Neki köszönhetjük a Királyi Lovarda pompás díszmennyezetét a budai Várban, de a pesti Operaház tetőszerkezetét is ő álmodta meg: Neuschloss Emil dúsgazdag emberként sokat adakozott. Ismét egy izgalmas cikk a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról.
1836-ban született Párkányban, egy tősgyökeres fakereskedő családban – a Neuschloss família ugyanis évszázadokra visszamenőleg fával és annak feldolgozásával foglalkozott. Az ő édesapja, Neuschloss Károly is, aki megalapította a Neuschloss és Fia céget, amelyet aztán 1879-ben, a halála után Emil vett át.
Nem volt kérdés, hogy így lesz, főleg, hogy ő volt a család egyetlen fiúgyermeke a hét lány (Hermina, Johanna, Zsófia, Katalin, Fanny, Lujza és Jenny) mellett. Neuschloss Emil 1885-ben, a Budapesti Országos Kiállításon szerzett hírnevet magának, számtalan pavilon megépítését az ő cége végezte. Többek között a mezőgazdasági, a házi ipari, az egészségügyi és a zenecsarnok tetőszerkezetét is a Neuschloss és Fia készítette. Nem véletlen, hogy amikor Ferenc József kilátogatott a kiállításra, személyesen köszönte meg a közreműködést, majd arany érdemkeresztet adományozott neki. Matlekovits Sándor, a kiállítás elnöke pedig levélben köszönte meg Neuschloss Emilnek a munkát, kiemelve: rajta múlt, hogy a kiállításra minden pavilon rendben elkészült.
A pesti Operaház tetőszerkezetét is Neuschloss Emilnek köszönhetjük. Fotó: Wikipedia
A fakereskedő hamar komoly vagyonra tett szert. Egy hatalmas gyártelepet épített a mai Horvátország területén, ide 18 kilométeres vasutat épített, de
Nem mellékesen Bécsben, Párizsban, Brüsszelben és Lille-ben is volt lerakata. Még egy statisztika: a fiumei kikötőből évente 2300 vagon feldolgozott fát szállítottak a világ minden pontjára a Neuschloss-gyárból. Összesen 7 nagy fafeldolgozó gyárat tartott fent és több mint négyezer ember dolgozott az üzemeiben.
1896-ban a millenniumi kiállításon Ferenc József régi ismerőseként köszöntötte. Az osztrák császár és magyar király a beszélgetés során a következőt kérdezte: „Ugye, nem éppen a legjobban mennek most külföldön az ügyek?” Neuschloss nem késett a válasszal: „Sajnos, Felség, nagy áldozatokkal kell Amerika ellen védekeznünk” – mondta a gyáros, aki a kiállítás több pavilonjának a tetőszerkezetét is megálmodta.
Neuschloss Emil rendszeresen adakozott, volt, hogy egy családi ünnepről Budapest polgármesteréhez hajtatott és átadott 1000 koronát a szegényeknek. Az is jótékony természetére vall, hogy 1892-ben Arad megyében 3200 hold földet vásárolt, a talajjavítási munkák után pedig bérbe adta 65 magyar családnak azzal, hogy ha két évig művelik, a tulajdonjog rájuk száll. Az Ellenzék című lap meg is állapította, hogy
A faiparos elmondhatta magáról, hogy az ő cége építette a pesti Operaház tetejének faszerkezetét, s nem mellékes az sem, hogy a budai Várban a Királyi Lovarda belső díszmennyezetét is a Neuschloss és Fiai üzemében készítették. A Lovarda később a második világháborúban súlyos sebeket kapott, majd a kommunista rendszerben a helyrehozatal helyett a lebontás mellett döntöttek. A Nemzeti Hauszmann Program keretén belül a Lovardát ismét felépítették, rendezvényközpont lesz belőle és az év második felétől látogathatják a budai Várban időzők.
Neuschloss Emil unokaöccseivel, Ödönnel és Marcellal az Építőipar műszaki hetilapnak az alapítótagjai között voltak. Neuschloss Ödön és Marcell egyébként szintén részt vettek a budai Vár századfordulós építkezésén, hiszen ők szállították a parkettát a palota legendás Szent István-termébe. A testvérpár szintén több jeles budapesti épülethez köthető. Így millenniumi kiállításra az Alpár Ignác tervezte városligeti Vajdahunyad várának kivitelezői is ők voltak, de az Igazságügyi Palota építkezésén is részt vett a testvérpár.
A Zsidó Vakok Intézetének egykori épülete, amely Wechselmann Ignác anyagi felajánlása után épülhetett meg. Fotó: Wikipedia
Visszatérve Neuschloss Emilhez: 1906-ban ünnepelte az ezüstlakodalmát, 25 évvel korábban vette el feleségül Benevenisti Anikát. A gyáraiban is felköszöntötték őket, Emil pedig átvehette a dolgozók ajándékát, egy ezüst plakettet. Az is ismeretes, hogy
1908-ban Neuschloss Emil is ott volt a Mexikói úton, ahol felavatták a Zsidó Vakok Intézetének épületét, amely közadakozásból épült – pontosabban Wechselmann Ignác műépítész határozott úgy a végrendeletében, hogy 2 millió koronát ad az épület létrehozására. A gáláns adakozó özvegye nem volt más, mint Neuschloss Emil Zsófia nevű testvére.
Neuschloss Emil élete végéig dolgozott. 1910-ben a Magyarországi Fakereskedők Egyesületének tiszteletbeli elnöke lett, majd hosszú betegség után, 1912 júliusában, az ausztriai, Ischlben érte a halál. 76 éves volt, mikor örökre elaludt. Budapesten temették el, a végrendelete szerint pedig a tetemes vagyona fele a feleségét illette, a többin pedig az örökösök osztoztak. De arra is figyelt, hogy komoly összeget hagyjon a Neuschloss és Fia gyár legrégebbi alkalmazottjaira is. Mikor meghalt, a lapok azt írták, félő, hogy „a halála, a valamikor imponáló nagyságú, híres cég csöndes kimúlását is jelenti.” Sajnos igazuk lett az újságoknak.
A nagyszabású régészeti feltárás olyan valóságot villantott föl, amiről a kutatók nem is álmodtak. Luxuscikkek, gazdagság és hatalmas város képe bontakozott ki a szakemberek szemei előtt.
Ha száz év múlva megírják az ezredforduló utáni két évtized történelmét, akkor annak a középpontjában nem politikusok vagy ideológiák lesznek, hanem a technológiai forradalom, és annak hatása a társadalomra.
Orbán Viktor a minap a magyar gazdaság 2025-ös kilátásairól szólva a beruházások felgyorsulását emelte ki, ami a GDP növekedésének új lendületet adhat. A Makronóm Intézet elemzője sorra veszi, hogy mely fejlesztések és ipari beruházások húzhatják fel a gazdasági mutatókat az elkövetkező években.
A wellnessturizmus a turisztikai ágazat egyik leggyorsabban növekvő szegmense világszerte, Magyarországon is egyre többen választják az ilyen szolgáltatásokat nyújtó szállodákat. A jövőben azonban a wellnessezés sokkal többet jelent majd a kétnapos, svédasztalos ellátású utazásnál.
Fontos az ajándék, fontos, hogy minden meglegyen, de hogyha arra megy rá a hangsúly, akkor kifáradunk. Interjú.
Fekete Zoltán kijelentette, első a közlekedési, a vasúti funkció megtartása, ennek rovására fejleszteni nem lehet, de a helyi közösségek ellenében sem.
Felemás döntést hozott a jászvásári püspök.
Horváth Csenger szerint olyan leckét kapott, amelyet sosem felejt el.
