Magyarországon még ma sincs sok női politikus, női köztársasági elnökből pedig Európában is nagyon kevés…
Ezért is vagyok büszke a feleségemre, hogy ő Magyarország első polgára. És nem elsősorban azért, mert nő. Ha valaki, én tudom, hogy méltó és alkalmas erre a feladatra. Ami számomra Kati közéleti sikereinél is fontosabb, hogy ő elsősorban anya és feleség. A maximalizmus, amit a munkájában képvisel, otthon is megjelenik. Hat évig volt otthon a gyerekekkel. Ebben az időszakban csak ez számított. Azóta is nagyon szoros a napi kapcsolata a gyerekeinkkel, és ő az, aki a kiterjedt család összetartásáról is gondoskodik. Este, amikor mi már mindannyian lefeküdtünk, ő rendszeresen nekiáll sütni, hogy friss péksütemény legyen reggelre az asztalon. Ki nem hagyná, hogy ő készítse a gyerekek szülinapi tortáját! És ez nem valami máz, neki tényleg a család a legfontosabb.
Személyesen soha nem vágytam politikai feladatra”
Mindketten elfoglaltak. Régebben, amikor a gyerekek kisebbek voltak, hogyan oldották meg a jelenlétet?
Logisztikában már elég rutinosak vagyunk. Ha tehettük, mindig ketten vittük óvodába a gyerekeket. A családi feladatokat közösnek tekintjük. Mindig az végezte el kettőnk közül, aki éppen tudta. Számomra természetes volt, hogy én is pelenkázok, etetek, öltöztetek, mesét olvasok vagy sétálok, játszom a gyerekekkel. Ezt nem segítségnyújtásként éltem meg, nekem is rengeteget ad, hogy ilyen élő kapcsolatom van velük pici koruk óta. Már nagyok, nem igénylik azt az intenzív jelenlétet, mint régen, így ma már az is belefér, hogy elmenjünk kettesben sétálni, vacsorázni, sőt olyan is megesett, hogy el tudtunk utazni. Arra törekszünk, hogy a gyerekeinknek olyan mintát, útravalót adjunk, amely tartást és kapaszkodót nyújt az életükben. Amikor az első fiunk született, bevallom, még elgondolkoztam, hogy bent legyek-e a szülőszobában. Aztán megbeszéltük, hogy ott leszek. Életem legjobb döntései közé tartozik, hogy mindhárom gyermekem születésénél ott voltam. Férfiként nehezebb megélni a várakozást és felkészülni a gyerek érkezésére, de lehet tudatosan készülni rá. Később, az első pár hónapban még nem tudunk mindent megcsinálni a gyerek körül, de nagyon sok mindent igen. Az én tapasztalatom szerint megéri apaként a lehető legtöbbet jelen lenni az első pillanattól. A szeretetet, a figyelmet a gyerekek az édesapjuktól is igénylik, és értékelik is, ez a köztünk lévő bensőséges, bizalmi viszony alapja. Tegnap például a tizennégy éves lányunkkal kettesben vacsoráztunk a teraszon. És egy jót beszélgettünk. Jó érzés megélni, hogy a gyerekeink bíznak bennem, megosztják velem akár még a belső vívódásaikat is.
Mit lehet tudni a három gyermekükről?
A legnagyobb, Ádám már felnőtt, tizennyolc éves, idén érettségizik. Készül az egyetemre. Érdekes, izgalmas volt látni azt, ahogyan pályát választott magának. Végül műszaki területre megy, a matematika és a fizika nagyon érdekli, mellette pedig a dobolás a szenvedélye. Tamás tizenhat éves gimnazista. Kiválóan sportol, ő is szereti a zenét, ezen a területen nagyon tehetséges. Gitározik, dalszövegeket ír, mellette pedig egy extrém sportnak, a parkournak hódol. Kata lányunk tizennégy esztendős. Igazán segítőkész lány. Ő röplabdázik és zongorázik. Mindhárman református iskolába, a Baár–Madasba járnak.
Ön sosem gondolkozott politikai szerepvállaláson?
A politika annyiban része az életemnek, hogy a pénzügyi piacot sokszor politikai döntések is befolyásolják, mozgatják, ezért naprakésznek kell lenni mind a hazai, mind a nemzetközi politikai kérdésekben. Kati aktív közéleti szerepvállalása miatt természetesen én is közelebbről követem a belpolitikát. Személyesen azonban soha nem vágytam politikai feladatra.