Covid: a nyári hullám után csökkenő esetszámokkal megyünk bele az őszbe

Megtörni látszik az emelkedő trend: a Nemzeti Népegészségügyi Központ eheti adatai szerint a múlt hetihez képest tovább csökkent a covid-fertőzöttek száma. Míg az augusztus 3-i adatok szerint egy hét alatt 21 840 új fertőzöttet diagnosztizáltak, addig a rákövetkező héten 18 078-at, majd az azt követőn 16 249-et. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt két hétben 26 százalékkal csökkent a fertőzöttek száma. Kevesebben hunytak el a vírus következtében és kevesebb beteget ápolnak kórházban is. Nem tudni, minek köszönhető a csökkenés, mindenesetre a szennyvízadatok azt mutatják, valamelyest fellélegezhetünk, ugyanis míg az adatok augusztus 10-éig azt mutatták, emelkedik a szennyvízben a koronavírus koncentrációja, addig

Ami a többi országot illeti, többségükben megindult az esetszámcsökkenés. Míg Németországban a nyári hullám csúcsán, július közepén hétnapos mozgóátlagban számolva, egymillió főre vetítve 1 175 beteget is diagnosztizáltak, addig ez a szám kevesebb, mint felére, 467-re csökkent. Jó hír ez, különösen annak fényében, hogy július közepén még arról számoltak be, hogy műtéteket kell elhalasztani, miután a tavaly nyárihoz képest megduplázódott az intenzív osztályokon ápolt betegek száma. Romániában is megindult a csökkenés azután, hogy július végén arról szóltak a hírek, hogy hétről hétre csaknem a duplájára emelkedett az újonnan diagnosztizált koronavírus-fertőzöttek száma. Emellett folyamatosan nőtt – volt, hogy nyolcvan százalékkal is – a kórházban ápoltak és a súlyos esetek száma is. Augusztus 15-ig folyamatosan nőtt az esteszám Szerbiában is, a nevezett időpontot követően viszont csökkent valamelyest az újonnan diagnosztizáltak száma. Csökkent tehát az esetszám a környező országokban: Ausztriában, Romániában és Szlovéniában is. A járvány terjedésének üteme lelassult Belgiumban is, ahol egy hét alatt jelentősen, mintegy 32 százalékkal esett vissza a fertőzöttszám.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) beszámolója szerint a 32. hét végén csak négy ország számolt be az esetek arányának növekedéséről az előző héthez képest, és csak két ország (Lettország és Litvánia) számolt be növekedésről a 65 év felettiek körében.

a 32. héten csak három ország számolt be növekvő tendenciáról. Mérséklődött a kórházi és intenzív osztályok igénybevétele is: a kórházi felvételek és a kihasználtság a pandémiás maximum 40, míg az intenzív osztályok befogadása és kihasználtsága a járvány maximumának 25 százaléka alatt maradt.

Ősszel újabb hullámra lehet számítani

A vírus a többi légúti betegséghez hasonlóan favorizálja az őszi-téli hónapokat, amikor az emberek zárt terekbe húzódnak, és az időjárás is kedvezőbb számára, így ősszel felfutás várható – nyilatkozta az InfoRádiónak Kemenesi Gábor virológus. Mint mondta, nem megnyugtató a koronavírusól a tudomány számára most kirajzolódó kép, szerinte a mostani variáns okozta későbbi komplikációk esélye már a hosszú Covid kérdésköre, amit a tudomány jelenleg csak kapizsgál.

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora optimistább, szerinte bár az omikron vagy egyéb variánsok is terjedhetnek ősszel,

– mondta a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Mint hozzátette, már eddig is négy olyan koronavírust ismertek, amely közönséges náthát okozott. Ez lesz az ötödik olyan vírus, amely felső légúti megbetegedést tud okozni. A fertőzések száma azonban évről évre csökkenni fog, a probléma egyre inkább szezonális jellegűvé válik. Ilyesmi történt a 20. század elején a spanyolnátha esetében is.

Itthon egyébként a tervek szerint a megszokott módon indul a tanév, egyelőre nincsen szükség korlátozó intézkedésekre. Szlovéniában öntesztelést javasolnak a tanároknak és diákoknak az új tanévben. Amennyiben a járvány gyorsan terjed, de a többségnél nem okoz súlyos szövődményeket, csak azoknak kell letesztelni magukat, akik fertőzöttel érintkeztek vagy tüneteket észlelnek magukon. Ha azonban növekszik a súlyos lefolyású Covid-19-megbetegedések száma, az öntesztelést hetente legalább egyszer mindenkire ki kell terjeszteni, azokra is, akiknek nincsenek tüneteik

Kiknek javasolt a negyedik oltás?

A járvány elleni védekezés legjobb módja továbbra is az oltás, ami nagy valószínűséggel megvéd a kórházba kerüléstől és a tragikus végkimeneteltől. Arról, hogy hány oltásra van szükség, az ECDC közegészségügyi ajánlása az irányadó. Áprilisig az EMA és az ECDC is azt javasolták, hogy a 80 év felettiek kapjanak egy második emlékeztető oltást az mRNS-ből. Akkor mindkét szervezet megjegyezte azt is, hogy ha a fertőzések jelentős kiújulása következik be, akkor a 60 és 79 év közöttiek és bármilyen életkorú egészségügyileg veszélyeztetett személyek számára is meg kell fontolni egy második emlékeztető adagot. Mivel a nyáron felfutóban volt a hullám, július közepén végül módosították a közegészségügyi ajánlást, már nemcsak a 80, hanem

Ezeket legalább négy hónappal az előző után lehet beadni, különös tekintettel azokra az emberekre, akik előzőleg több mint 6 hónapja kaptak emlékeztető oltást. Kemenesi szerint már ötven felett is ajánlott a negyedik adag, és kormegkötés nélkül a krónikus betegeknek is. Szeptembertől egyébként elérhető lesz a koronavírus omikron variánsa ellen kifejlesztett vakcina az Egyesült Államokban.

Nyitókép: MTI