Derűre ború a republikánusoknál: ezt tudjuk eddig az amerikai félidős választásokról

Bár az exit pollok is a várt jókora republikánus áttörést prognosztizálták, ez minden jel szerint elmarad. Habár a kedden lezajlott kongresszusi választások előtt azt jósolták, a republikánusok akár a szenátust is elhódíthatják Amerikában, még semmi  sem biztos.

A képviselőház ugyan biztosan az övék lesz, ezzel megbénítva Joe Biden ultraprogresszív elnökségét, egyelőre az látszik a legutóbbi szerdai előrejelzések szerint, hogy a demokraták 191 képviselői hellyel, a republikánusok pedig 209 mandátummal rendelkeznek eddig a képviselőházban, 35 hely sorsa ugyanakkor még nem dőlt el. A többséghez 218 hely kell, ami minden jel szerint meglesz a republikánusoknak, de nem olyan könnyen. A szenátusi 51 főért kemény harc folyik (a száz fős szenátusnak a harmadát választották újra, mint minden két évben).

De a szenátus Nevadában, Georgiában és Arizonában dől el, ezekben a tagállamokban pedig még nincs eredmény, s minél tovább számolják a szavazatokat, az annál inkább a demokratáknak kedvezhet, ugyanis a demokrata szavazók által preferált levél- és távszavazatok maradnak utoljára. A három államból legalább kettőben a republikánusoknak kellene nyerniük.  

A republikánusok egy része szerint Donald Trump volt elnök tehet az áttörés elmaradásáért, hiszen ő kasztingolta a jelölteket: például Pennsylvaniában Mehmet Ozt, aki a jelek szerint nem lesz szenátor, így a várt felsőházi többség köddé válik, de legalábbis billegni látszik.

Eközben Trump legerősebb riválisa, Ron DeSantis floridai kormányzó komoly győzelmet könyvelhetett el Floridában, vörösbe borítva az államot, így sokan már őt látnák esélyesebb elnökjelöltnek Trumpnál, akinek több szövetségese legalábbis a tempó visszavételét javasolta.

Érdekes módon Joe Bide maga is csak óvatosan nyilatkozott saját esetleges 2024-es elnökjelöltségéről, közben óvatos optimizmussal már együttműködésről beszélt a republikánusokkal, sajtótájékoztatón.

A szemek mindenesetre most  Georgia államra szegeződnek, ahol továbbra is kérdéses az eredmény, adott esetben akár négy hét is eltelhet, mielőtt eredményt hirdetnének. Ezt, mármint a választási rendszer problémáit a The Spectatorben Freddy Gray publicista úgy kommentálta:

A választási kampányban mindkét oldal más ügyeket igyekezett tematizálni: a republikánusok főleg a gazdasági hanyatlás és az infláció állt a középpontban; a demokraták szimbolikus témák – abortusz, marihuána, illetve a társadalombiztosítás – felé fordultak, amelyek kapcsán népszavazások is zajlottak a félidős választások alatt.

A szövetségi képviselőházi választáson 435 képviselői helyről döntenek a következő két évre, a szenátusin pedig a felsőház száz tagját választják meg. A jelek szerint képviselőházi szinten meglehet az enyhe republikánus többség (207 republikánus, 188 demokrata helyről szóltak nemrég a jóslatok, a maradék negyven a billegő, ebből kellett volna-kellene a republikánusoknak összehalásznia még 11-et a 218 fős többséghez), a szenátusban – amelyben szavazategyenlőség lenne 50-50 szenátorral, ha nem lenne Kamala Harris alelnök, egyben a Szenátus elnökének plusz szavazata, ami garantálja a demokrata többséget – még szorosabb, 48-47 volt a várakozás.

Nyitókép: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP