Tejtermelőknél, tejfeldolgozóknál és a Terméktanácsnál jártuk körbe, miért drágult egy év alatt két-háromszorosára a trappista sajt, a magyarok egyik alapélelmiszere.
A vásárlók azt tapasztalják, legalább négy, néhol hat ezer forint körüli a boltokban az egykilós „guriga”, zsíros és félkemény trappista sajt, ami akciósan is jóval több, mint egy évvel ezelőtt. Persze az egész sajtpiacra jellemző a drágulás, aminek egyik alapvető oka, hogy felszöktek az alapanyagárak. Hogy mitől is? Ha csak felületesen pillantunk a kérdésre, akkor is szembetűnő a háború mellett az idei aszály rossz hatása a nyerstej átadási árára.
Nem igaz, hogy kizárólag az Alföldön sújtotta a gazdákat, beleértve a tejtermelőket az aszály. A Zsámbéki-medencében található Etyeken halljuk Hegedűs Imre őstermelő családi gazdálkodótól, a Hegedűs Sajtüzem tulajdonosától, hogy például a kukorica termésátlagai itt is a tizede voltak a tavalyiaknak. „Az a gazda, akitől én vásárolom a tejet, termeszt gabonát, szénát és kukoricát a teheneinek.
Idén nagyon drága, ötszörös árú takarmányt esznek a tehenek, miközben a tehén ugyanannyi tejet ad…
Az én sajtkészítő gazdaságomban ez úgy jelenik meg, hogy idén januárban 150 forintért vásároltam egy liter nyerstejet, most 240-ért. És egyáltalán nem csodálkoznék, ha a tejár tovább növekedne!”
Világos, ha ez bekövetkezik, vele a sajtokért is még többet fog kérni a kereskedő. Magukat megnevezni nem akaró iparági szereplők egyébként további 30 százalékos növekedéssel számolnak a közeljövőben.
Covidjárványtól keltezhető problémákról hallunk Rákóczi Andrástól, egy állattartással foglalkozó mezőgazdasági nagyüzem, a Tedej Zrt. vezérigazgató-helyettesétől Hajdúnánáson. Szarvasmarhákat is tartanak; 1800 fejőstehenet és szaporulatát. Évi 20 millió liter nyerstejet állítanak elő. Arról ad hírt: már több éve drágulnak a saját előállítású takarmányok termelési feltételei, üzemanyagtól a vetőmagon át a humánerőforrás költségéiig. De az erjesztett tömegtakarmányokhoz adandó „inputok”: premix, vitaminok, ásványi anyagok ára is megháromszorozódott a koronavírus-pandémia alatt akadozó termelés miatt.
Persze az orosz-ukrán háborúból eredeztethető gáz-, elektromos áram idei, sokszoros áremelkedése is fájdalmas többlettétel, már a tejtermelőknek is. Hiszen a fejőházi körforgó-berendezésüket áram működteti, csakúgy, mint a tejhűtőket, és ott van még az éjszakai és téli világítás is. Ezért is van, hogy a másfél-két éve emelkedő nyerstejárak év elejétől új lendületet vettek – a már tavaly jelentkező aszályról nem is szólva.
Az átlag városi, mikor szájához emeli az ínyének jól ismert félkemény sajtot, nem is gondolná, hogy eleve mekkora kockázat tejtermeléssel foglalkozni.
„A tejtermelő tulajdonképpen a világ legoptimistább embere”
– veti föl a hajdúnánási cégvezető. - Másfél-két évre kell előfinanszíroznia az elvetendő szálastakarmányt annak aratása előtt, de két évre kell befektetnie az üszőborjúba is, amíg az elkezd tejet termelni. Az ilyen hosszú befektetéshez hitel kell, és most ugye megemelkedett az alapkamat, így az eddig alacsony kamatozású - 2-3 százalékos - hitelekből gyorsan 18-20 százalékosak válhatnak…"
Arról nem is beszélve, hogy fejni, napi két-háromszor etetni kell, miközben a – fogyatkozó – munkáskéz is drágább, ráadásul a gépek folyamatos, szakadatlan működése állandó fejlesztést, karbantartást, javítást igényel.
Az alapanyagárak növekedését tartja döntőnek a cikk témáját képező bolti jelenségben a Székesfehérváron és Debrecenben üzemet fenntartó Alföldi Tej Kft. kereskedelmi igazgatója, Hang Csaba is. Az Alföldi Tej tulajdonosai egyébként tejtermelők. (Ugyanis a Parmalat multi anyavállalat csődje után a beszállító magyar gazdák összefogtak, átvették az üzemet és teljesen helyi tulajdonú cégként felvirágoztatták a székesfehérvári tejtermelést, igazi magyar sikertörténetként.)
Hang Csaba hozza elsőként szóba, hogy azért a sajt alapanyagának árába belejátszik a nemzetközi tendencia is:
A nagy tejtermelők: például Lengyelország, Németország Franciaország, Hollandia két-három éve különféle okokból kevesebb tejet termeltek, s a hiány nyomot hagyott a világpiaci áron.
Ebből mi is összerakhatjuk: a hazai tejtermelő, ha akarja, a külföldi piacon is eladhatja a termékét, ha elégedetlen azzal, amit itthon fizetnének érte...
A sajtgyártás még a tejtermelésnél is energiaigényesebb, amint azt az Alföldi Tej kereskedelmi igazgatója ecseteli. Gondoljunk csak a technológiai hőszükségletre, kezdve onnan, hogy magas hőfokra kell felfűteni – gázzal – a nyerstejet. Közbeszólunk: ha ennyi ok létezik, miért nem még sokkal drágább a sajt?
Nos, Hang Csaba ezt úgy magyarázza,
S hogy tarthatja-e bármely hazai szereplő „kitörési pontnak” a minőségrontást? Az Alföldi Tej Kft. biztosan nem. „Hosszútávú üzletpolitikánk része – magyarázza Hang Csaba –, hogy jó minőségű termékeket gyártunk, e mellett köteleztük el magunkat 2018-ban átadott sajtüzemünkkel, ahol a gyártósor megfelel a hazai szigorodó feltételeknek, a trappista sajt konszenzusos kritériumszabályozásának, melyet reményeink szerint mielőbb rögzítenek a Magyar Élelmiszerkönyvben is.”
Hasonlót mond a cikkünk elején már megszólított sajtmanufaktúrás őstermelő-családi gazdálkodó: „A magyar trappistába vetett hit legalább olyan erős hit, mint a katolikus egyházba vetett hit. Rendületlenségének pedig jót tett, hogy a minőség is javult az elmúlt évekhez képest.” Hozzáfűzi még Hegedűs Imre: „Higgyék el a sajtfogyasztók, nem azért emelkedik a sajt ára, mert gazdagabbak akarunk lenni, hanem a költségeink növekedtek nagy mértékben. Ezt azonban csak részben terheljük a fogyasztókra.”
De mégis miért elsősorban a főleg nagyüzemi előállítású és alacsonyabb árfekvésű trappista sajttípus ára ugrott meg leginkább? Hegedűs szerint azért, mert a trappistának a közvetlen önköltsége sokkal nagyobb százalékát teszi ki, mint a drága sajtokénak.
Végül Harcz Zoltánhoz, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatójához fordultunk a sajtok drágulása ügyében. A Mandiner kedvéért pontosan utánanéz: az átlagos trappista sajt belföldi feldolgozói átadói ára pillanatnyilag, az idei év 40. hétében 2 470 Ft/kg, ami 88 százalékkal magasabb, mint egy éve. A polcokon a kilós trappista ár jelenleg 2700-2900 Ft-nál kezdődik, de egy hosszabb érlelésű vagy füstölt trappistáért akár 5000-6000 Ft-ot is elkérnek kilónként!
Azt, hogy a tavalyi és az idei év fordulóján meglódult a sajtok ára, Harcz Zoltán úgy kommentálja, veszteséges értékesítést hosszú távon egyik érintett gazdasági szereplő sem tudna elviselni. A tejtermelők és tejfeldolgozók, de a kiskereskedők is, ezért kénytelenek az önköltség-növekményt végsősoron tovább hárítani a fogyasztókra. Ha nem így tennének, akkor előbb-utóbb nyilván be kellene szüntetni tevékenységüket. Hozzáteszi az ügyvezető igazgató, azzal is veszélybe kerülhetnek a szereplők, ha a magas fogyasztói árak hatására jelentősen csökkenni kezd a fogyasztók által vásárolt mennyiség. Hasonló gondokat okozhat például az olcsóbb import megjelenése is.
Kérdésünkre, mire ügyeljen az, aki a sajtok drágulása és pénztárcája szűkülése, illetve az infláció hatására a sajtimitátumok felé tájékozódik, Harcz Zoltán így felel:
„A sajtimitátumok jellemzően növényi eredetű összetevőket, például növényi zsírt tartalmaznak.
A címke elolvasása is egyértelműsíti a termék eredetét, a felhasznált növényi zsírt vagy egyéb összetevőt, adalékanyagot, ezeket ugyanis kötelesek jelölni a gyártók a tej- és tejtermékutánzatok csomagolásán. Bár ezek az imitátumok is ellenőrzött körülmények között előállított élelmiszeripari termékek, biológiai értékük nem azonos állati eredetű társaikéval.”
Nyitókép: Készülnek a trappista sajtkorongok az Alföldi Tej Kft. debreceni üzemében (Mandiner-archív)
Andrius Kubilius védelemért és űrpolitikáért felelős uniós biztos szerint Oroszország továbbra is nagy mennyiségben képes fegyvereket és drónokat előállítani, ezért Európának fel kell készülnie saját védelmi képességeinek megerősítésére.
A moszkvai olajfinomító lángolása óta kevés drónt használtak az oroszok.
Ha nem megy önként, megy kényszerrel.
A szakemberek szerint az aszály stratégiai kezeléséhez hasonlóan a Balaton jövőjéhez is egyrészt egy mindent átfogó, holisztikus szemléletű terv megalkotására, másrészt egy felettes döntéshozói szerv létrehozására van a legnagyobb szükség.
Ukrajna információi szerint az orosz hadsereg egy kiterjedt támadás előkészítésén dolgozik.
A Fidesz alelnöke szerint a kormányfő Ukrajna, a háború és az uniós források kérdésében is kapitulált.
Az igazság, a tények itt már fabatkát sem érnek. Bilincses vágóképek kellenek Magyar Péternek – a neoávéhá meg intézkedik.
A kórházak tele vannak sérültekkel.
