Schmidt Mária a Nyugatról: A hitetlenség a nihilizmusba vezet
Bemutatták a Terror Háza főigazgatójának legújabb esszékötetét.
Mindketten esszét írtak, és mindketten erősen fogalmaztak. Könyvbemutatón jártunk.
Újra megjelent magyarul Molnár Tamás Amerikában élt magyar jobboldali filozófus Az értelmiség bukása című kötete, melyet a Scruton kávézóban mutatta be Mezei Balázs, Hoppál Bulcsú és Pogrányi Lovas Miklós.
Tamás Gáspár Miklós sokkal ismertebb, habár nem alkotott szisztematikus munkát – mondta Mezei Balázs, a Corvinus professzora, a kötet újrafordítója. – Műfajilag ugyanakkor TGM hasonló volt Molnár Tamáshoz, mindketten esszét írtak, és mindketten erősen fogalmaztak. Mezei hozzátette: e kötet egy életműsorozat első része.
Elmondása szerint Molnár Tamás ugyan Magyarországon született, de iskoláit már Erdélyben, Nagyváradon végezte, mivel édesapja nagykereskedő volt, és Trianon miatt úgy döntött, a kapcsolatai érdekében Romániába költözik. Egyetemre Belgiumba járt. Mindezek miatt magyarságtudata más volt, mint a mienk, inkább nyelvi identitástudata volt, egyébként a műveltsége erősen frankofón volt. Belgiumban érte a második világháború, a katolikus ellenállásban harcolt, ami miatt a nácik Dachauba internálták. A háború után kikerült az Egyesült Államokba, és végül a Columbián doktorált. Mezei Balázs megjegyezte: Molnár gondolkodásmódja nagyon is közép-európai, azaz szisztematikus összképet szeretne adni műveiben.
Hoppál Bulcsú filozófus-teológus hozzátette: az értelmiség bukása lényegében egy nagyesszé. Szerinte Molnár Tamás egy metafizikai gondolkodó, valódi és jelentős filozófus.
Pogrányi Lovas Miklós, az Axióma munkatársa, a kötet végén található tanulmány szerzője kifejtette: Molnár Tamás nem a szakértelmiségiekről ír, s
akik a középkor szakrális világától való eltávolodást segítették a nyugati szekuláris identitás irányába, és lényegében a papok helyébe léptek, mint világértelmezők. Molnár szerint ezek az értelmiségiek hamar föladták az igazság keresését, és politikai-gazdasági érdekek kiszolgálóivá váltak, valamint egy utópikus ideológiát vallottak. Ez az értelmiség bukása.
Hoppál Bulcsú megjegyezte: Molnár szerint az értelmiségiek elárulták eredeti küldetésüket, ami a papsággal és a monarchiával kapcsolódott össze. A kötet első kiadásának az értelmiség alkonya volt a címe, de most úgy döntöttek, a „decline” kifejezést bukásra fordítják. Szerinte ugyanakkor nincs társadalom értelmiség nélkül, értelmiség mindig lesz, a bukás katarzist is hozhat, és jöhet utána a lábra állás.
Pogrányi Lovas megemlítette azt is, hogy Molnár Tamás már a hatvanas években megjósolta az egyetemek hanyatlását.
Elhangzott az is, rokon kötet Julien Benda Az írástudók árulása című munkája vagy Babits Mihálytól a Jónás könyve. De felemlegették a pódiumbeszélgetés résztvevői a nemrég elhunyt Paul Johnson Értelmiségiek című kötetét is, habár mint megjegyezték, az nem egy mély munka, hanem néhány csúcsértelmiségi magánéletét mutatja be, amiből kiderül, mennyire nem éltek összhangban az elveikkel.
2022-ben két Molnár Tamás-kötet is megjelent, az Amerikanológia (MMA) és az Európa zárójelben (KKTTKA).