Ezenkívül gyors növekedésű, javítja a levegő áramlását és páratartalmát, erős gyökérzete megakadályozza a talajeróziót, ipari méretben elnyeli a port és szmogot.

A településen már 2015-ben kiépítettek egy elektromos töltőállomást, egy évvel később – sikeres pályázat után – vettek egy elektromos meghajtású személygépkocsit a község vezetése számára, a falugondnok és a szociális gondozó pedig egy elektromos robogót kapott, amelyet saját napelemtelepről „tankolnak”. Emellett – szintén pályázati pénzek segítségével – vásároltak hat elektromos rásegítésű pedelec kerékpárt azzal a céllal, hogy tudatosítsák az itt élőkben az elektromobilitás hasznosságát. Lecserélték a közvilágítás hagyományos, illetve halogén izzóit is, a ledlámpák ugyanis lényegesen jobb hatásfokkal, költséghatékonyabban, hosszabb ideig működnek, ezekkel 90 százalékos energia-megtakarítás is elérhető jelenleg pedig 100 százalékos közvilágítási lámpatesteket is bevetettek az energiaárak növekedése ellen. Az sem mindegy, hogy 2001 óta tűzgyújtási tilalom van a faluban, 2011-től szelektíven gyűjtik a hulladékot, az intézményekben minimálisra korlátozták a papírfelhasználást.

Az összes intézkedéseknek köszönhetően az önkormányzat és az intézményei egyáltalán nem használnak gázt, a villamosenergia-szükségletüknek pedig a 89 százalékát maguk állítják elő. De a község vezetőinek eszükben sincs abbahagyni a fejlesztéseket, folyamatosan új megoldáson törik a fejüket. Energiaközösség létrehozását tervezik, amelyben az önkormányzat mellett az itt élők is részt vehetnek, ehhez olyan nagy kapacitású, hidrogénalapú energiatárolóra van szükség, amely kielégíti az igényeket. A helyi lakosságnál még nem ilyen kedvező a helyzet, de egyre több itt lakó gondolkodik energiatudatosan. Az ingatlanok 41 százalékában még fosszilis energiát – gázt, fát, szenet – használnak, 59 százalékban azonban már megújulót. A házak 70 százaléka korszerű technológiával készül, s csupán 30 százalékuk hagyományos építőanyagból. Van olyan része a községnek, ahol minden második házon működnek már napkollektorok, nagyon sok helyen hőszivattyús rendszer, például klíma is működik.

Egyre fontosabb szempont a környezetvédelem is

A település rengeteg díjat, kitüntetést kapott eddig – 2021-ben például az Év Digitális Faluja lett Nagypáli –, csodájára járnak az országból és külföldről is, de Köcse Tibor szerint messze nem ez az elsődleges. Hanem az, hogy aki itt lakik, tudja, érezze, modern, környezettudatos, abszolút élhető, tiszta levegőjű, tiszta vízű, korszerű berendezésekkel ellátott, a XXI. századnak megfelelően működtetett intézményekkel rendelkező, gyönyörű virágokkal díszített, ugyanakkor a múltjára, hagyományaira büszke településen él. A polgármester szerint nem csupán a telkek ára, hanem ezek a szempontok is egyre fontosabbak, ezért nem csoda, hogy folyamatosan bővül a lakóközösség. Ugyanakkor az építési szabályzataikkal, egyéb rendelkezésekkel arra azért nagyon ügyelnek, hogy

Az pedig külön érdekessége Nagypálinak, hogy mindösszesen a hét önkormányzati választáson egy alkalommal akadt a polgármesternek kihívója, a négy képviselői helyre pedig öten pályáztak az előző testületből, a vezetés tehát ciklusokon átívelő.

Nyitókép: önkormányzat