Megtöri a tabut az új Trianon-film – Máthé Áron a Mandinernek

Nyitókép: Jelenet a filmből

2022. november 10-én jön a régen várt Trianon-film bemutatója. A kevert műfajú alkotás bemutatja a magyar békedelegáció küzdelmét egy arányos és tisztességes szerződés megkötéséért, miközben magyar és francia történészek segítenek föltárni azokat az okokat és körülményeket, amelyek a magyar történelem legkatasztrofálisabb, máig eleven hatású veszteségéhez vezettek.

A film kapcsán Máthé Áronnal, a Béke – A nemzetek felett című dokumentum-játékfilm vezető történész szakértőjével, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével beszélgettünk.

*

Miért született meg ez a film és mi a célja?

A filmet az alkotók még a századik évfordulóra, 2020-ra tervezték. A magyarság számára immár évszázada feloldhatatlannak tűnő tragédia Trianon.

Pedig még Kádár János is azt mondta 1964-ben, hogy öt szomszédunk van, mind az ötnél van valami tőlünk. Persze csak szűk elvtársi körben, a Politikai Bizottságban mondta, és utána hozzátette azt is, hogy a kommunizmus eszméje győzni fog, és ez fogja majd megoldani a népek kérdéseit, a nemzeti fejlődés problémáit, a határvitákat.

Nem így lett. Száz éve keressük a helyünket a változó nagyhatalmi erőterekben, és néhány kivételes pillanattól eltekintve rá kell döbbennünk: a nagyhatalmaknak – akármelyiknek! – nincs igazából szüksége arra a minőségre, hogy „magyar”. Sőt, sok esetben csak zavaró tényezőt jelentünk. De éppen ez adhatja meg a mi speciális küldetésünket: találjunk szerepet a nagyhatalmi befolyási övezeteken túl!

A film műfajilag „hibridnek” számít. Mit lehet erről tudni?

Erről azt hiszem nem feltétlenül én vagyok az illetékes beszámolni, de annyit elmondhatok, hogy játékfilmes elemekkel megtűzdelt dokumentumfilmről van szó.

amivel a Chateau de Madrid nevű garniszállóban internált magyar delegáció szembesült: megpróbálnak küzdeni a magyar ügy érdekében, miközben meg vannak kötve a kezeik. A grafikailag ki- és feldolgozott térképek, adatsorok is a film erősségét jelentik.

Mi történt a kuliszák mögött?

Éppenhogy elkezdődött a forgatókönyvírás, megbeszélések, a történészi megszólalók és „kelléktár” összegyűjtése, amikor a Covid-járvány miatt megszakadt a készülődés. Azután egyszer csak kinyílt egy egy hónapos „ablak”, de az eredeti koncepciót ezalatt nem lehetett volna megcsinálni. Úgyhogy ekkor jött az ötlet: az évfordulóra az Apponyi-beszéd feldolgozását némileg istenkísértő módon elvállalta a produceri iroda. Mivel egy profi csapatról van szó, meg is csinálták – csináltuk, hiszen ott részben a forgatókönyvet is én jegyeztem, amellett, hogy ott én voltam a megszólaló történész is.

A beszéd

Aztán irány a Trianon-film?

Így van, ezután fordult rá a producer az eredeti Trianon-filmre, és vasakarattal, elképesztő energiával meg is csinálták. Volt rendezőváltás, forgatókönyv módosítás – szóval nem volt egy könnyű menet, és az illő szerénység végett meg kell mondanom, hogy az egészben nekem jóval kisebb szerep jutott, mint az Apponyi-filmben, tehát itt inkább tanácsadóként, szakértőként kaptam feladatot. Ez persze nemcsak a nagy összefüggések elmagyarázását jelenti, hanem elég pepecs aprómunkát is.

Felmerült például a kérdés: hogyan nézett ki a terem, ahol Apponyi átvette a békefeltételeket, vagy ahol elmondta a beszédét, vagy ahol a ’20 január-februári, illetve a márciusi tárgyalások zajlottak. A magyar szakirodalomban rögzült az előbbire nézve a „vörös szalon”, miközben a források teljesen ellentmondóak.

– utóbbinál elvileg volt egy ideig olyan, hogy „Historian of the House” – de senki nem tudott semmit, ráadásul fényképek sem igazán voltak.

Nem véletlen, hogy az egészről egy kollegával „A Vörös Szoba rémálma” címmel publikáltunk írást. De mondhatnám az archív külföldi újságok kérdését is: a magyar átfogó sajtóadatbázishoz hasonló kevés van a világon, így ezek beszerzése sem volt könnyű.

Részlet a filmből

Lesz-e története a filmnek a történelmi tények mellett, vagy kizárólag az eseményeket követik le, jelenítik meg a színészekkel, illetve magyarázzák szakértőkkel?

Inkább tessék megnézni a filmet!

Hogyan lehet egy érzelmileg ennyire túlfűtött témát kiegyensúlyozottan megközelíteni? Kell egyáltalán?

Azt gondolom, hogy éppen ez a lényege a filmnek. Szó sincs érzelmi távolságtartásról, de azért alapvetően egy tényszerű elbeszélését adja az ügynek.

– talán nem bántom meg őket, ha azt mondom: ők mintegy „hivatalból” is illetékesek a kérdésben…

Kiknek és miért ajánlja a filmet azokon túl, akik eleve érdeklődnek a magyar történelem iránt?

Tegyük félre a mítoszokat és az ellen-mítoszokat – ez volt a lényege a megközelítésnek. Beszéljük el azt, ami történt, és értsük meg, hogy miért és hogyan történt. Ismerjük meg elődeinket, és meg fogunk lepődni, hogy mennyire otthonos lesz számunkra az ő világuk. Fontosnak tartottam, hogy

Az egy külön filmet igényelne és talán nem is érdekelne annyi embert. Így több nézőpontból, a korszakot mélységében, nagy tudással ismerő történészek segítségével közelíthetjük meg az eseményeket.

Mit várnak a filmtől? Személy szerint mivel lenne elégedett?

Annyit mondhatok, hogy szerintem ez egy úttörő film lesz, és remélem, hogy megtöri azt a tabut, ami a második világháború óta rakódott a Trianon-kérdéskörre.

ez mindannyiunk története – talán ez a gondolat fészket ver a fejekben. Én ezt várom a filmtől.