Az USA szinte mindenben önellátó gazdasági egység tud lenni, Washingtonnak pedig igaza lett az ukrajnai orosz agresszióval kapcsolatban. Demkó Attila a Mandiner hetilap évzáró számában megjelent világ-évértékelő írásának újabb része!
Írta: Demkó Attila
Értelmetlen, tragikus háború Kelet-Európában, energiaválság az öreg kontinens egészén, utat vesztett Oroszország, lassuló Kína, bástyáit építő Amerika és többszörös krízissel küszködő harmadik világ: idén sem lett szebb jövője az emberiségnek.
Demkó Attila évértékelő sorozatának eddigi részeit itt olvashatják:
Ez volt az év, amikor Oroszország történelmi hibát követett el
Az év, amikor Európa vesztes lett
Kína sebezhetőbb, mint gondolnánk
Most az Amerikával foglalkozó fejezet következik!
***
2022-ben az Egyesült Államok is nehéz évet élt át, de minden relatív. Amerika a hatalmas belső energia-termelésével és kiváló geopolitikai helyzetével sokkal kevesebb kárt szenvedett el, mint Indián kívül bármely más jelentős ország.
– vagy azzá tud válni, ha akar. Az afrikai és ázsiai migrációtól pedig két óceán védi.
Pedig az év nehezen kezdődött Amerikában. Belső problémákkal küzd: a társadalmi polarizáció nem csökkent, a gazdaság lassult, a bizalom Joe Bidenben pedig nagyot csökkent. Az elnök támogatottsága 2021 decemberében 48 százalék volt, 2022 novemberében 37 százalék. Donald Trump a Capitoliumnál történt erőszakos események után 34 százalékos támogatottsággal távozott a Fehér Házból – Biden hasonló sokk nélkül is majdnem ugyanitt tart.
Külpolitikai téren viszont erősödött az USA. Az, hogy
jórészt helyreállította a még 2003-ban Irak kapcsán okkal csökkenő amerikai hitelességet. Az pedig, hogy Ukrajnát jórészt az amerikai fegyverzet és hírszerzési segítség mentette meg a gyors vereségtől, mindenképpen elgondolkoztató az amerikai hadigépezetet illetően.
A fölény egyértelműen nagy Oroszországgal szemben, és vélhetőleg nem csekély Kínával szemben sem.
Az USA céljai Ukrajna kapcsán nehezen érthetők, valószínűleg az érték- és érdekalapú politizálás keverékéről lehet szó. Oroszországra talán már szilárd kínai szövetségesként tekint, ugyanis leginkább ebben a keretben értelmezhető Washington Ukrajna-politikája.
de egyben még inkább Kína karjaiba tolja Moszkvát. Kétségtelen, hogy egy nemzetközi presztízsét jórészt, katonai erejét részben elvesztő Oroszország kevesebbet ér szövetségesként.
Ez a formális geopolitikai logikával szembemegy, hiszen a szankciók, különösen a gáz- és olajembargó egyértelműen Kína erőterébe tolják a hatalmas nyersanyagkészletű oroszokat. Az európai export ugyanis sok munkával, nagy befektetéssel, hosszú évek alatt, de jórészt átirányítható Kínába – és természetesen más harmadik országba.
Washington legfőbb ellenfele bevallottan Peking. Tajvan támogatásában megint keveredik az érték és az érdek, bár azt látni kell, hogy a sziget társadalma erősen megosztott a függetlenség kérdésében. Tehát nem arról van szó, hogy – mint az ukrán NATO-csatlakozás 2008-as támogatásakor – egy nagy, demokratikus többség mögé állna be az USA. Nemzetközi jogi szempontból Tajvan Kína része, ennek bármilyen, akár áttételes megkérdőjelezése nagy veszéllyel járhat.
Folytatjuk!
Nyitókép: Zelenszkij ukrán elnök Joe Biden amerikai vezetőnél decemberben (OLIVIER DOULIERY / AFP)
Nyilvánosságra hozták a támadásról és az áldozat utolsó pillanatairól készült megrázó felvételt. A gyilkosra akár halálbüntetés is várhat.
Szinte bizonyosan életeket sikerült megmenteni.
Az áldozat a támadást követően rémülten nézett fel, és próbálta feldolgozni, mi történt vele. A többi utas nem segített neki.
Kaja Kallas és Marta Kos mellett a balliberális képviselők is Magyarországot támadták.
Az ukrán haderő veszteségei pótolhatatlanok, az orosz fölény pedig egyre nő a fronton. Brüsszel hallgat, Washington kivár, miközben Kijev minden erejével próbálja tartani a vonalat.
A nyugalmazott főtiszt szerint bízni kell a diplomáciai rendezésben.
Most az egyszer igazat mondott a Tisza vezére.
A szövetségi kapitány beszélt kitért Varga Barnabás sárga lapjára is, ami miatt a három gólnál járó csatár eltiltott lesz Örményország ellen.
