„Amerika regionális hatalommá degradálja Oroszországot” – Kaiser Ferenc és Csiki Varga Tamás vitája a Mandineren

Nem tudnak alkudni a felek, mert Oroszország nem győzött eléggé, Ukrajna pedig nem érzi úgy, hogy legyőzték. Ezért ez egy elhúzódó konfliktusnak látszik, sőt, a sérelmek, rendezetlen határok miatt még ha fegyverszünettel fejeződik is be, nem zárható ki, hogy néhány év múlva egy kiújuló háborús konfliktus lesz belőle.

Ki lehet-e fárasztani bombázásokkal az ukrán lakosságot? Mit profitál a Nyugat az új fegyverzetek ukrán földön való teszteléséből? Katonailag ki nyerheti meg ezt a háborút?

A Mandiner Vita két vendége Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense és Csiki Varga Tamás, a NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa volt.

Az adás itt tekinthető meg:

***

Az oroszok a szeptemberi ukrán ellentámadás eredményeiből szembesültek azzal, hogy ezt a konfliktust 2022-ben nem tudják megnyerni, az orosz arcvonal összeomlott – kezdte a jelenlegi hadászati helyzet értékelését Kaiser Ferenc. Mint mondta, ezt követően változtattak stratégiát: a frontvonal mögötti, polgári lakosságot támogató infrastruktúrát, az energetikai létesítményeket kezdték célzottan támadni. „Áram nélkül nincs víz, nincs egészségügyi ellátás, a vonatok sem nagyon tudnak járni, nem lehet fűteni” – tette hozzá. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint azonban ez a stratégia sem működik, mert bár az ukrán lakosság a télen szenvedni fog, megtörni nem.

Csiki Varga Tamás a gondolatmenetet azzal folytatta, hogy leszögezte:

és az oroszok most időt húznak, időt akarnak nyerni tavaszig, hiszen télen katonai eszközökkel nem vihető döntésre a konfliktus. Tavasszal új hadműveletek indulnak, az oroszok jelenlegi célja az, hogy az ukrán hadsereg minél rosszabb kiinduló pozícióból kezdjen bele a hadmozgásokba februárban. „Ezért most az ukrán társadalmat is masszírozzák, a bombázásokkal az ellátási oldalt pusztítják” – fogalmazott.

„Moszkva ráér és kivár” – fűzte tovább Kaiser Ferenc, hozzátéve, hogy Moszkva arra is számít, hogy a Nyugat adja fel hamarabb Ukrajna pénzügyi, katonai támogatását. Az oroszok szeptemberben rendelték el a részleges mozgósítást, de a behívottak kiképzése időt igényel, de ez Moszkvának „belefér”. Ukrajna inkább kényszerhelyzetben van, fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő, mert

és vélhetően 8 millió elmenekült, többségében kvalifikált ukrán fog külföldön ragadni.

Az SVKI tudományos főmunkatársa úgy vélte, hogy tavasszal minden hadászati művelet elképzelhető, még olyan manőverek is, amelyet korábban nem jártak sikerrel. Oroszország most pótolja be azt, amire nem készült fel a háború előtt – azért volt hiányos a felkészülés, mert villámháborúra számítottak, a 2014-es krími háborút akarták megismételni 2.0-ás verzióban. „Ha ez sikerült volna, mindenki Oroszország stratégiai zsenijét éltetné, de ez nem jött be” – fogalmazott Csiki Varga Tamás.

és láthatóan nem volt kidolgozott másik forgatókönyvük, „stratégiailag rettenetesen elgaloppírozták magukat” – vélekedett Kaiser, aki azt tartja furcsának, hogy az oroszoknak nemcsak a krími, de a 2014 óta tartó donbaszi tapasztalat is a tarsolyukban volt, ebből sejthették volna, hogy az ukránok ellen fognak állni.

Kaiser Ferenc

Melyik hadsereg szerveződhet ütőképesebbre tavaszra?

Csiki Varga Tamás szerint az oroszoknak egy feladatuk van: pragmatikusan gatyába kell rázniuk a katonai rendszereiket tavaszra. A szakértő úgy vélte: az orosz haderő teljesítménye biztosan javulni fog, vannak tartalékai, a logisztikán is lehet javítani, a harci szellem felgerjesztése azonban nehezebb lesz.

Az SVKI kutatója szerint az oroszok tavaszig védekezni fognak, befoltozzák az arcvonal lyukait, azért építik a Wagner-vonalat, a hídfőállásokat. Az orosz tartalékokkal kapcsolatban elmondta: tízezres nagyságrendben vannak régi szovjet nehéztechnikájuk, bár rossz állapotban, a fejlett technikában azonban fogynak a tartalékaik,

így Irántól szereznek be drónokat.

„Nyugati fejlett fegyverrendszerekkel néznek szembe, egyenlőtlen vetélkedés ez, az ukrán oldalon pedig van modern fegyver, de az ellenállás csak addig tart, amíg a nyugat támogatása kitart” – fogalmazott Csiki Varga.

Kaiser Ferenc egyetértett a mondottakkal: az oroszok régi technikával össze fogják rakni a haderőt tavaszra, mennyiség lesz, „anyagháború”, és emberrel is bírni fogják, két millió tartalékosuk van papíron, főleg a közép-ázsiai területekről. Ugyanakkor lőszerben tartalékolniuk kell, vissza is fogta a tüzérség a lőszerfelhasználást.

A hiányt mutatja, hogy

a precíziós fegyverrendszerek beszerzésében bajban van – tette hozzá a szakértő.

A fegyverzetbeli különbségre vonatkozó kérdésre az NKE docense azt válaszolta, hogy az oroszok T-90-es harckocsikkal vannak jelen, az Armata kellene a harcokhoz, de annak sorozatgyártása nem tudott megindulni. Fontos fegyverük az Uragan sorozatvető, de komoly problémát okoz nekik, hogy a légierő az ukrán légvédelem miatt nem tudja támogatni a szárazföldi hadműveleteket. Eközben az ukránok modern nyugati fegyverzetet használnak: Stinger és Strela légvédelmi rakétákat, Panzerhaubitze tüzérségi eszközt, Caesar nehéztüzérségi löveget vagy Himars rakétatüzérségi rendszert –

Kaiser Ferenc felhívta a figyelmet, hogy az ukrán fronton a harcok örve alatt új fegyverek tesztelése zajlik, a Nyugat a háborút kihasználja arra, hogy más állam területén kipróbálja korszerű fegyverrendszereit. Ilyen például a Switchblade amerikai cirkáló lőszer, öngyilkos drón, amely 20-30 percig cirkál a levegőben, és az operátor távirányítóval irányítja rá a kiválasztott célpontra.

A biztonságpolitikai szakértő szerint a háború nagy keresletet generált a jó fegyverek iránt, Európa fegyverkezni kezdett – így

az oroszok pedig jelentős fegyverexporttól fognak elesni, mert nem mutattak fel a fegyvereik átütő teljesítményt.

Csiki Varga Tamás

Csiki Varga szerint a háború harmadik hetétől harcászati-hadműveleti oldalról az ukránok mintha mindig egy lépéssel az oroszok előtt jártak volna, három-négy hónapra előre terveznek. Először a volt szovjet államokból a kisöpört volt szovjet haditechnikát kapták meg, aztán érkezett a nyugati könnyűtechnika, majd végül a nehéztechnika.

A nyár végén indult ukrán ellentámadásról Kaiser Ferenc elmondta: az ukrán, 200 ezer fős reguláris haderő mellé már a háború első szakaszában több százezer tartalékost berántottak, de csak azokat vetették be, akiket alaposan kiképeztek. Kivárták az ősz elejét, csak hat hónapos alapos kiképzés után indították el az alakulatokat, így indult meg az ellentámadás.

így lett egy csapatösszevonás délen, de végül egy váratlan áttörés északon, Harkiv környékén belügyes alakulatokkal – magyarázta az NKE docense, hozzátéve, az ellentámadás lendület kezd kifulladni.

A jelen katonai mozgásokat illetően Kaiser Ferenc úgy vélte, a Dnyeper jól védhető határ, így ha az ukránok a herszoni katlanból a folyó túloldalára tudnák szorítani az oroszokat, akkor tavaszig tudnának egy kicsit pihenni. Herszonnál tavasszal ugyanis komoly harcokra lehet majd számítani, ezt jelzi, hogy az oroszok kitelepítik innen a polgári lakosságot.

Bevethetnek-e nem hagyományos fegyvereket?

Kaiser Ferenc emlékeztetett, hogy Oroszországnak közel hatezer atomtöltete van, de

és a gazdasági együttműködései háború utáni újraindítását is kockáztatná. „Ennek az eszkalációs spirálnak egy világháború lenne a vége, azt pedig Moszkva sem akarja” – magyarázta, hozzátéve azt is, hogy ennek nem lenne értelme, egyrészt azért, mert az alakulatok nincsenek abban a felszereltségi állapotban, hogy egy sugárfertőzött területen egészségre biztonságos módon tudjanak mozogni, másrészt értelmetlen lenne sugárszennyezni olyan területeket, amelyeket frissen annektált.

Csiki Varga Tamás egyetértett: mivel ez a háború nem Oroszország létéről szól, ilyen alacsonyra levinni az ingerküszöböt, és ezen a szinten atomfegyver bevetéséről gondolkodni óriási stratégiai hiba lenne. Utalta arra is, hogy a világon

mert nem tartja azt követendő példának – ha viszont egy állam bevetne ilyen fegyvert, azonnal egy atomfegyverkezési folyamat indulna meg. „Ezt a Pandora szelencéjét ki lehet nyitni, de nem lehet bezárni” – vonta le a következtetést.

Stratégiai hiba volt-e a háború elindítása?

Arra a kérdésre, hogy az orosz hírszerzés miért nézte be az ukrán valóságot, készenlétet, ellenállási szándékot, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense azt válaszolta, hogy évek óta láthatták, hogy az ukrán katonák és katonai vezetők külföldre járnak kiképzésre, a hírek azonban mégsem jutottak el a felső vezetéshez. Ennek egyik oka az volt, hogy

– vélekedett Kaiser, aki szerint az oroszok Zelenszkij személyét sem jól mérték fel: arra számítottak, hogy elmenekül, de nem tette, ugyanakkor pr-csapata sikeresen kialakította a katonapólós, borostás, a népével együtt maradó vezető imázsát.

A biztonságpolitikai szakértő szerint nem véletlen, hogy az orosz föderációs biztonsági szolgálatnál volt egy alapos tisztogatás, hullottak a fejek, és elgondolkodtató az is, miért következett be „az orosz oligarchák között végigsöprő balesethullám”. Kaiser szerint 2014-ben rengeteg ukrán katonai vezetőt meg lehetett venni, 2022-ben ez nem sikerült, ez pedig állítólag annak is köszönhető, hogy

A rendszerszintű sikkasztást a háború megakadása után a Kreml megtorolhatta.

Csiki szerint is az orosz hírszerzés részéről ez egy intézményi fiaskó volt: az erősen központosított és nem demokratikus módon működtetett intézményrendszerben egy ponton a hierarchiában felfelé haladó jelzések eltorzultak, a beosztottak a vezetőnek nem merték megmondani a teljes valóságot.

Ki nyerheti meg a háborút?

Csiki Varga szerint mindenki veszteni fog a háborún, nem lesz egyértelmű győztes: Ukrajna területének és lakosságának 20 százalékát, gazdasági teljesítményének 30 százalékát veszíti el, a globális nagyhatalmi státuszról álmodozó Oroszországot pedig egy regionális hatalommá degradálja az Egyesült Államok. „Oroszország katonai értelemben sok szempontból már többet veszített, mint ami bármilyen hadműveleti sikerrel nyerhet, mert

– tette hozzá a NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

„Mind a két fél veszít, ennek a háborúnak nem lesz győztese. Ukrajna és Oroszország is elveszítette a jövőjét” – fogalmazott Kaiser Ferenc, aki szerint Oroszország befolyást, presztízst, fegyverexport-piacokat veszített, míg Ukrajna területet, népességet és gazdasági teljesítményt veszt.

„Ezt a háborút a tehetetlensége viszi előre. Egyik fél sem tud alkudni, mert

– állapította meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Szerinte ez egy elhúzódó konfliktusnak látszik, közben pedig létrejöhet egy újabb tűzszüneti vonal Kelet-Ukrajnában, csak háromszor olyan hosszan, mint ami a 2014-es krími annektálás, donbaszi beavatkozás után volt.

Nyitókép: Óriásplakát október 24-én egy moszkvai utcán, rajta a felirat: „Dicsőség Oroszország hőseinek!”  –  forrás: Yuri KADOBNOV / AFP

fotó: Mandiner, AFP