A Nyugat ellenséges politikája szükségszerűen egymáshoz nyomja Oroszországot és Kínát.
„A hidegháború elsősorban az európaiakat és az európai gondolkodású oroszokat fogja sújtani. A legszörnyűbb a dologban az, hogy nem tehetünk ellene semmit. Ukrajna lerohanása fájdalmas tragédia, amelyre Európának válaszolnia kellett. De Oroszország kitaszítása Európából történelmi léptékben is közös veszteségünk. És sajnos a kontinensünkön túl több haszonélvezője is lesz, akiknek érdekében áll majd az ellentét befagyasztása.
Remélhetőleg nem szerénytelenség azzal kezdenem, hogy a hazai médiában (éppen itt az Azonnali.hu-n) én kezdtem először azon meditálni, hogy a Nyugat ellenséges politikája szükségszerűen egymáshoz nyomja Oroszországot és Kínát. Ehhez persze nem kellett nagy ész, elég volt angolul olvasni és tudni, hogy Fukuyamán meg a The New York Times-on túl is van amerikai politikai irodalom.
Az ellenvéleményt hangoztatók két érvet szoktak felhozni. Az egyik szerint Kína számára az Egyesült Államok fontos kereskedelmi partner. Ez persze igaz, de a két óriás küzdelme a hegemóniáért elkerülhetetlennek látszik. És ha ezt remélhetőleg nem is nukleáris fegyverekkel vívják meg, Kínának e megmérettetésben »tartalékként« nagyon jól jön Oroszország szövetsége. (És vele az Északi sarkkör egyharmadának ellenőrzése.)
A másik érv, a Szibériába özönlő »sárga veszedelem« emlegetése inkább csak vicces. A kínai népesség emelkedése már megállt, az ország komoly demográfiai gondokkal küzd. Az ősi szülőföldjüket elhagyó falusiak pedig nem Szibériába, hanem a délkeleti kínai nagyvárosok kényelmébe és relatív jólétébe özönlenek. Azt hiszem, hogy az elmúlt hetek eseményei nagyjából eldöntötték a kérdést.
Az orosz-ukrán háború és az oroszellenes nyugati szankciók totalitása olyan új világrendhez vezet, amelyben a Nyugattal szemben Oroszország és Kína masszívan együttműködik egymással.
Ebben persze lehetnek surlódások, de hát például az USA és Franciaország csörtéi sem kérdőjelezik meg alapvető egymásra utaltságukat. Putyin és Hszi elnökök februári pekingi közös nyilatkozata egy hosszú közeledési folyamat megkoronázásának tekinthető. Amerikai megfigyelők arra is rámutattak, hogy a nyilatkozat egyes elemei (»nácítlanítás«, a NATO keleti terjeszkedésének ellenzése, a »színes forradalmak« elítélése) mintha eleve az Ukrajna elleni invázió igazolására születtek volna.”
Nyitókép: EyePress News / EyePress via AFP
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az egykori német kancellár szerint a katonai szerepvállalás önmagában nem hozhat eredményt sem Ukrajna, sem Európa számára.
Összecsapott a két neves politikai elemző.
A honvédség továbbra is részt vállal a veszélyeztetett térségekben tartózkodó magyarok kimenekítésében.
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 40. rész.
Lenéznek mindenkit, úgy gondolják, hogy ők, a liberálisok mindenki fölött állnak.
Magyar hadifoglyokat kiszabadítani pedig különösen felemelő érzés lehet. Irigylem érte Szijjártót… Ungváry Zsolt írása.
A Tisza Párt a harmadik, a Fidesz és a KDNP közös listája pedig a hetedik helyre került.
A fiatal MMA-harcos őszintén beszélt konzervatív nézeteiről.
