Mélyütés Európa gazdaságának a német és francia válság
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
Ferenc pápa végezne a pápaság jó részével – legalábbis ez derül ki az AP-nek adott exkluzív interjújából, amiben szóba került esetleges lemondása, XVI. Benedek pápa, a német szinodális út, Kína és a homoszexualitás is. Összefoglalónk!
Exkluzív interjút közölt az AP hírügynökség Ferenc pápával, amit az ügynökség négy részben, idézetekkel tűzdelve, de függőbeszédben, kommentárokkal tett közzé (az interjú eredeti nyelve az olasz volt).
„Jó állapotban vagyok. Koromhoz képest normális” – mondja a 86 éves egyházfő az interjúban. A pápának divertikulózisa van, 2021-ben 33 centiméternyi belét távolították el. Emellett egy esés miatt volt egy térdcsont-törése, ami meggyógyult.
Benedek pápáról azt mondja, „úriember” volt, és „egy apát” vesztett el vele. Hozzátette: számára Benedek pápa „biztonságot jelentett. Ha bizonytalan voltam, kértem egy autót és felmentem a monostorba megkérdezni őt”. Ferenc szerint „elvesztettem egy jó társat”.
Érdekes, hogy Benedek pápának mostanában jelenik meg egy poszthumusz kötete, a Che cos’è il Cristianesimo: Quasi un testamento spirituale (Mi a kereszténység? Szinte egy lelki végrendelet), amiben a hírek szerint erőteljesen kritizálja az utóda által képviselt irányvonalat.
Ferenc pápa szerint még korai szabályozni a pápai lemondásokat (egyébként minden pápa újraszabályozhatná azokat, ahogy bármi mást is – a szerk.), de Benedek lemondása „megnyitotta az ajtót”, és ha ő lemondana, Róma püspökeként mondana le, és a római egyházmegyei klérus számára fenntartott nyugdíjas intézményben töltené maradék idejét. Úgy látja, hogy Benedek megoldás „jó köztes megoldás” volt, de később ezt máshogy kell csinálni.
Az egyházfő ugyanis úgy látja, XVI. Benedek emeritus pápaként is „még mindig ’szolga' volt, mint pápa, nem? A pápaság víziójának, egy rendszernek a szolgája. ’Szolga’ jó értelemben: nem volt teljesen szabad, minthogy vissza szeretett volna térni az ő Németországába és folytatni a teológiai kutatásait.”
Mindennek kapcsán megjegyezte: továbbra is „Róma püspöke” szeretne lenni,
„Róma püspöke, közösségben a világ minden püspökével”.
Az AP szerint – nem szó szerint idézve a pápát – Ferenc pápa azt mondta, hogy a pápaság elképzelésének többi részét, mint „hatalomjátékos” vagy „pápai udvar”, meg kívánja szüntetni.
Kifejtette azt is, hogy inkább kritizálják őt bíborosok és püspökök, mintsem hogy a nyugalom kedvéért csöndben maradjanak, hiszen az előbbi jelenti, hogy szólásszabadság van. „Ha nem így volna, akkor az a távolság diktatúrája lenne, ahogy hívom, ahol csak a császár van, és senki nem mond neki semmit. Hadd beszéljenek, mert a kritika segít neked növekedni és fejleszteni a dolgokat.”
A nemrég elhunyt George Pell bíborosról Ferenc pápa úgy nyilatkozott: „habár azt mondják, kritizált engem, rendben, joga volt hozzá. A kritika emberi jog.” Ezzel együtt a pápa szerint Pell „nagyszerű ember volt. Nagyszerű.” Ráadásul a vatikáni reformokban Pell volt az ő „jobbkeze”.
George Pell a halála előtt a brit Spectatornek küldött esszéjében „mérgező rémálomnak” nevezte a Ferenc pápa által meghirdetett szinódusi utat.
Németországban folyamatban van egy „szinodális út”, ami az egyház liberalizálását célozza, és nem azonos a Ferenc pápa által világszerte meghirdetett „szinódusi úttal”, aminek keretében plébániai szinten kérdezik meg a híveket.
A pápa az AP-nek úgy nyilatkozott: „a német tapasztalat nem segít”, mivel nem vonta be „Isten minden emberét”, és elitista, egy „elit” vezeti. (A német szinodális út egy német laikus egyesület vezetése alatt áll.) A pápa figyelmeztetett: a célnak mindig az egységnek kell lennie.
A pápa szerint
a német szinodális út „fő veszélye az, hogy valami nagyon, nagyon ideologikus szivárog be.
Amikor ideológia vonódik be az egyházi folyamatokba, a Szentlélek hazamegy, mivel az ideológia lesz meghatározó a Szentlélek helyett.” Ugyanakkor szerinte segíteni kell, hogy a német szinodális út jól végződjön, és integrálni lehessen az egyházba.
Az egyházfő elítélte a fegyveripart is, mint a halál kereskedelmét.
Kínával a szentatya szerint „türelmesen” kell beszélni, és a fő cél, hogy a párbeszéd fennmaradjon. A kínai hatóságok „néha kicsit zárkózottak, néha nem”. A Vatikán által hivatalosan is elismert Tajvanra vonatkozó kérdés elől azonban a pápa kitért.
Az AP-nek a homoszexualitással kapcsolatban a szentatya kifejtette:
„Homoszexuálisnak lenni nem bűncselekmény. Nem bűncselekmény. Való igaz, hogy bűn.
De először is tegyünk különbséget a bűn és a bűncselekmény között.”
Mint fogalmazott: „Mi mind Isten gyermekei vagyunk, és Isten úgy szeret minket, ahogy vagyunk, és azért, amilyen erősen küzdünk saját méltóságunkért.”
Az AP a saját kommentárjaival teli interjú-összefoglalóban megjegyzi, hogy ma 67 országban „kriminalizálják” a homoszexualitást. Emellett viszont kiterjesztve úgy értelmezi a pápa szavait, mintha azok nem csak a homoszexuális tetteket bűncselekménynek nyilvánvító törvények ellen szólnának, hanem a pápa minden liberális értelemben „diszkriminatív” törvényt „igazságtalannak” nyilvánított volna, beleértve például a magyar gyermekvédelmi törvényhez hasonlatos, floridai Szülői Jogok Törvényt, amit az AP az amerikai baloldali narratíváját átvéve „Ne mondd, hogy meleg vagy törvénynek” (Don’t Say Gay Bill) hív.
Hozzáteszik, nem szó szerint idézve, hogy Ferenc pápa a katekizmust emlegetve felszólalt a melegek diszkriminációja és marginalizációja ellen is.
Fotó: MTI/AP/Domenico Stinellis