Megvédhetők-e a magyar rezsiárak az európai energiaválság idején? Mennyi alkoholt isznak a magyarok a karantén óta? Miért került lejtmenetbe a magyar ökölvívás? Klímacsúcs, riport Ciprusról, Highlights of Hungary és Both Miklós – megjelent a Mandiner hetilap!
Vezércikkünkben, az Első karakterben Constantinovits Milán hívja fel a figyelmet az oltakozás fontosságára, ami már nem egyéni, hanem össztársadalmi érdek, akárcsak a politikai konszenzus a járványkezelés kapcsán.
Közélet
A baloldali kormányzás idején elszálltak a rezsiárak, az Orbán-kormányok viszont radikálisan beleszóltak a hazai energiapolitikába. Magyarország Európa mostani energiaválsága közepette is megőrizte a lakossági rezsi stabilitását. Milyen út vezetett idáig? Meg lehet-e hosszú távon védeni az intézkedéseket? Közélet rovatunkban elemzésünket olvashatják a nagy rezsiharcról.
A Megafon célja, hogy összeadódjon azok hangja, akik nem kirekesztők – mondja interjúnkban a Megafon vezetője. Kovács István szerint önbizalmat kell adni a közösségi térben a jobboldali gondolkodású embereknek.
„A tolerancia bajnokai nem fogadják el az ellenvéleményt” – hívja fel a figyelmet.
Hatodik alkalommal teszik le százezrek az alkoholt egy hónapra a Száraz novemberhez csatlakozva. A program célja edzeni a kontrollt az alkohol felett. Magyarországon közvetlenül egy-, közvetetten akár négymillió embert is érinthet a súlyos alkoholhasználati zavar, a szakértők országos stratégiát sürgetnek – a témában Kék Pont Alapítvány szakemberét kérdeztük.
„Inkább a nem ivást tartjuk ritkábbnak, sokszor megszóljuk a társaságban az alkoholt nem fogyasztókat” – mutat rá Dávid Ferenc.
„Nem elég kimaradni a gonoszból. Az áldozat mellé kell állni. Van, amikor hősnek kell lenni” – írja publicisztikájában a holokauszt áldozataira emlékezve Balog Zoltán református püspök.
Knopf Alexandra, az Alapjogokért Központ igazgatóhelyettese írásában a Városháza-ügy kapcsán mutat rá arra: a főpolgármester mögül már azok is kihátrálnak, akik néhány hete még ódákat zengtek egészen kivételes politikai teljesítményéről.
Külföld
Külföld rovatunkban a Glasgow-ban rendezett ENSZ-klímacsúccsal foglalkozunk, amire magánrepülők százaival érkeztek a résztvevők, hogy aztán hangzatos beszédeket mondjanak és szép ígéreteket tegyenek arra, mit is tesznek majd országaik évtizedek múlva.
„A világ egyelőre nem sokkal került közelebb a lefektetett célok eléréséhez” – olvasható összeállításunkban.
Évtizedek óta feloldhatatlan megosztottság sújtja Ciprust, s a szigetnek ma migrációs útvonalak csomópontjaként új idők új kihívásaival is szembe kell néznie. A rovatban riportot olvashatnak a mediterrán végekről.
Bendarzsevszkij Anton, a Danube Institute kutatója az amerikai-orosz kapcsolatok változásáról ír publicisztikájában.
Precedens
Precedens rovatunkban megnéztük, hogy a nyugati országok akadémiai szférája miként vált a véleményterror terepévé.
Koltay András, az NKE rektorának pulicisztikájában Gilbert Keith Chesterton műve kapcsán ír a keresztény gondolkodás ismérveiről.
Makronóm
Legendás magyar vállalat került vissza hazai tulajdonba az utóbbi években, élére pedig holland származású igazgatót neveztek ki. Jan Prins újra a transzformátorgyártás globális bajnokává tenné Magyarországot – a tervekről beszélgettünk Makronóm rovatunkban.
Sport
Minden idők egyik leggyengébb vb-szereplését produkálták a magyar ökölvívók. Az örök optimisták szerint azonban nincs ok az elkeseredésre – Sport rovatunkban Csötönyi Sándort és Erdei Krisztiánt kértük helyzetértékelésre.
Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés
A modern társadalom egyre zajosabb és egyre kevésbé következetes. Hangulatunk, teljesítményünk és fizikai környezetünk ingadozásai alapvetően befolyásolják döntéseinket és választásainkat. A szétszórt változékonyság emberi életek és vállalkozások sorsát dönti el, ezért itt az ideje a tudatosságnak – üzenik új könyvükben Daniel Kahneman és társai, akiknek könyvét Böszörményi Nagy Gergely ajánlja a héten.
A Feminens oldalán Mészöly Ágnes konduktív pedagógust ismerhetik meg.
Réz Johanna jegyzetében a „zokniszandál” jelenségről olvashatnak.
Valós időben, számszerűsítve mutatják be a rákos sejtek invázióját egy magyar kutatás módszereivel – ezáltal még többet megtudhatunk a betegség kialakulásáról és terjedéséről – a vizsgálatról Tudomány kisrovatunkban olvashatnak.
Both Miklós veszi át november 19-étől a Hagyományok Háza vezetését, az új főigazgató kinevezése öt évre szól. A zeneszerző-előadóművész-néprajzkutatóval Élet rovatunkban beszélgettünk az intézményvezetés kihívásairól.
„A Hagyományok Háza belső szervezetét és működését dinamikusabbá kell tennünk” – fogalmaz.
A leginspirálóbb magyar teljesítményeket mutatja be, és az emberi kiválóság, a cselekvő lokálpatriotizmus, valamint a hazaszeretet hívószavaira épül a Highlights of Hungary. A kezdeményezésről az ügyvezetőt és a nagyköveteket kérdeztük.
A Pilinszky János eddig sosem látott fotográfiáiból a Műcsarnok Kamaratermében nyílt kiállítást ajánljuk, a tárcát Hegyi Zoltán írta.
A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban az Ufi korábbi szerzője, Hegedűs Zoltán ír arról, miért nem helytálló az a vád, hogy kompország lennénk.
„A magyar választóknak fel kell ismerniük, hogy ez a gyűlölet nem a megoldás, hanem maga a katasztrófa” – hangsúlyozta összeállításában a Transzparens Újságírásért Alapítvány.
Zürichi kerekasztal-beszélgetés az európai demokráciáról, értelmes politikai vitákról és persze Magyarországról.
Karácsony Gergely támogatja a Tisza Párt adópolitikáját, azt azonban nem tudja ő sem, hogy mit titkol Tarr Zoltán, pedig rendszeresen egyeztetnek.
Lebukott a Tisza Párt. Kiderült, hogy hazudnak. A Tisza-adó botrány lehet a végzetük? Exkluzív interjú Deutsch Tamással Strasbourgból.
Levette a kezét a Mandinerről Mérő Vera, hiszen nem is hallott róla, hogy kollégánkat taszigálta Magyar Péter embere.
A Mandiner adománygyűjtést szervezett a 76 éves Rosinec Máriának, aki egyedül neveli két unokáját, miután fia meghalt az értelmetlen háborúban.
Az Európai Unió Tanácsa azt javasolja a tagállamoknak, hogy az ukrán menekültek ideiglenes védelmi státuszát fokozatosan váltsák fel nemzeti tartózkodási engedéllyel, és készüljenek fel az önkéntes hazatérés támogatására is, ha azt a körülmények lehetővé teszik.
A közvélemény-kutatás a Charlie Kirk-gyilkossággal egyidőben készült Amerikában.
