A régiók terén az Észak-Alföld és Észak-Magyarország, továbbá a Dél-Dunántól és a Dél-Alföld közelíti meg legkevésbé az EU-s fejlettséget. Pest megye sem áll túl jól, korábban Budapesttel egy fejlesztési régió volt, a főváros elszívta a fejlesztéseket, ezért most már önálló régió. Budapest az EU-s átlagot meghaladja fejlettség terén. A területi elvnek tehát nagy a jelentősége, három kategóriát lehet említeni ezen fejlettségi skála tükrében: vannak a nemzeti- és EU-s átlaghoz felzárkózó régiók, aztán a középső kategóriák, a harmadik pedig a főváros. Az utóbbi időben egyébként a magyar régiók mindegyike közelíti az EU-s átlagot, még ha lassan is. A turizmusban is van aránytalanság, főleg a fürdőkre, a Balatonra és a fővárosra koncentrál.
A háború, infláció, járvány idején meglepő lehet, de
2030-ra az EU öt legélhetőbb tagállama közé akarunk tartozni.
Azonosítani kell ehhez azokat a célokat, melyek élhetővé teszik hazánkat – szögezte le a miniszter. A versenyképességet fejleszteni kell, a kevéssé fejlett régiókat fel kell zárkóztatni, illetve cél a digitális és zöld átállás. A vidékfejlesztési program a legnagyobb forrással rendelkezik. A teljes keretösszeg kétharmadát a fejlesztendő régiókra szánja a kormány. A környezetvédelem és az ezt szolgáló beruházások, az infrastruktúra is fontos cél.
Navracsics a vádakra is reagált, miszerint a korrupciós kockázat miatt nem kapjuk meg az EU-s pénzeket. Az Európai Bizottság által összeálított egységes piaci eredménytábla szerint Magyarország sárga kategóriás, tehát a közbeszerzési rendszerrel mindössze néhány apró gond nincsen, miközben például Ausztria piros kategóriás (vagyis komoly gondok vannak a rendszerrel).