A magyar környezetipar helyzetbe hozása kiemelt célja a kormány fejlesztéspolitikájának, a konzervatív politika is lehet zöld – mondja lapunknak Joó István, aki kormánybiztosként felügyeli a november-december fordulóján esedékes Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expo és Világkiállítás szervezését. Miért foglalkozik prioritásként a fenntarthatósággal Magyarország? Miért éri meg egy nemzetközi gigaexpót rendezni hazánknak? Az export növeléséért felelős helyettes államtitkárt a világkiállítás mellett a magyar gazdaság járvány utáni újraindításáról is kérdeztük. Interjúnk.
***
Miért fontos a fenntartható fejlődés?
Mindannyian láthatjuk, akár csak az elmúlt napok eseményeit nézve Németországban, hogy a klímaváltozás és a fenntarthatóság a jelenkor egyik legnagyobb kihívása. A következő évtizedek egyik legfontosabb kérdése továbbra is az lesz, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődést hogyan tudjuk összhangba hozni a környezet által nyújtott lehetőségekkel, hogyan lehet a kettő között az egyensúlyt megteremteni. Nem használhatunk több erőforrást, mint amit a környezet visszapótolni képes – ha ennél többet használunk, károkat okozunk.
Gazdasági fejlődés úgy, hogy a természeti környezet terhelése, az erőforrások kiaknázása mértékletes legyen. Sokan látják úgy, hogy talán az utolsó pillanatban van az emberiség. Fékezhető ez a folyamat?
Ez egy közös felelősség, egy közös munka, amiben mindenkinek szerepe van: a kormányoknak, a vállalati szférának és az egyéneknek is. Természetesen a felelősséget nem lehet az egyén vállára helyezni, de sok olyan megoldás létezik már, amelyeket ha beépítenénk a mindennapi életünkbe, a fenntarthatósághoz hozzá tudnánk járulni.
Mi a kormányok felelőssége? Az Orbán-kormány mikor tette ezt a kérdést prioritássá a politikái között?
A kormánynak az az elsődleges feladata, hogy kialakítsa a szabályozási keretrendszereket, megfogalmazzon rövid-, közép- és hosszútávú célkitűzéseket, amelyeket ebben a témakörben el szeretne érni, és persze az is, hogy minden eszközzel előmozdítsa a célok elérését. 2010 óta folyamatos lépések történtek, ilyen például a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv meghirdetése és következetes végrehajtása is. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium koordinálásában egy nagyon aktív, erőteljes munka folyik.
és számos intézkedést hozott, amelyek segítik ezek elérését. Említhetjük akár a napenergia terjedésének vagy az elektromos autók használatának előmozdítását, az egyszer használatos műanyagok betiltását, vagy éppen az illegális hulladéklerakók felszámolását. A Planet Budapest 2021 megszervezése is nagyon jól illeszkedik a cselekvési rendbe.
Joó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium export növeléséért felelős helyettes államtitkára
Miért fontos Magyarországnak, hogy itt rendezik meg a világkiállítást?
Az esemény kezdeményezője Áder János köztársasági elnök, akinek már nemzetközi színtéren is elismerik a klímaváltozás elleni küzdelemben vállalt szerepét. Elnök úr vezetése mellett három Budapesti Víz Világtalálkozót szerveztek, amelyeknek a mérlege igencsak pozitív volt. Összegezve azt mondhatnám, ezek az események nemzetközi kitörési lehetőséget adtak a magyar víziparnak.
ami komoly eredmény. Számos másik olyan ágazat is van a hulladékgazdálkodástól az élelmiszer-termelésen át egészen az okos városokig, amelyekben jelentős magyar tudás és technológia van. Fontos, hogy nekik is nemzetközi kitörési lehetőséget biztosítsunk. Főleg egy Covid-járvány utáni időszakban, amikor majd újra meg kell küzdeni minden piaci lehetőségért.
Milyen közvetlen vagy közvetett hasznokat, kapcsolati tőkét, üzleti lehetőségeket várnak tehát a kiállítástól?
A szakkiállítás egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az ott kiállító magyar és visegrádi országokból érkező cégek konkrét üzleti lehetőségeket, megrendeléseket kapjanak, üzleti kapcsolatokat alakítsanak ki. Számos ágazatban a V4-országok egymás versenytársai, de emellett sok olyan terület is van, ahol kiegészítjük egymás tudását. Az utolsó Víz Világtalálkozón a kiállító cégek 700 üzleti tárgyalást folytattak le három nap alatt. Ha kiszámolnánk, hogy ezek külön-külön mennyibe kerültek volna az egyes vállalatoknak a külön szervezéssel, a külföldi külön utakkal, már látható, hogy egy kiállítás rendezése megtérülő befektetés.
Ez egy megarendezvény, presztízsesemény lesz, sajtóhírek szerint legalább 3 milliárdos költségvetéssel. Ez az összeg is képes megtérülni?
A Víz Világtalálkozók tapasztalata, hogy a kiállító magyar vízgazdálkodási cégek
A vállalkozások részéről hatalmas az érdeklődés a Planet Budapest 2021 iránt, már 170 kiállítói jelentkezésünk van – ez annak fényében jelentős szám, hogy a vállalkozások a járványhelyzetben elvégzett takarékossági intézkedések során köztudottan először a marketingkiadásaikat nyirbálják meg. A kiállítók között sok innovatív cég van, érdekes termékekkel – hogy néhány példát említsek: környezetbarát kisrepülő, műanyagot lebontó baktérium, néhány deciliter vízzel történő autómosás, beltéri komposztálás, intelligens gyalogátkelő, élelmiszer-pazarlást csökkentő applikáció, napelemes térburkolat, összecsukható konténerek vagy elektromos kukásautó.
és ezt szeretnénk bemutatni minden vendégünknek, bárhonnan is érkezzen a világból.
A Hungexpo Magyarország és a régió vezető kiállítási és konferenciaszervező központja
A fenntartható fejlődés mint vezérelv hogyan jelenik meg a magyar külgazdasági politikák formálásában? Lesz-e zöldebb, hangsúlyosabb szerepet kaphat-e a környezetvédelem a kormányzati döntésekben?
Mi az elmúlt években
A világ számos pontján, így például Vietnámban, Laoszban, Kenyában, Indonéziában magyar technológiával épültek és épülnek víz- és szennyvíztisztító telepek – ez egy komoly eredmény. Ezek a létesítmények önmagukban hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez, ráadásul az említett országokban a tiszta ivóvízhez való hozzájutás nehéz, egy tömegeket érintő probléma. A Zöld-foki-szigetek mezőgazdasági területein magyar technológiákkal oldják meg az öntözést. A nemzetközi fejlesztéspolitikánkban a környezetipar helyzetbe hozása egy kiemelt cél. Ami pedig a pénzügyi kérdéseket illeti, jó hír, hogy az Eximbank is megkezdte a Zöld Finanszírozási Program kidolgozását.
Részben azért kérdezem ezt, mert az európai politikában a zöld témák a zöld pártok, esetleg baloldali vagy liberális pártok programjaiban szerepelnek, bár sokan felvetik, hogy miért ne lehetne ez egy konzervatív politikai portfólió része is...
A baloldali pártok zöld színezetű politizálása újból és újból bebizonyítja, hogy a zöld ügyet csak ernyőként használják a saját politikai programjuk érvényre juttatására, ezt pedig gyakran az egyén kárára teszik. Az említett pártok a zöld témákról
Ez látható az elmúlt évek kormányzati lépéseiből és a jövőre vonatkozó terveinkből is. Magyarország a világ 21 olyan országa közé tartozik, ahol 2000 óta úgy nőtt a bruttó hazai termék, hogy közben csökkent a szén-dioxid-kibocsátás. De említhetném a Zöld Busz Programot, az egyszer használatos műanyagok betiltását, a zöld államkötvények kibocsátását, a napenergia elterjedésének ösztönzését, és így tovább. A Planet Budapest 2021 is a cselekvésről, a konkrét megoldásokról szól.
Hol tart az expó előkészítése?
November 29-én kezdünk, négy hónap van hátra, és ez az idő a rendezvényszervezés szempontjából olyan, mintha holnap lenne. De jól állunk, az érdeklődés pedig már most is jelentős.
Milyen programok, találkozók lesznek a rendezvény keretében?
A világtalálkozó során több mint száz előadó fog megvitatni olyan aktuális témákat, mint például azt, hogy mit jelent a fenntarthatóság a Covid-járvány után, vagy hogyan állunk át a körkörös gazdaságra, vagy mit jelent a mesterséges intelligencia és digitalizáció az okos városok fenntarthatósága szempontjából, vagy például azt, hogy milyen változásokat hozhat a zöld finanszírozás.
A száznál is több előadó 70 százaléka már visszaigazolta, hogy jön – ők olyan előadók, akik kormányzatoktól, nagy finanszírozási intézményektől, az ENSZ szakosított intézményeitől, a tudományos életből vagy a vállalati szférából jönnek. A szakkiállítás esetében 20 ezer négyzetméter, azaz 3 focipályányi lesz a kiállítási terület, amit meg fogunk tölteni. Az érdeklődő közönségnek azt szeretnénk megmutatni, hogy milyen eszközrendszert tudunk használni a mindennapi életünkben. Összegyűjtöttük Közép-Európában azokat a technológiákat, megoldásokat, innovációkat, amelyek segíthetik a fenntarthatóságot (hulladékgazdálkodás, energia, közlekedés, okos város-koncepció),
Ezen kívül lesz egy rendezvény-sorozatunk, egy kalandpark, amely a 10-16 éves korosztálynak szól: 180 iskolás csoportnak lesz lehetősége itt megérteni és megtapasztalni, hogy mi a fenntarthatóság, és mit tudnak érte személy szerint tenni.
A politikai döntéshozók találkozói milyen formában valósulnak meg?
Több tucatnyi miniszteri delegáció jelezte már a részvételét a Planeten. A panelbeszélgetéseket viszont úgy alakítjuk ki, hogy abban mindig lesz kormányzati képviselő, egy pénzügyi szakember, valamint egy a vállalati szférából és egy a tudományos világból érkező szakértő. Fontos, hogy a problémák mellett a megoldásokról szeretnénk beszélni.
A Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expo és Világkiállítás helyszínei – 20 ezer négyzetméter, azaz 3 focipályányi lesz a kiállítási terület
Ön a KKM-ben az exportért felel, erről is kérdezném még. Az első negyedéves exportadat pozitív volt: a járvány ellenére több mint 3 százalékos volt a növekedés. Hogyan alakult a második negyedév?
A KSH az első féléves adatait augusztus elején fogja publikálni. Májusban azt láttuk, hogy a külkereskedelmi többlet 97 millió euró volt – ez tavaly májushoz képest 11 százalékos növekedést jelent.
A számok biztatóak.
Minek volt köszönhető a kereskedelmi mérleg eredménye?
A második és a harmadik járványhullám között az ipari termelés már kezdett visszaállni, a vállalkozások kezdtek újra talpra állni. A vállalkozások egészen elképesztő teljesítményt nyújtottak, ha figyelembe vesszük, milyen kihívásokkal néztek szembe. Mi is mindent megtettünk a magunk részéről: a KKM-ben a legapróbb adminisztratív ügyekig segítettük a magyar cégeket, a Helyettes Államtitkárság szinte telefonos ügyfélszolgálattá alakult át, mivel nagyon sok adminisztratív, logisztikai, szállítmányozási ügyben kellett segítséget nyújtanunk a járvány közepette. A Minisztérium számos programot indított el 2020-ban – a Nemzeti Exportvédelmi Program az egyik, amelynek két eleme volt:
maximum 3 milliárd forint értékben; valamint az exporthoz kapcsolódó költségek, például kiállításokon történő megjelenés támogatásával ösztönöztük a külpiacra lépést. Ezen felül elindítottuk a Nemzeti Befektetési Ügynökségen keresztül a hazai beruházásokat támogató programot is: több mint kétezer vállalkozás jutott szintén vissza nem térítendő támogatáshoz, hogy meg tudják tartani a munkahelyeket és fokozzák a teljesítményüket.
A hagyományos kereskedelmi partnereinken (Németország, Ausztria,... stb.) túl mely államokkal történt kereskedésben volt kiugróan magas exportteljesítményünk?
A keleti nyitás pozitívan alakult ebből a szempontból. Németország dominanciája azonban e téren egyértelmű: az első negyedévben az összes exportunk 30 százaléka ide irányult, ezen kívül Olaszország, Szlovákia, Románia, Franciaország együtt 21 százalékot tesznek ki. Ebből is látszik, hogy az EU-n belüli exportunk meghatározó. Elmondható ugyanakkor, hogy az Európán kívüli kereskedelmi partnereink is egyre hangsúlyosabb szerephez jutnak exportunkban. Az idei év első harmadában Törökországba, Kínába, Oroszországba és Szerbiába is nőtt a magyar kivitel, a tavalyi évhez képest összesen 26 százalékkal.
A termékexportot a gépek és szállító eszközök kivitele dominálta. Konkrétan milyen termékek?
Közúti járművek, villamosipari készülékek és műszerek, híradástechnikai berendezések, energiafejlesztő gépek – leginkább ezek.
Ezek nagyrészt nagyvállalati termékek. A kkv-k milyen arányban vannak jelen az exportban?
az elmúlt években több programot is indítottunk, amelyek segítik a cél elérését. Míg 2017-2018-2019-ben 83, 88, illetve 89 százalék volt a kis és középvállalkozások részaránya az EXIM ügyfelei között, a tavalyi évben ez 93 százalékra nőtt.
Szijjártó Péter szerint a cél az, hogy az EU tagállamai közül Magyarország tudja a leggyorsabban újraindítani a gazdaságát. Milyen feltételei vannak ennek az optimista várakozásnak?
A tavalyi exporteredményünk is jó volt a járványhelyzethez képest, és az idei adatok is jól alakulnak. Miniszter úr vezeti a Gazdasági Élet Újraindításáért Felelős Operatív Törzset, és az elmúlt hetekben húsz kormánydöntés született a testület javaslatára – ezek mind olyan kezdeményezések, amelyek javítják a vállalkozások versenyképességét, fokozzák az exporttevékenységüket. Ezek a döntések elősegítik, hogy az újraindítás a lehető leggyorsabban történjen.
--
fotó: Mátrai Dávid, MTI, planetbudapest.hu
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Októberben a külkereskedelmi termékforgalom érdekes képet mutatott: az export csökkent, míg az import kismértékben bővült. A Makronóm Intézet gyorselemzése szerint az export visszaesését elsősorban a csökkenő külpiaci kereslet okozhatta. Ám Németországban kedvező jelek mutatkoznak, a nagy rendelések is inkább pozitív irányba húzzák a számokat. Az importot a fogyasztás növekedése támogatta. Az erősödő külső kereslet és a termőre forduló beruházások jövőre növelhetik az exportot.
A COP29 zárónyilatkozata bár elfogadott egy évi 300 milliárd dolláros klímafinanszírozási célt 2035-ig, India és más fejlődő országok elégedetlenségüket fejezték ki. Szerintük a támogatás mértéke elenyésző, és tovább mélyíti a fejlett és a fejlődő államok közötti szakadékot.
Fővárosunkban teázott a klímaaktivista.
Kínát természetesen nem lehet megütni, 3400 milliárd dollárnyi exportjával magasan veri a mezőnyt.
A Budapesti Nyilatkozat megvalósítása talán az EU számára is jó alkalmat teremt, hogy újragondolja a zöld átállás programját.
Az amerikai lap szerint az Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea közötti kötelékeket az ukrajnai 2022-es invázió betonozta be.
A Ferencváros a Szpari otthonában zárta a bajnoki szereplését 2024-ben. Az már korábban eldőlt, hogy a felcsútiak telelnek az élen...
