Nő a keresztényellenes gyűlölet-bűncselekmények száma Európában és erősödik a szekuláris intolerancia a kontinensen – ezek az (OIDAC Europe) éves jelentésének legfontosabb megállapításai.
A keresztényellenes cselekményeket monitorozó szervezet, a bécsi OIDAC Europe napokban kiadott, 2021-es adatokat összegző tanulmánya szerint az erőszakos és vandál cselekmények számának növekedésével párhuzamosan megfigyelhető az egyre erősödő cenzúra és ezzel párhuzamosan az öncenzúra megjelenése, valamint a médiában is erősödnek a kereszténységgel kapcsolatos negatív sztereotípiák. Az intézmény szerint néhány országban a tavalyi évben még erőteljesebben jelen lévő koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások is aránytalanul érintették az egyházakat.
Jelenleg többségben vannak a keresztény templomok, más épületek és szobrok elleni vandál cselekedetek, illetve templomi lopások, de a személyek elleni inzultusok is gyakoriak. A jelentésírók kiemelik, hogy a jogi környezet egyre kedvezőtlenebb a keresztények számára Európában az egyre tágabb és progresszívebb jogértelmezés miatt, másrészt hogy a döntéshozók egyre kevésbé értik a vallásosak életét és a vallásokat magukat.
A jelentés részeként közreadott elemzésében Todd Huizinga, a washingtoni székhelyű Vallásszabadság Intézet főmunkatársa kifejti, a
amely nem toleráns a vallási szempontokkal szemben és hamis toleranciát hirdet. Emberi mivoltunk azonban erkölcsi önrendelkezést követel, ennek szíve pedig a vallásszabadság – mutat rá a kutató.
Egy másik elemzésben Dr. Janet Epp-Buckingham, az ottawai Trinity Western Egyetem docense a szekuláris intoleranciát a társadalmi nyomás egyik formájaként mutatja be. Álláspontja szerint „ami ezekben az országokban kialakult, az már nem a minden vallással szembeni semlegesség, hanem a vallással szembeni ellenségesség formája”. A kutató szerint mindez tetten érhető számos európai kormány intézkedéseiben, a bíróságok jogértelmezési gyakorlatában és általában a társadalom attitűdjeiben. Mint írja,
„Amikor az ember tudja, hogy veszélyeztetheti munkahelyi előléptetését keresztény hitének megvallása, az erős ösztönzést jelent arra, hogy vallási meggyőződését inkább titokban tartsa” – írja Epp-Buckingham.
Az OIDAC Europe jelentése kiemeli: a tavalyi évben az öreg kontinensen 4 embert öltek meg keresztény hite miatt, további tizennégy esetben történt testi sértéssel járó bűncselekmény Krisztus követőivel szemben. A jelentés az OIDAC weboldalán dokumentált mintegy ötezer eset közül a legfrissebb példákat mutatja be a keresztényellenes gyűlölet-bűncselekmények gyakoriságát. Ezek az esetek a keresztények életét közvetlenül érintik, és – ahogy a tanulmány szerkesztői fogalmaznak – csak a „jéghegy csúcsának” számítanak.
Az intézet felhívja a figyelmet, hogy aggasztó a kereszténységgel kapcsolatos közbeszéd alakulása is, különösen a fősodratú médiában. Mint elemzésükben bemutatják, számos megdöbbentő esetet regisztráltak, amikor
A példák között sorolják azt az esetet, amikor egy énekest azért neveztek értelmi fogyatékosnak, mert megvallotta keresztény hitét. Korábban a Mandineren is beszámoltunk arról a spanyolországi esetről, amelynek keretében egy rádiós műsorvezető az Elesettek Völgyében található bazilika felrobbantásáról ábrándozott, „lehetőleg vasárnap”. A jelentés további eseteket is sorol, amikor újságírók tálib menetekhez hasonlítottak keresztény körmeneteket, illetve arról beszélgettek, hogy a spanyol polgárháború alatt lemészárolt hétezer keresztény „több is lehetett volna”. A dokumentum rámutat, az eset nem pusztán az Ibériai-félsziget problémája, Nyugat-Európa szerte erősödik a médiában a keresztényellenesség, miközben vezető hírforrások elhallgatják a keresztényüldözésről (akár annak európai formáiról) szóló tanulmányokat és hivatalos jelentéseket.
A nyolcvan oldalas dokumentum megállapítja: a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát is egyre inkább korlátozzák a gyűlöletbeszédre vonatkozó törvények és az abortuszklinikák körüli pufferzónák. E törvények tág megfogalmazása kriminalizálhatja akár a magánbeszélgetéseket, a nyilvánosan elmondott imát, de más békés tevékenységeket is. „A lelkiismereti szabadságot megkérdőjelezik, mivel az abortuszra vagy az eutanáziára vonatkozó jogszabályok megvonják a lelkiismereti okból történő megtagadáshoz való jogot ezen gyakorlatok miatt. Hasonlóképpen,
a szülői jogok összeütközésbe kerültek bizonyos LMBTQ- és abortusztörvényekkel,
amelyek autonómiát adnak a kiskorúaknak arra vonatkozóan, hogy szülői aggályok nélkül döntsenek az abortuszról vagy a nemváltásról” – hívja fel a figyelmet a jelentés.
„A toleranciát és a tiszteletet a társadalom minden csoportja számára egyformán alkalmazni és garantálni kell, ezért hangsúlyozzuk a vallásszabadság fontosságát, nemcsak a keresztények, hanem a nem hívők számára is” – nyilatkozta a jelentés bemutatásakor Madeleine Enzlberger. Az OIDAC Europe ügyvezető igazgatója szerint a keresztények és a világi csoportok közötti megosztottságot a média és a politika gyakran állandósítja és elmélyíti, ezért is szükséges rámutatni a negatív folyamatokra nemzetállami és nemzetközi szinten egyaránt.
A tavalyi jelentésről szóló összefoglalónkat itt érheti el.
Nyitókép: Megrongált Szűz Mária-szobor. Fotó: PEDRO RANCES MATTEY / AFP
Az iszlám vezetésű országokban mindenki alsóbbrendű állampolgárnak számít, aki nem Mohamed próféta követője, és sajnos Európa is ebbe az irányba tart, mondta lapunknak egy közl-keleti keresztény aktivista.
A balti állam politikusa volt az, aki leszögezte korábban, hogy „Magyarország nem európai ország”.
Három európai zarándok került kórházba, miután fogyasztott egy etióp szenthely vízéből.
Az olimpia után sem lassított Siklósi Gergely, fantasztikus teljesítményt nyújtva tarolt a marrákesi világkupán. A Párizsban aranyérmes párbajtőrcsapat rangidős tagja vezeti a világranglistát, és egyéniben is egyre tudatosabb. A sportsikerek mellett a honvédségi szolgálatáról is kérdeztük.
Neves egyetemi professzor, Clinton exminisztere fakadt ki a mélydemokrata Kaliforniából.
A Kreml szóvivője szerint Európa a fegyveres konfliktus mellett áll ki.
Hanem mert egy szentimentális 50 éves tartalékos honvéddá tett.
Az orosz elnök kijelentette, hogy az orosz fél mindig tiszteletben tartja a békekezdeményezéseket.
