Jakab Ferenc: Ez még csak a kezdet, a járványok korát fogjuk élni

Soha nem látott fertőzöttszámokat produkál a járvány világszerte. Mindenhol megdönti az eddigi betegszámokat az omikron, ami Jakab Ferenc virológus szerint akár harmincszor fertőzőképesebb, mint az eredeti vuhani variáns. Itthon csütörtökön 15 526 új fertőzöttet igazoltak, pénteken pedig közel 16 ezret, ami már most magasabb, mint a Kásler Miklós emberierőforrások minisztere által prognosztizált szám. A miniszter január 7-én azt mondta, az ötödik hullám csúcsán a fertőzésszám meghaladhatja a napi 13 ezret. Rusvai Miklós virológus ennél borúlátóbb volt, ő a Mandinernek nyilatkozva azt mondta, hogy 15 ezernél is magasabb lehet a fertőzésszám. Neki lett igaza.

Rusvainak szerencsére abban is igaza lett, hogy a többi adat, a kórházban ápoltak és az elhunytak száma nem követi az elszabadult fertőzöttségi számokat – legalábbis egyelőre, reméljük ez így is marad. A szakértők kéthetes csúszást szoktak emlegetni ezek között az adatok között, vagyis a fertőzöttségi adatsor kiugrása ennyi idővel később látszik a többi számon. Ám most jó eséllyel bízhatunk abban, hogy az omikronnál nem így lesz. Ez egyrészt a viszonylag jó átoltottságnak és annak köszönhető, hogy a most terjedő variáns kevésbé súlyos betegséglefolyást okoz a korábbi variánsokhoz képest.

akkor volt olyan időszak, amikor ezerötszáznál is több beteget gyógyítottak így, míg csütörtökön 202 lélegeztetőgépen lévő betegről számolt be a Nemzeti Népegészségügyi Központ.

Az egész világ küzd az omikronnal, Németországban a héten először haladta meg a napi esetszám a százezret: egy hét alatt csaknem negyven százalékkal emelkedett. Az ottani szakértők február közepére várják az ötödik hullám tetőzését Németországban. Karl Lauterbach szövetségi egészségügyi miniszter egy interjúban azt mondta, hogy egyelőre a kórházban ápoltak száma csökken, mert egyelőre fiatalok fertőződnek meg, de hamarosan az idősek körében is több lesz a fertőzés. A politikus azt is előrevetítette, hogy „egész osztályok bezárása fenyeget” – írja a Portfolio, és azt is kijelentette, hogy szélsőséges esetekben Németországban még a daganatos betegeket is később fogják megoperálni, a kemoterápiákat elhalasztják, a stroke-os betegeket pedig korábban hazaengedik.

Rövidülő karantén, a védettségi igazolványt felváltja az oltási

Az intézkedések is igyekeznek követni az omikron sajátosságait, az országok egymás után csökkentik a karanténidőt. Magyarország is lépett, a fertőzött felnőttekre hét nap karantén vár, amiből tünetmentesség esetén, negatív koronavírusteszttel öt nap után lehet szabadulni. A másik fontos intézkedés, hogy február 15-étől oltási igazolvánnyá alakul a védettségi igazolvány, vagyis csak az a 18 éven felüli minősül oltottnak, aki megkapta a harmadik oltást, valamint az, aki két oltást kapott, és a másodikat hat hónapon belül. Tehát egy hónap múlva nem fog számítani a szabályozás és a korlátozás szempontjából, ha valaki átesett a víruson. Az erről szóló kormányrendelet január 20-án jelent meg.

Ez az intézkedés nem arat osztatlan sikert, ugyanis nagyjából kétmillió ember veszítheti el a védettségi igazolványát, amennyiben nem veszi fel az oltást. A kormányzati döntést egyébként a szakértők nagy része teljesen megalapozottnak tartja, Jakab Ferenc virológus és Szekanecz Zoltán klinikai immunológus a múlt heti KOVIDők című videóban azt mondta, hogy

mint a csak fertőzéssel megszerzett. Ugyanitt Oroszi Beatrix epidemiológus egy japán kutatásra hivatkozva azt nyilatkozta, hogy a legrobusztusabb immunválasz a vakcina és a későbbi fertőzöttség kombinációjából születhet.

A második oltás már nem elég az omikron ellen

„Omikron teljesen elkülönül a többi variánstól” – jelentette ki szerdán Jakab Ferenc virológus a MedicalScan Szeminárium szervezte online beszélgetés során. Azt is kiemelte, hogy a most terjedő változat esetében is „jók a vakcinák”, ám a második dózist követően már 21 nappal az oltás után csökken a hatékonyság, így a harmadik dózis felvétele nagyon fontos, hiszen ez tud nagyobb hatékonysággal megvédeni minket. „Az oltással három legyet ütünk egy csapásra” – mondta, hiszen védjük egyrészt magunkat, másrészt a környezetünket, továbbá a vírus terjedésének megakadályozásával csökkentjük a további variánsok kialakulásának esélyét.

Szót ejtett arról is, hogy nagyon nincs rendben, hogy míg a fejlett országokban a negyedik oltásról vitatkoznak, addig a fejlődő országokban rengetegen még az első dózist sem kapták meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy ez az egyenetlen vakcinaelosztás kedvez a további variánsok kialakulásának és terjedésének.

A szkeptikus hangokra reagálva a virológus ismét hangsúlyozta, hogy az oltások nem a fertőzés, hanem a súlyos lefolyás elkerülésére hivatottak, és arra, hogy az egészségügyi rendszerünket kevésbé terheljük. Mint mondta

A gyerekek oltását is egyre jobban szorgalmazzák a szakértők, Jakab a héten arról beszélt, hogy Angliában „eszméletlenül” megugrott a 18 éven aluli omikronos esetszám, szerinte Magyarországon is ugyanez jön néhány héten belül. A gyerekek oltása kapcsán a Mandiner megszólaltatta Nyúl Zoltán gyermekoltás-szakértőt, interjúnkat itt olvashatja. Jakab a gyermekek oltása kapcsán két dolgot említett. Egyrészt az, hogy számára nem volt kérdés, hogy oltatja-e a gyeremekeit, mind a kettő kétszer van már oltva. Másrészt, hogy van egy ismerős család, akinek a gyermeke enyhén esett át a covidon, azóta mégis vérnyomásproblémákkal küzd.

Negyedszer is oltassunk?

Január közepén az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) arra figyelmeztetett: hosszú távon nem fenntartható, hogy négyhavonta ismételgessük az oltásokat. A szakértők itthon egyelőre azoknak ajánlják, akik idősebbek, vagy valamilyen immunhiányos betegségben szenvednek.

Szekanecz Zoltán klinikai immunológus szerint a negyedik oltás a daganatos és az autoimmun betegeknek fontos. A szakértő kiemelte, hogy az ilyen betegek 60 százaléka a két oltásra úgy reagál, mint az egészségesek, de 11-12 százalékuk gyengén. Szerinte számukra ezért fontos a negyedik oltás. A negyedik vakcina szükségessége kapcsán azonban még vannak szakmai viták, az országok egyelőre kivárnak, kivéve Izraelt, ahol nem csak az autoimmun betegeket, hanem az időseket és az egészségügyben dolgozókat is elkezdték oltani.

Még mindig messze a vége?

– jelentette ki Jakab, hozzátéve, hogy sőt, a mostani „csak belépő lehet”, a járványok korát fogjuk élni, számos ilyen helyzettel meg kell még küzdenünk. Szerinte nem, vagy csak nagyon nehezen érhetjük el a „hőn áhított nyájimmunitást”. Rusvai ennél optimistább, szerinte elérjük a nyájimmunitást, 90 százalékos védettséget jósol a magyar lakosságnak májusra. Ez szerinte azt is jelentheti, hogy náthává szelídül majd a vírus, ősztől már nem lesz szükség szigorú járványvédelmi korlátozásokra. Oroszi Beatrix epidemiológus szerint azonban az, hogy az omikron nem okoz olyan súlyos megbetegedést, mint a korábbi variánsok, nem jelenti azt, hogy nem jönne a későbbiekben olyan variáns, ami ismét súlyosan érintené a lakosságot.