Amerika erőt gyűjtött 2022-ben

Írta: Demkó Attila

Értelmetlen, tragikus háború Kelet-Európában, energiaválság az öreg kontinens egészén, utat vesztett Oroszország, lassuló Kína, bástyáit építő Amerika és többszörös krízissel küszködő harmadik világ: idén sem lett szebb jövője az emberiségnek.

Demkó Attila évértékelő sorozatának eddigi részeit itt olvashatják:

Ez volt az év, amikor Oroszország történelmi hibát követett el

Az év, amikor Európa vesztes lett

Kína sebezhetőbb, mint gondolnánk

Most az Amerikával foglalkozó fejezet következik!

***

Erőt gyűjtő Amerika

2022-ben az Egyesült Államok is nehéz évet élt át, de minden relatív. Amerika a hatalmas belső energia-termelésével és kiváló geopolitikai helyzetével sokkal kevesebb kárt szenvedett el, mint Indián kívül bármely más jelentős ország.

– vagy azzá tud válni, ha akar. Az afrikai és ázsiai migrációtól pedig két óceán védi.

Pedig az év nehezen kezdődött Amerikában. Belső problémákkal küzd: a társadalmi polarizáció nem csökkent, a gazdaság lassult, a bizalom Joe Bidenben pedig nagyot csökkent. Az elnök támogatottsága 2021 decemberében 48 százalék volt, 2022 novemberében 37 százalék. Donald Trump a Capi­toliumnál történt erőszakos események után 34 százalékos támogatottsággal távozott a Fehér Házból – Biden hasonló sokk nélkül is majdnem ugyanitt tart.

Külpolitikai téren viszont erősödött az USA. Az, hogy

jórészt helyreállította a még 2003-ban Irak kapcsán okkal csökkenő amerikai hitelességet. Az pedig, hogy Ukrajnát jórészt az amerikai fegyverzet és hírszerzési segítség mentette meg a gyors vereségtől, mindenképpen el­gondolkoztató az amerikai hadigépezetet illetően. 

A fölény egyértelműen nagy Oroszországgal szemben, és vélhetőleg nem csekély Kínával szemben sem.

Az USA céljai Ukrajna kapcsán nehezen érthetők, valószínűleg az érték- és érdekalapú politizálás keverékéről lehet szó. Oroszországra talán már szilárd kínai szövetségesként tekint, ugyanis leginkább ebben a keretben értelmezhető Washington Ukrajna-­politikája.

de egyben még inkább Kína karjaiba tolja Moszkvát. Kétségtelen, hogy egy nemzetközi presztízsét jórészt, katonai erejét részben elvesztő Oroszország kevesebbet ér szövetségesként.

Ez a formális geopolitikai logikával szembemegy, hiszen a szankciók, különösen a gáz- és olajembargó egyértelműen Kína erőterébe tolják a hatalmas nyersanyagkészletű oroszokat. Az európai export ugyanis sok munkával, nagy befektetéssel, hosszú évek alatt, de jórészt átirányítható Kínába – és természetesen más harmadik országba.

Washington legfőbb ellenfele bevallottan Peking. Tajvan támogatásában megint keveredik az érték és az érdek, bár azt látni kell, hogy a sziget társadalma erősen megosztott a függetlenség kérdésében. Tehát nem arról van szó, hogy – mint az ukrán NATO-csatlakozás 2008-as támogatásakor – egy nagy, demokratikus többség mögé állna be az USA. Nemzetközi jogi szempontból Tajvan Kína része, ennek bármilyen, akár áttételes megkérdőjelezése nagy veszéllyel járhat.

Folytatjuk!

Nyitókép: Zelenszkij ukrán elnök Joe Biden amerikai vezetőnél decemberben (OLIVIER DOULIERY / AFP)