Az elmúlt választásokon fokozatosan tolódott a demokraták irányába a 2022-es félidei választást eldöntő három billegő állam – amiben alighanem Donald Trumpnak is oroszlánrésze van.
A világ szemei most Arizonára, Georgiára és Nevadára szegeződnek: ez a három állam az, ahol eldől, hogy ki lesz majd az úr az amerikai törvényhozás felsőházában, a szenátusban. A republikánusoknak, akik jelenleg kisebbségben vannak a szenátusban, legalább két államot el kellene hozniuk, hogy többségbe kerülhessenek a száztagú kamarában.
De hogyan szavaztak ezek az államok az elmúlt időszak választásain? Múltidézés.
Hat évvel ezelőtt aztán tényleg lecsapott a vörös hullám az Egyesült Államokra. Az köztudott, hogy Donald Trump republikánus elnökjelölt vereséget mért Hillary Clintonra, aki a demokraták színeiben indult, de az már talán feledésbe merült, hogy ez a választás egy, a republikánusok számára nagyon kedvező időszak kezdetét is jelentette: a Grand Old Party megvédte szenátusi és képviselőházi többségét is, s emellé még az elnököt is adhatta.
Ezt trifectának nevezik az angol szakirodalomban – a pünkösdi királyságnak a 2018-as félidei választások vetettek véget.
De mi a helyzet Arizonával, Georgiával és Nevadával? Nos, 2016-ban az előbbi kettő, tehát
az elefántosok az elnökválasztáson, a szenátusi választáson és a képviselőházi választáson is nagy sikereket könyvelhettek el ezekben az államokban.
Nevada azonban már ekkor is inkább a demokraták felé húzott. A sivatagi állam kiadó szenátori pozícióját megvédte a demokraták jelöltje, Catherine Cortez Masto, aki idén is igyekszik megismételni ezt a bravúrt. A republikánusok ráadásul el is buktak egy képviselőházi mandátumot az államban, így Nevadában lényegében már ekkor kezdetét vette a teljes kék fordulat.
A 2018-as félidei választás, mint az ilyen voksolások általában, arról szólt, hogy a választók egy része meg szerette volna büntetni a Trump-adminisztrációt annak viselt dolgai miatt. A mainstream média természetesen minden tőle telhetőt megtett annak érdekében, hogy minél rosszabb színben tüntesse fel az elnököt, de az eredmények felemás sikerről tanúskodnak.
A republikánusok ezen a választáson növelni tudták szenátusi mandátumaik számát – a helyzet azonban az, hogy a demokraták is örülhettek, méghozzá éppen Arizonában és Nevadában.
ráadásul Nevadában még a kormányzóválasztást is megnyerte a jelöltjük. A georgiai kormányzóválasztás ugyanakkor a republikánusok számára hozott sikert.
A 2020-as választás alighanem mindannyiunknak mélyen az emlékezetébe égett. Ez a voksolás óriási bukást hozott a republikánusok számára, ami a szóban forgó három államban is érzékelhető volt.
A vitatott tisztaságú elnökválasztáson Joe Biden mind Arizonát, mind Georgiát és Nevadát besöpörte. Emlékezhetünk, hogy
Az olvasó talán azt is az emlékeibe tudja még idézni, hogy a georgiai szavazatok összeszámolása akkor is nagyon hosszú ideig tartott.
A szenátusi választás tekintetében az a nap még kellemetlenebb meglepetéseket is tartogatott a republikánusok számára, hiszen a demokraták elhozták a másik arizonai mandátumot is (az elsőt ugye 2018-ban nyerték meg). Georgiában 2020. november 3-án két szenátorválasztást is tartottak, s végső soron mindkettőn a demokrata párti jelölt nyert – az egyiket éppen az a Raphael Warnock hozta el, akinek idén is meg kellett mérettetnie magát. Érdekes, hogy Warnock mandátuma esetében 2020-ban is „hosszabbításban” dőlt el a szenátori szék sorsa, ahogy az idén is várható.
Összességében tehát az állapítható meg, hogy a korábban hagyományosan inkább a republikánusokkal szimpatizáló Arizona és Georgia az elmúlt néhány évben egyre közelebb került a demokratákhoz, amit a közelmúlt választási eredményei is alátámasztanak. Nevadában a vizsgált időszakban ennek a folyamatnak a befejező részét figyelhettük meg.
Zelenszkij nem hátrál meg, fegyverszállítást is követel Magyarországtól, sőt már a Török Áramlat gázvezetéket támadják az ukránok. Mi jöhet még? Ki rántja el a kormányt? Itt a Mesterterv legújabb adása.
Iránnal kapcsolatban az USA-nak nemzetbiztonsági és stratégiai, míg Trump elnöknek ezen túlmenő politikai céljai vannak.
Ha sikerrel jár, Donald Trump a három évtizede Kínának kedvező amerikai geopolitikai hibasorozat végére tehet pontot.
A háborút elkezdték, de hogyan fogják befejezni? – erről a kérdésről közölt elemzést a BBC.
Mentőakció indult a személyzet hazajuttatásáért.
A jelentős változásból sokan arra következtetnek, hogy Peking a közel-keleti háború árnyékában akar lépni.
Retteghetnek az Egyesült Államok nyugati partján: Irán hajóról indíthat drónokat Kalifornia felé.
Az ukránok folytatják a zsarolást és a fenyegetőzést, „ezért minden helyzetre felkészülünk”.
Ismétlem, két gyerek édesanyja.