Az ukrajnai orosz invázió kezdete óta újabb és újabb hadi fejlesztési programokat jelent be Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország.
2017-2018 óta folyamatosan nőnek a védelmi kiadások a visegrádi négyek országaiban, írja az Index, de az ukrajnai orosz invázió kezdete óta újabb és újabb hadi fejlesztési programokat jelent be Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország. Mint írják, az ukrán-orosz háború a „V4-ek országaiban ahhoz a felismeréshez vezetett, hogy
a biztonság növelése, a haderő modernizálása, a katonai képességek, illetve a kibervédelem gyorsabb fejlesztése prioritás”.
Varsó a haderőre fordított kiadásokat jövőre a bruttó hazai termék (GDP) három százalékára, 20,8 milliárd dollárra kívánja emelni. Lengyelországban az idei katonai kiadásokra ez idáig 13 milliárd dollárt költöttek, ami az ország költségvetésének 12 százalékát emészti fel. Minden héten fegyverszállítmányt küldenek Ukrajnába, ami szintén nagy kiadásokat jelent: május végéig körülbelül másfél milliárd dollárt fordítottak az ukrán haderő megsegítésére.
Prága védelmi büdzséjét jövőre ugyancsak több milliárd csen koronával fogja emelni, a többletforrást a tervek szerint új fegyverekre, lőszerekre és katonai hardverekre fordítják. A védelmi miniszter, Jana Cernochová kérésére a cseh miniszterelnök, illetve a parlament is támogatta, hogy az idei védelmi költségvetést megemeljék egymilliárd koronával (45 millió dollárral). Így a 2022. évi haderőre fordított költségek 89,1 milliárd koronára (négymilliárd dollárra) emelkednek. Ennek ellenére ez az emelkedés inkább tűnik szimbolikusnak Csehország esetében, hiszen más európai országokhoz képest az újabb források – amelyeket leginkább lőfegyverek vásárlására fog fordítani a kormány – jelentéktelenek.
Pozsony a jelenlegi orosz–ukrán konfliktusban azon a véleményen van, hogy a katonai kiadásokat gyorsabban kell növelni, az erre szánt költségvetési forrásnak minimum a GDP két százalékának kell lennie. Ez legalább 1.9 milliárd dollárt jelent, amelyet már idén is a hadseregre szeretnének fordítani Szlovákiában. A honvédelmi minisztérium 2035-ig hosszú távú fejlesztési tervet készített, amelyhez legalább 38 milliárd dollárt igényelt. A tervezetet a pozsonyi kormány június első felében jóváhagyta.
A következő években Magyarországon is folytatódik a védelmi kiadások hét éve tartó növelése. Míg a 2010-es évek közepén a GDP alig egy százalékát vagy annyit sem fordított hazánk hadi kiadásokra, addig a 2018-ban kezdődött Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programnak köszönhetően ez az összeg ma már több mint másfél százalék a nemzeti össztermékhez viszonyítva,
Budapest tervei szerint 2024-ben a haderőfejlesztési kiadások elérik, illetve
Ebből a légierő fejlesztésére több mint 216 milliárdot, a szárazföldi képességek fejlesztésére 398 milliárdot, a katonai infrastruktúra működtetésére 120 milliárdot, egyéb fejlesztési, működési kiadásokra pedig több mint 106 milliárd forintot tervez fordítani az Orbán-kormány.
Nyitókép: Facebook
Hal Melinda klinikai szakpszichológus, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója hangsúlyozta, egyértelmű összefüggések láthatók a népesedés és a lelki tényezők, valamint a mentális egészség és foglalkoztatási mutatók között.
A szlovák kormányfő szerint a szlovákiai kormányellenes tüntetésekkel kapcsolatban a cseh politikusok és a cseh média beavatkoznak Szlovákia belügyeibe.
Amikor lerakták őket, nem gondolták, hogy valaha valaki megtámadja majd a vezetékeket. Hiba volt.
Zbigniew Ziobrót péntekhajnal óta keresték a rendőrök. Az ellenzéki képviselő letartóztatását a szejmnek, majd a bíróságnak is jóvá kell hagynia.
Az ukránok nem vették jó néven Calin Georgescu ötletét.
Egy újabb Majdan-tüntetéstől retteg a szlovák kormány.
Bosszant az a trend, hogy mostanában divatja lett a nemzetünk kigúnyolása, csúfolása, leszólása.
George Simion reakciójában azt írta: „a hatalom honatyái” gúnyt űznek a parlamenti procedúrákból, és azzal fenyegette őket, hogy hamarosan üt az ő órájuk”.
