Oltassuk vagy ne a gyereket? – szakértő válaszol a Mandinernek

Eddig 51 ezer 5-11 éves gyermeket oltottak be koronavírus ellen Magyarországon január elejéig egy hónap alatt. Elégedett ezzel a számmal?

Az oltottak aránya ebben a korosztályban nem éri el a tíz százalékot. Ez azért távol van attól a számtól, ami kívánatos lenne. Fontos kiemelni, hogy minden 5 év feletti gyermek oltható, ha a szülő kéri, és az oltásnak nincs ellenjavallata, ezért arra kérjük a szülőket, fontolják meg az oltást.

Mekkora átoltottság lenne kívánatos ebben a korosztályban?

Nagyon nehéz ezt meghatározni, de a jelenleginél mindenképpen nagyobb arányú. Sajnos azt látjuk, hogy a felnőttek esetében sem tudjuk elérni a kívánatos szintet, pedig ott aztán különösen fontos lenne, de hasonló a helyzet más országokban is. Kétségkívül náluk a százszázalékos felső határ volna elvárható, vagyis a teljes átoltottság, ráadásul nem csak az alapoltással, de az emlékeztetővel is. 

Egyre inkább belefáradunk a járványba. Egyre több és hangosabb az oltásokban csalódott hang is, sokan annak ellenére is betegek, hogy a harmadik vakcinát is megkapták. A WHO is figyelmeztetett, hogy a jelenlegi vakcinák nem elég hatékonyak a megfertőződés ellen, a súlyos lefolyás ellen azonban továbbra is védenek. Reális cél ebben a helyzetben elvárni a százszázalékos átoltottságot második-harmadik vakcinával? 

Abszolút érthető a csalódottság, de az a helyzet, hogy az érvényben lévő ajánlásokat az élet diktálja. Ennek alakításában pedig mi is felelősek vagyunk. Az emberek magatartására is visszavezethető, hogy szükségessé vált a harmadik oltás.

Az ésszerű megfontolások alapján meghozott járványügyi ajánlásokat a járványhelyzet diktálja. Teljesen megértem, hogy a folyamatosan visszatérő korlátozások és az a tény, hogy a lakosság nem látja a járvány végét, mind-mind fásultsághoz vezet. Azonban én a magam részéről optimista vagyok: vannak már jelei annak, hogy az élet előbb-utóbb visszatérhet a jelentősebb korlátozásoktól mentes kerékvágásba. Ehhez azonban szükség volna még egy kis türelemre és be kellene tartani a szakemberek által javasolt járványügyi intézkedéseket. Ezzel nemcsak magunknak, hanem az egész közösségünknek is jót teszünk.

Nem tolonganak a szülők gyerekeik oltásáért, még azok sem, akik az elsők között kérték maguknak a vakcinát. Mitől tartanak? 

Erre nem tudok egyértelmű választ adni. Még a felnőttek esetében sem mérhető fel, hogy mi a félelem oka. A lakosság védőoltáshoz való hozzáállása érzelmileg motivált. Ezt pedig nehéz megtörni racionális érvekkel. A gyermekek esetében ellenérvekkel nem nagyon találkozunk, inkább arról van szó, hogy a szülők egészen egyszerűen nem hozzák el a gyermeket oltásra. Megfordítanám tehát a kérdést, arról kellene inkább beszélni, hogy milyen érvek szólnak a gyerekek védőoltása mellett. A szülőknek pedig ezt átgondolva kellene döntést hozniuk. Jó volna, ha a szülők saját meggyőződésüket a rendelkezésre álló adatok, tények birtokában tudnák kontrollálni. 

Akkor maradjunk az érveknél. Mi szól a covid elleni gyermekoltás mellett? 

A covid-fertőzés gyermekeknél szerencsére enyhe vagy nagyon enyhe formában fordul elő és játszódik le. Ez azt jelenti, hogy a megbetegedettek nagyon kis százalékát kell csupán a betegség miatt kórházba felvenni. Fontos megjegyezni, hogy

Ha a legtöbb esetben enyhe a betegséglefolyás, akkor miért tegyem ki a gyerekemet egy olyan oltásnak, aminek a hosszútávú következményeit senki a világon nem ismeri – teszi fel a kérdést most rengeteg szülő. 

Ez bizonyosan így van. Sajnos rengeteg a félrevezető és téves információ a vakcinákról. Le kell szögezi, hogy a Magyarországon rendelkezésre álló védőoltások hatásosak és biztonságosak, bárki bármit is állít. Az is igaz, hogy gyermekkorban a fertőzés lefolyása azért enyhe, de a gyerekek néhány százaléka mégis kórházba kerül. A mérleg egyik serpenyőjében ott van ez, a másikban pedig a gyermekkorban is biztonságos oltások. A mérleg nyelve pedig mégiscsak a védőoltás irányába billen. A kórházba kerülés mellett azt is fontos megfontolni, hogy nem ritka ezek között a gyerekek között, akinek intenzívosztályos kezelésre is szüksége van. És akkor még nem beszéltünk a poszt-covid-szindrómáról, a koronavíruson átesett kiskorúak 10-14 százaléka négy héten túl is tünetekben szenved. Ez persze kisebb arány, mint a felnőttek esetében, de ez is sok. 

Melyek a leggyakoribb tünetei a gyerekeknél a hosszútávú covidnak?

Krónikus fáradékonyság, köhögés, tanulási és pszichés zavarok, fejfájás és még sorolhatnám. Ezek pedig nemcsak a tanulmányi előmenetelt, de a mindennapi életet is befolyásolják. A poszt-covid tünetegyüttes mellett a másik szövődmény a többszöri gyulladásos szindróma, ami sajnos még egy enyhe lefolyású fertőzést követően is kialakulhat. Ezeken kívül pedig másodlagos érvek is vannak, ilyen például, hogy az oltott gyerekeknek nem kell karanténba vonulniuk, ha az osztályban felüti a fejét a vírus. Ezáltal nem maradnak le, és a szülőnek sem kell távol maradnia a munkától. 

Igaz az, hogy az omikron a fiatalabbakat támadja?

Igen, míg a korábbi variánsok a gyerekeket alig betegítették meg, addig

és lehet, hogy ez még fokozódik. Egyre nagyobb eséllyel hozzák haza a vírust majd a gyerekeink a közösségből a szülőkek, nagyszülőknek. Hogy ne így legyen, ezért is kell a vakcina. Számos ok van, amit érdemes átgondolni és ezek alapján dönteni az egyébként biztonságos védőoltás beadása mellett. Biztonságos a védőoltás.

Sokan azzal érvelnek, hogy ezt egyáltalán nem lehet biztosra venni, még olyan mondatokat is hallani, hogy kísérleti nyulak vagyunk. Többen gondolhatják, hogy még magukat csak-csak kiteszik ennek, na de a gyermekeiket? Azt már nem.

Még távolról sem lehet azt mondani, hogy kísérleteznénk rajtunk. Ha megnézzük hány mRNS-oltást adtak be világszerte, akkor ez vetekszik sok, már évtizedek óta a piacon lévő oltással.

A technológiáról voltak már bőven korábbi információk is. Ráadásul alapos tesztelés előzte meg ezeket a vakcinákat. Kétségtelen, hogy egészen bizonyosan adataink akkor lettek a védőoltások mellékhatásairól – különösen a ritka mellékhatásokról – amikor már sokmillió embert beoltottak velük. Márpedig most itt tartunk, ezek az adatok már nagyon-nagyon széles tapasztalatokon nyugszanak, amelyek alapján ki merem jelenteni, hogy a védőoltások biztonságosak. Tudjuk, hogy vannak mellékhatások: hőemelkedés, egynapos levertség, karfájdalom, ezeket senki nem kívánja elbagatellizálni. Azonban a kockázat és a haszonmérlegelése alapján nem nagyon tudunk más józan következtetésre jutni, minthogy a védőoltásokat érdemes beadatni.

Azt is hallani, hogy hormonálisan is befolyásolhatja a covid-elleni vakcina a gyerekeket. Igaz ez?

Ez teljesen alaptalan. Sajnos az ilyen és hasonló teljességgel tudománytalan és hamis álhírek stigmaként hosszú távon is rajta tudnak maradni a védőoltásokon. A vakcinaellenes források pedig elég hangosan terjesztik. Az olyan vádak – mint meddőséget okoz, hormonálisan befolyásol – mindenki elevenére tapint. Ez pedig már több, mint felelőtlenség. Ilyen, bizonyítottan téves állításokkal manipulálni a lakosságot bűn, vétek, és emberéletekbe kerül.

Mik a tapasztalatok a már beoltott gyermekeknél? Milyen oltási reakciókat tapasztalnak?

A legtöbbeknek fel sem tűnik, összességében jobban tolerálják a védőoltást, mint a felnőttek. Vannak azért gyakori mellékhatások is, ilyen az egy napig tartó hőemelkedés, bágyadtság.

A gyerekek két adagban kapják a védőoltást. Mit üzennek a külföldi példák, és mit lehet prognosztizálni, lesz szükség további emlékeztető dózisra náluk is? A felnőtteknél már a negyediket pedzegetik.

Sok 12-17 éves gyermek már megkapta a harmadik, emlékeztető oltást, ahogy az én gyermekeim is.  Mivel nyáron kezdték el oltani a 12-17 év közötti gyerekeket, az 5-11 éveseket pedig decemberben, egyelőre nincsen egyértelmű álláspont a harmadik oltásról az esetükben, de sok érv szól mellette. A legfontosabb ezek közül, hogy azt látjuk, a harmadik oltás – ami hat hónappal az alapoltás után indokolt – nagyon masszív immunválaszt képes kiváltani. Hatására sokszorosára nő az antitestszint, emellett pedig plusz védelmet képes biztosítani a variánsokkal szemben. Ami pedig óriási előny. A 12-17 éves korosztályban egyébként már kérhető a megerősítő oltás.

Tapasztalt egyébként a pályája során bármely oltás kapcsán ilyen szintű ellenállást, mint most?

Még soha. A Magyarországon régóta meglévő kötelező védőoltási rendszer szerencsére széleskörű elfogadottságot élvez. Egyrészt azért, mert hozzátartozik az életünkhöz, másrészt, mert az emberek bíznak a vakcinákban, még azokban is, amikből kevesebbet adtunk be, mint a covid-elleniből. Sajnos az oltásellenes hangok elképesztő publicitást élveznek.

A koronavírus előtt itthon a védőoltásellenesek viszonylag hangos, de marginális csoportot alkottak. Voltak, akiket tudtak befolyásolni, de azok véleményét könnyen meg tudtuk változtatni, mert sok esetben arról volt szó, hogy félrevezető információt kaptak. Vagyis a marginális csoport ritkán tudott lényeges befolyást szerezni. Ez a covid kapcsán nem ilyennek látszik.

Mi ennek az oka?

A covid az életünk minden részét befolyásolja pillanatnyilag, így a védőoltás kérdése is. Pont emiatt tud ilyen hangos lenni az oltásellenes tábor. Ez a szubjektív meglátásom, de ez nyilván azért inkább egy részletesebb és tudományosabb elemzést igényelne. Szerencsére azért az emberek többsége tisztában van azzal, hogy a legjobb védekezés a fertőzéssel szemben a védőoltás. 

Szlávik János szerint 2023-ra vége lehet a járványnak. Igaza lehet?

Arra idővel kétségtelenül és reálisan számítani lehet, hogy bár a vírus itt marad közöttünk, de a lakosság minden egyes tagja lassan immunitást fog szerezni. Így vagy úgy. De remélhetőleg inkább a kevesebb kockázatot jelentő védőoltások útján. Jönnek majd újabb variánsok, de már sokkal kevésbé okoznak súlyos megbetegedést. Járványok lehetnek, de csak kisebbek, a téli-tavaszi időszakba. Ez a forgatókönyv nem irreális. De még egyszer mondom,

Üzen-e a szülőknek?

Gondolják át, amit fölsoroltam: először is az oltás védelmet ad a betegség súlyos lefolyása ellen. Ráadásul, habár a fertőzés lefolyása enyhe gyermekkorban, van kis kockázata a szövődményeknek és a hosszabb távú, elhúzódó tüneteknek. A másik pedig az, hogy számítani kell rá, hogy a fertőzést mindenki el fogja kapni, és lehet, hogy éppen a gyermek fogja hazahozni, és veszélyeztetni olyan családtagot, akinél a fertőzés sokkal komolyabb formában zajlódhat le. A másodlagos érv az iskolai hiányzás és közösségi kiesés elkerülése. Elsősorban racionálisan kellene megközelíteni a védőoltás kérdését gyermekkorban is, és inkább a ráció, mint a hiedelmek és téves információk által befolyásolt érzelmek alapján dönteni.