Megrendítő számok, marad a korlátozás, Európa-rekorderek lettünk oltásban – vakcinaösszefoglaló

„Rekordokat döntöget a harmadik hullám”, „meredeken ível felfelé a járványgörbe”, „messze nincs itt a nyitás ideje” – nagyjából ezek a mondatok írják le leginkább az elmúlt hét történéseit. Az első Orbán Viktor miniszterelnöktől származik, a másikat Müller Cecília országos tiszti főorvos mondta csütörtökön, az Operatív Törzs sajtótájékoztatóján.

soha ennyien nem haltak meg a járvány kezdete óta koronavírus okozta szövődményekben, soha ennyi beteget nem ápoltak kórházban, soha ennyi fertőzött sem szorult eddig lélegeztetőgépre, ahogy ennyi új beteget sem regisztráltak még 24 óra leforgása alatt. A hét utolsó munkanapján nyilvánosságra hozott adatok szerint 10 759 új fertőzöttet diagnosztizáltak, ezzel pedig a járvány kezdete óta összesen 549 839 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 213 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 17 841 főre emelkedett. Jelenleg 10 264 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 1174-en vannak lélegeztetőgépen.

A számok sajnos magukért beszélnek, a virológusok, infektológusok és járványügyi szakértők szerint nincs itt a nyitás ideje, bármennyire is fáradunk. Ez utóbbit a miniszterelnök is érintette szokásos reggeli rádióinterjújában, amikor azt mondta, hogy „további szigorításokat már nem biztos, hogy elviselnének az emberek”, vagy azt, hogy

lelkileg is újra kell indítani az országot”.

A helyzetet nehezíti, hogy nem elég, hogy nagyon rosszak a számok, vélhetően az előttünk álló hetekben tovább emelkednek, egészen a szakértők által vírus március végére várt tetőzéséig. Ezt támasztják alá a szennyvízvizsgálatok adatai is, ezek alapján is esetszám-emelkedésre kell számítanunk az elkövetkező hetekben Müller Cecília tiszti főorvos beszámolója szerint.

Meddig kell még bírnunk a bezártságot?

A kormány oltottsághoz köti majd a nyitást, ezt először Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be a Kormányinfón. Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában pedig pontosan meg is határozta a számot, mint mondta

Fel is kérte az Operatív Törzset, hogy készítse el az újraindítási tervet ez alapján. A jelenleg érvényben lévő szigorítások kapcsán pedig úgy nyilatkozott, hogy „még egy hétig biztosan fennmaradnak a korlátozások”, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy „most jó esély van arra, hogy az iskolákat újranyissuk”. Szólt arról is, hogy a húsvéti időszak külön járványügyi intézkedést igényel, erről jövő héten tájékoztatnak majd.

Az újranyitás pontos üteméről eddig azt tudjuk, hogy a csütörtök este nyolckor lezárt nemzeti konzultációra beérkezett válaszok alapján dönt a kormány, ahogy arról is, hogy a védettségi igazolványokhoz milyen jogosítványok kapcsolódjanak. Utóbbiról Gulyás Gergely megjegyezte, „ez egy nehéz társadalmi kérdés, mert ugyan elvileg senkinek nem lesz rosszabb attól, ha a valaki más szabadabban mozog, mégis sokan méltánytalannak érzik, hogy más esetleg szállodába mehet, miközben ők is regisztráltak az oltásra, csak még nem kapták azt meg”. A konzultációs kérdőívet egyébként több mint félmillióan töltötték ki, eredményeit Gulyás Gergely bejelentése szerint a hétvégén hozzák nyilvánosságra. 

Hogy állunk az oltással?

Ezzel kapcsolatosan a hét legfontosabb híre, hogy

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) az itt elérhető térképen folyamatosan frissíti a számokat. E sorok írásakor Málta után Magyarország tartja vezető helyét a vakcinamennyiség tekintetében: 31,8 százalék a száz lakosra jutó vakcinadózisok száma. Összehasonlításképp ez a szám Németország esetében mindössze 18, Olaszország esetében pedig csupán 12,7 százalék.

Folyamatosan zajlik az oltás, már 1 477 554 fő a beoltottak száma, ebből 444 451 fő már a második vakcinát is megkapta. Gulyás Gergely közölte, hogy a 65 év felettiek kétharmada regisztrált eddig oltásra, a jelentkezők felét pedig már be is oltották. Eddig egyébként 3,3 millióan regisztráltak az oltásra, aki még szeretne, itt megteheti. Aki pedig oltani megy, ezt töltse ki, és vigye magával, hogy gyorsabb legyen a folyamat, és ne kelljen sorbaállni.

Ami a nyájimmunitást illeti: a kormány reményei szerint júniusra vagy akár már májusra elérhető a magyar lakosság átoltottsága. A lapunknak nyilatkozó virológus szerint ez akkor reális, ha a vakcinaszállítmányok az eredetileg tervezett ütemben befutnak. A nyájimmunitást nemcsak az oltást megkapók száma, hanem a betegségen átesetteké is adja. Eddig igazoltan félmillióan kapták el a kórt Magyarországon, a ténylegesen megfertőződöttek száma ennek többszöröse lehet, Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora szerint elérheti a többmilliót, Rusvai becslései szerint pedig a másfél-kétmilliót, de vannak, akik szerint akár ötmillióan is áteshettek a betegségen. 

Miből főzünk jelenleg, avagy milyen oltóanyagok érkeztek eddig? 

E hét szerdán 100 ezer adag Sinopharm-, kedden 120 510 adag Pfizer-, míg csütörtökön 54 ezer adag Moderna- és 21 600 adag AstraZeneca-vakcina érkezett Magyarországra. Ez utóbbi a várt mennyiségnek kevesebb mint egyharmada – mondta Müller Cecília tiszti főorvos. A következő napokra a házorvosok 10 beteg beoltásra elegendő AstraZeneca-vakcinát kapnak, az oltópontokra pedig átlagosan 44 pácienst irányíthatnak, ott Szputnyik V- és Pfizer-vakcinák állnak rendelkezésre.

utóbbiból összesen 1 129 425, előbbiből pedig 1 100 000 adagot kaptunk.

Ami a szállítások pontosságát illeti, a kínaiak a szerződéses határidőnél előbb küldték az oltóanyagokat, az oroszok a februári lemaradást – ígéretük szerint – március végéig teljes egészében behozzák – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A magyar kormány a lekötött Pfizer-BioNtech-oltóanyag mennyiségét az eddigi 6,5 millió adagról 10,9 millióra növelte. Így Magyarország már összesen 31 millió adag oltóanyagot kötött le. Ebből 24 millió adag oltóanyag várható uniós beszerzésből, ennek eddig a 7 százaléka érkezett meg három gyártótól (Pfizer, Moderna, AstraZeneca). Emellett várunk még 4,36 millió adagot a Janssen vakcinából is, ez utóbbi egydózisú, így elég belőle egyetlen oltás.

Lesz-e negyedik hullám?

Gulyás Gergely ennek kapcsán derűlátó, a Kormányinfón ugyanis azt mondta, „ha gyorsan oltanak és sokan regisztrálnak, akkor negyedik hullám már nem lesz”. Ezzel egyetért Rusvai Miklós virológus is:

– mondta a héten a Mandinernek. 

Bírja-e a terhelést az egészségügyi ellátás?

Ez az előttünk álló hetek legfontosabb kérdése. A miniszterelnök ennek kapcsán azt mondta, hogy „a kapacitások jelentősek, a kérdés mindig az, hogy van-e elegendő ember, aki ezeket működteti”. Megnyugtatott ugyanakkor, mint mondta, „minden kórház biztos irányítás alatt van”, hozzátéve: a kórházigazgatókkal való egyeztetés során megnyugtató híreket kapott. A kórházi ágyak kihasználtságával kapcsolatosan rögzítette: „a lélegeztetőgéppel felszerelt ágyak kapacitásának a felét sem nem értük még el, és ugyanez igaz a kórházi ágyakra is”. 

a jelenleginél két és félszer több lélegeztetésre szoruló embert is el tudna látni az egészségügy, a katasztrófavédelemnek pedig további ágyszámnövelésre – 20 ezer felettire – is van terve, de ennek megvalósítására valószínűleg már nem lesz szükség – ezt Gulyás Gergely mondta. Kiemelte ugyanakkor, hogy a fertőzés mértéke nem azonos az országban, a brit mutáns Szlovákiából érkezett, ezért Észak-Magyarországon magasabb a fertőzöttség, és a kórházakban is ott van kevesebb szabad kapacitás. Ám azt is rögzítette, hogy nincs olyan térség, ahol komoly probléma lenne.

Elmondta továbbá, hogy a kapacitásokat az Országos Kórházi Főigazgatóság szinte percről percre követi, ha bárhol egy kórház betelik, akkor megváltoztatják a betegutat, valamint, hogy a védekezésben a rezidensek és a medikusok is részt vesznek. A matematikusok szerint egyébként 14-15 ezernél nem lesz több a kórházban ápolt betegek száma a koronavírus-járvány harmadik hullámának csúcsán sem. Cáfolta viszont, hogy a kórházakban rangsorolnák a betegeket az alapján, hogy kit küldenek intenzív osztályra, lélegeztetőgépre. 

Az AstraZeneca-ügy

Mint ismert, az elmúlt hetekben több ország is bejelentette: elővigyázatosságból ideiglenesen felfüggesztik az AstraZeneca oltóanyagának használatát, miután több olyan esetet is jelentettek, amikor vérrög képződött a beoltottak szervezetében. Ezt követően az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) rendkívüli vizsgálatot végzett. Ennek során pedig biztonságosnak minősítette a hatóság a szóban forgó szert, de azt is rögzítette, hogy további vizsgálatokat tart szükségesnek, mert ugyan a vérrögök kialakulásának általános kockázata alacsony, és előfordulása sem bizonyított, de lehetséges.

Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy

„A vakcina bizonyított hatékonysága a koronavírus-fertőzés miatt szükséges kórházi kezelés, vagy az esetleges elhalálozás megelőzésében felülmúlja a vérrögképződés kialakulásának rendkívül kicsi valószínűségét”.

A hírt követően sorra jelentették be az országok, hogy folytatják az oltást a vakcinával. Így tett többek között Lettország, Litvánia, Bulgária, Németország és Spanyolország is.

Lapunknak nyilatkozó szakértő szerint nincsen szignifikáns statisztikai összefüggés az oltás és a trombózisos és embóliás esetek előfordulása között. Mint Rusvai magyarázta: „több mint 17 millió embert oltottak be AstraZenecával, közülük mindössze 15 trombózisos és 22 embóliás esetet figyeltek meg az immunizálást követő két hónapban”, márpedig, ha Európa népességéből 17 millió embert véletlenszerűen kiválogatunk, akkor köztük nagyjából ugyanilyen arányban lett volna trombózisos és embóliás eset. 

Nyitókép: Kunszállás, 2021. március 18. Kasza Beáta háziorvos az AstraZeneca koronavírus elleni vakcinát készíti elő oltáshoz kunszállási rendelőjében 2021. március 18-án. MTI/Bús Csaba