Lehet-e rendszerszintű csalás az amerikai elnökválasztáson? – Amerika választ
Az előzetes előrejelzések fej fej melletti állás mutatnak, de mégis mi lehet a döntő a végén? Az elnökválasztás után ketté szakadhat az amerikai társadalom?
Visszaesés van a világgazdaságban, de az EU-s pénzek jönni fognak, és Magyarország megvédi a teljes foglalkoztatottságot – jelentette ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az MCC-ben.
Folytatódik az MCC rendezvénysorozata, melynek keretében az új kormány miniszterei vázolják fel az előttük álló feladatokat. Ezúttal Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszélt az aktuális kihívásokról és az új megoldásokról.
Mint ismert, Nagy korábban két évtizedet töltött a jegybanknál, 2020-as távozását megelőzően Matolcsy György elnök mellett dolgozott mint az MNB monetáris politikáért, pénzügyi hitelösztönzéséért felelős alelnöke.
A miniszter a mostani időszakot viharos vizeken való evickéléshez hasonlította, és a következő négy évnél nem is tekintene tovább, hiszen a mostani idők próbára teszik a közgazdászokat. Nagy már sok válságot látott, s bár minden válság különleges, a mostani annyira más, nehéz és meglepetésszerű, hogy sokat kell gondolkodni a kilábaláson. A recessziótól ma jobban kell félni, mint az inflációtól – szögezte le a miniszter.
Jelenleg magas inflációs környezetben vagyunk, amely megélhetési válságot jelent, ezt minden ország másképp kezeli. Az infláció nagy része globális eredetű, az élelmiszer és az energia hajtja. A gabona és az energia tolja fölfelé más szektorokban is az inflációt; meglepetés, hogy még mindig emelkedik, jóllehet az elemzők már rég fordulást vártak, de még tart a sokk. 1980 óta nem volt ekkora infláció, és még a fejlett piacokon is kétszámjegyű ennek mértéke. Nem kizárt, hogy az USA-ban is hasonló mértékű lesz az áremelkedés.
A miniszter szerint újabb problémák várhatók, így az energia- és élelmiszerválság, mely még feljebb tolhatja az inflációt, tehát ez egy ördögi kör. A Fed agresszív kamatemeléssel reagál, és erősíti a dollárt, aminek hatására minden más fizetőeszköz gyengül. Így máshol az infláció emelkedik, hiszen a gyengülő árfolyam az importált inflációt növeli. A külföldi infláció és az árfolyamváltozásnak az összege adja össze az importált inflációt. Amerika kinyomja az inflációt a többi országba. Egyetlen dolog biztos, hogy a dollár erősödik, az euróval közel már a paritás.
A megélhetési költségek emelkednek, a reáljövedelem csökken, ahogy a családok tűrőképessége is. A fiskális mozgástér szintén csökken, és a szociális háló is gyengül. Az infláció elszegényíti a társadalom egyes rétegeit. Ezért a különböző országok elkezdték kezelni a jelenséget, Magyarország például magát az inflációt kezelte az árstopokon keresztül. Szlovénia és Horvátország ugyanúgy üzemanyagsapkával próbálkozott, Lengyelország áfát csökkentett és pénzt adott – azaz nem az inflációt kezelték, hanem a hatását, transzfereken keresztül. Csehország, Ausztria is ezt tette. Nagy felveti, hogy
Politikailag tehát az országok elkezdték kezelni a megélhetési válságot, de az infláció letörése nehéz feladat. A recesszió elkerülhetetlen, főleg a fejlett piacokon várható 2023-ban, de akár még a következő év első feléig is eltarthat. Az infláció letörésének egy eszköze a recesszió. Az USA a hetvenes-nyolcvanas években lerombolta a gazdasági növekedést, visszafogta a keresletet, ezzel stabilizálta az inflációs várakozásokat, majd visszaépítette a gazdaságot. Szenvedni kellett a megoldásért, és ez folyik most is.
A recesszió önmagától is létrejön a magasabb infláció miatt, de van mesterséges recesszió is: ez az, amikor tudatosan betolják az országot egy recessziós környezetbe, hogy mindenféleképpen stabilizálódjon az infláció. Larry Summers szerint akkor lehet stabilizálni az amerikai inflációt, ha két évig 5-10%-os lesz a munkanélküliség. De politikailag ez egy rémálom, még nagyobb válságot okoznak. Nem mindegy, hogy drága az áru, és ezért nem veszem meg, vagy nem tudom megvenni, mert nincs is állásom – mondta Nagy.
– tisztázta a miniszter.
A Fed most recesszióba akarja tolni a gazdaságot, de Amerika jó helyzetben van, mert túlhevült gazdaságból, túlhitelezésből magasan szárnyaló ingatlanpiacot hűt le, bár nehéz eltalálni, „hol az alja". Az EU viszont plusz problémát kapott, mert a háború kihat mindenre, az energia- és élelmiszer-függősége nagy, és a szankciós politika is sokkokat okoz. Utóbbiak tényleg egy mesterséges recessziót idéznek elő, és az EU azt hiszi, jó úton halad. Az EKB nem érti meg, hogy a piac erősebb, mint a jegybankok – véli a miniszter.
ezt követi majd a munkanélküliség növekedése. Amerikában sosem védték meg a munkahelyeket, nem avatkoznak be, az EU-ban ez viszont így szokás, ahogyan Magyarországon is. Itt lesz egy problémánk, ami politikai probléma lesz, hogy megvédjük-e a munkahelyeket. Ez most nem ugyanaz lesz, mint a Covid alatt, mert nem tudjuk, mennyire átmeneti. Ráadásul a Covid sem múlt el, a konténerárak, szállítási árak magasak maradtak.
Az amerikai tízéves hozamok 3,5%-ra emelkedtek, ami növeli a gazdaságok finanszírozási költségét. Egyre több gazdasági szereplő mondja, hogy recesszió van, a hangulatindexeken lényegében ott tartunk, mint a Covid első hullámánál. A BASF leállítja a termelésének egy részét, mert nem éri meg az energiaköltségek mellett. A Lehmann Brothersnél tudni lehetett, milyen „fertőzést" okoz, utóbbinál ez beláthatatlan. Az elmúlt egy hónapban csökkenni kezdett a gabona, a vasérc, az alumínium ára, ez vegytiszta recessziós félelem, hiszen nem jött több gabona, hanem mindenki masszív visszaeső keresletre számít. A Bloomberg valószínűségi indexe a recesszió várhatósága terén egyértelműen emelkedő tendenciát mutat.
Ez az extrém stagflációs környezet, amit Nagy kétszámjegyű inflációval és recesszióval definiált. Ilyen esetben a recessziót mi magunk okozzuk, kamatemeléssel, szankcióval, hogy kimeneküljünk a magas inflációs környezetből. A GDP ha lejjebb esik, és közben védekezünk, az a költségvetési politika elszállását jelenti, hiszen egyre többet költünk, de közben az adóbevétel egyre kevesebb – mondta Nagy.
A kormány definiálta legfontosabb célját: ez a családok megvédése. A teljes foglalkoztatottságot mi megvédjük – tisztázta a miniszter. Az emberek elviselik a magasabb árakat, ha kapnak némi pénzt, a munkahely elvesztését viszont senki sem tűri. A munkahely és a havi fizetés megléte alapvető dolog, ha nincsen ez meg, akkor szembefordulnak a politikával, és ez rendben is van, hiszen a gazdaságpolitika feladata, hogy az embereket védje.
A mediterrán régió válsága elérkezik Magyarországra is. Ezek az országok túladósodtak a Covid alatt, sokan 100% feletti államadóssággal rendelkeznek. A költségvetési hiányok ugyanitt magasak. Az EKB megvásárolhatja ezen országok adósságát, ez kapkodás, és kérdés, hogy az emberek meddig tűrik. Ez viszont pl. az olasz állampapírok felülreprezentáltságát jelenti, ha bukik az egész, az EKB-t majd a németek tőkésítik fel újra. A görög adósság 180%, aminek 43%-a már az EKB mérlegében van. Magyarországon az adósság 10%-a van az MNB mérlegében. Lehetséges, hogy Magyarország nem fog recesszióba esni, a növekedési többletünk fennmarad, de a normális növekedés lejjebb megy, ami a munkaerőpiac fellazulását jelenti. Az MNB 2023-ra 2-3%-os növekedést jósolt; ha ez igaz, akkor
– jelezte Nagy.
Az EU munkaerőpiaca erős, feszes, például a migrációs hullám megszűnése miatt is, mivel az emberek kiléptek, nem pedig beléptek, bár ez nem azt jelenti, hogy nem lesz romlás. Magyarország feltörekvő ország befektetői szempontból, most kamatemelés volt, ami az infláció miatt indokolt. Magyarországon garantáljuk a 4,9%-os idei hiánycélt, illetve a jövői évi 3,5%-osat, és ezt meg is mutattuk. Az extraprofitokkal fedezzük a két alapot – a rezsivédelmit és a honvédelmit –, de a folyófizetési-mérleg hiánya ott van. Ez viszont természetes egy ilyen sokkban. A nettó energiaimportunk GDP-arányosan 4%, ez a német duplája, az egyik legnagyobb az EU-ban. De nem a rezsicsökkentés miatt, ez a vád téves, ugyanis hatalmas FDI-beáramlás és beruházási aktivitás van (és nem csak az állami beruházások miatt), ráadásul energiaigényes szektorokat vonzottak ide.
– jelentette ki Nagy.
Mit mutatnak a számok? A teljes uniós csomag 37,5 milliárd euró. Ebből 22 milliárd a pénzügyi kohéziós keret. Ez nem is kérdés, hogy lejön, hiszen ez a lényege az uniós tagságnak, a partnerségi aláírás legkésőbb ősszel meglesz, „ez a pénz jön". Az RRF a kérdéses. Ennek két tagja van, a hitel – 9,6 milliárd – és 5,8 milliárd támogatás. A hitel az adósságot növeli, azt vissza kell fizetni. A tárgyalások során a támogatásról megy a vita.
ez Magyarországon nem fog múlni Nagy szerint. Egy sokk nem írhatja át a gazdasági stratégiánkat, hogy autóiparban vezetők vagyunk, a beruházások, gyárnyitások jönnek, maradnak.
A politika felhatalmazása fontos a válságkezelésben, és ennek a kormánynak nagy a felhatalmazása, kétharmados. Lehet kritizálni a kormányt, de a felhatalmazását nem lehet vitatni. A válság legolcsóbb kezelése a béke lenne, de erre holnap nem számíthatunk. A politikai repedések látszanak, ezt mutatja Franciaország, Bulgária, Svédország is. A gazdasági válság politikai instabilitást okoz, az pedig tovább erősíti a gazdasági válságot, ez egy lefelé tartó folyamat. Angliában, Belgiumban sztrájkok zajlanak, bérkompenzációt akarnak, amit akár megadnak, akár nem, sehogy sem jó. A válság szempontjából a felhatalmazás és a miniszterelnök személye különleges dolog, Orbán Viktor már sok válságot látott. Tehát minden esélyünk megvan arra, hogy a válságból a lehető legjobban jöjjünk ki.
– sorolta a miniszter a négy pontot. Ez a következő 1-1,5 fél év feladata. Nehéz feladat lesz, de megoldjuk – zárta beszédét a miniszter.
Nyitókép: MTI