Nő a keresztényellenes gyűlölet-bűncselekmények száma Európában és erősödik a szekuláris intolerancia a kontinensen – ezek az (OIDAC Europe) éves jelentésének legfontosabb megállapításai.
A keresztényellenes cselekményeket monitorozó szervezet, a bécsi OIDAC Europe napokban kiadott, 2021-es adatokat összegző tanulmánya szerint az erőszakos és vandál cselekmények számának növekedésével párhuzamosan megfigyelhető az egyre erősödő cenzúra és ezzel párhuzamosan az öncenzúra megjelenése, valamint a médiában is erősödnek a kereszténységgel kapcsolatos negatív sztereotípiák. Az intézmény szerint néhány országban a tavalyi évben még erőteljesebben jelen lévő koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások is aránytalanul érintették az egyházakat.
Jelenleg többségben vannak a keresztény templomok, más épületek és szobrok elleni vandál cselekedetek, illetve templomi lopások, de a személyek elleni inzultusok is gyakoriak. A jelentésírók kiemelik, hogy a jogi környezet egyre kedvezőtlenebb a keresztények számára Európában az egyre tágabb és progresszívebb jogértelmezés miatt, másrészt hogy a döntéshozók egyre kevésbé értik a vallásosak életét és a vallásokat magukat.
A jelentés részeként közreadott elemzésében Todd Huizinga, a washingtoni székhelyű Vallásszabadság Intézet főmunkatársa kifejti, a
amely nem toleráns a vallási szempontokkal szemben és hamis toleranciát hirdet. Emberi mivoltunk azonban erkölcsi önrendelkezést követel, ennek szíve pedig a vallásszabadság – mutat rá a kutató.
Egy másik elemzésben Dr. Janet Epp-Buckingham, az ottawai Trinity Western Egyetem docense a szekuláris intoleranciát a társadalmi nyomás egyik formájaként mutatja be. Álláspontja szerint „ami ezekben az országokban kialakult, az már nem a minden vallással szembeni semlegesség, hanem a vallással szembeni ellenségesség formája”. A kutató szerint mindez tetten érhető számos európai kormány intézkedéseiben, a bíróságok jogértelmezési gyakorlatában és általában a társadalom attitűdjeiben. Mint írja,
„Amikor az ember tudja, hogy veszélyeztetheti munkahelyi előléptetését keresztény hitének megvallása, az erős ösztönzést jelent arra, hogy vallási meggyőződését inkább titokban tartsa” – írja Epp-Buckingham.
Az OIDAC Europe jelentése kiemeli: a tavalyi évben az öreg kontinensen 4 embert öltek meg keresztény hite miatt, további tizennégy esetben történt testi sértéssel járó bűncselekmény Krisztus követőivel szemben. A jelentés az OIDAC weboldalán dokumentált mintegy ötezer eset közül a legfrissebb példákat mutatja be a keresztényellenes gyűlölet-bűncselekmények gyakoriságát. Ezek az esetek a keresztények életét közvetlenül érintik, és – ahogy a tanulmány szerkesztői fogalmaznak – csak a „jéghegy csúcsának” számítanak.
Az intézet felhívja a figyelmet, hogy aggasztó a kereszténységgel kapcsolatos közbeszéd alakulása is, különösen a fősodratú médiában. Mint elemzésükben bemutatják, számos megdöbbentő esetet regisztráltak, amikor
A példák között sorolják azt az esetet, amikor egy énekest azért neveztek értelmi fogyatékosnak, mert megvallotta keresztény hitét. Korábban a Mandineren is beszámoltunk arról a spanyolországi esetről, amelynek keretében egy rádiós műsorvezető az Elesettek Völgyében található bazilika felrobbantásáról ábrándozott, „lehetőleg vasárnap”. A jelentés további eseteket is sorol, amikor újságírók tálib menetekhez hasonlítottak keresztény körmeneteket, illetve arról beszélgettek, hogy a spanyol polgárháború alatt lemészárolt hétezer keresztény „több is lehetett volna”. A dokumentum rámutat, az eset nem pusztán az Ibériai-félsziget problémája, Nyugat-Európa szerte erősödik a médiában a keresztényellenesség, miközben vezető hírforrások elhallgatják a keresztényüldözésről (akár annak európai formáiról) szóló tanulmányokat és hivatalos jelentéseket.
A nyolcvan oldalas dokumentum megállapítja: a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát is egyre inkább korlátozzák a gyűlöletbeszédre vonatkozó törvények és az abortuszklinikák körüli pufferzónák. E törvények tág megfogalmazása kriminalizálhatja akár a magánbeszélgetéseket, a nyilvánosan elmondott imát, de más békés tevékenységeket is. „A lelkiismereti szabadságot megkérdőjelezik, mivel az abortuszra vagy az eutanáziára vonatkozó jogszabályok megvonják a lelkiismereti okból történő megtagadáshoz való jogot ezen gyakorlatok miatt. Hasonlóképpen,
a szülői jogok összeütközésbe kerültek bizonyos LMBTQ- és abortusztörvényekkel,
amelyek autonómiát adnak a kiskorúaknak arra vonatkozóan, hogy szülői aggályok nélkül döntsenek az abortuszról vagy a nemváltásról” – hívja fel a figyelmet a jelentés.
„A toleranciát és a tiszteletet a társadalom minden csoportja számára egyformán alkalmazni és garantálni kell, ezért hangsúlyozzuk a vallásszabadság fontosságát, nemcsak a keresztények, hanem a nem hívők számára is” – nyilatkozta a jelentés bemutatásakor Madeleine Enzlberger. Az OIDAC Europe ügyvezető igazgatója szerint a keresztények és a világi csoportok közötti megosztottságot a média és a politika gyakran állandósítja és elmélyíti, ezért is szükséges rámutatni a negatív folyamatokra nemzetállami és nemzetközi szinten egyaránt.
A tavalyi jelentésről szóló összefoglalónkat itt érheti el.
Nyitókép: Megrongált Szűz Mária-szobor. Fotó: PEDRO RANCES MATTEY / AFP
Halász Bence a tokiói atlétikai világbajnokságon pályafutása harmadik bronzérmét szerezte meg, ezzel minden idők legeredményesebb magyar atlétája lett. Az esélyesség terhéről, életmódváltásról és a számmisztikáról is mesélt a Mandinernek
Világszám, amit személyesen Orbán Viktor hozott össze.
Léteznek közös prioritások, lefektetett elvek, ezek azonban meglehetősen tág teret hagynak a tagállamoknak.
„Oroszország ellenségesnek fogja értelmezni ezt a lépést, ha megvalósul...” – jelentette ki Szergej Nariskin.
Míg 2016-ban a romák 32 százalékának volt legalább középfokú iskolai végzettsége, ma már ez az arány 43 százalék.
Továbbra sem csillapodnak az indulatok.
Kedden elindította a kkv-programirodát a nemzetgazdasági minisztérium. Forródróton várják a vállalkozások jelentkezését, amennyiben kérdésük van a kedvezményes hitelekkel kapcsolatban.
