Ha lesz elég oltott, május közepétől fellélegezhetünk – Merkely Béla a Mandinernek

Nem enged a vírus a szorításából, csütörtökre elérte az idei csúcsot az új fertőzöttek és a halottak száma: 6278 új fertőzöttet regisztráltak, és életét vesztette 152 többségében idős, krónikus beteg, de

Jelenleg 6 544 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 639-en vannak lélegeztetőgépen. 

Március 8-ától jön az országos zár: április 7-ig bezárnak az oktatási intézmények, március 8-tól két hétre a legtöbb üzlet is – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón.

A különböző matematikai modellek előrejelzései szerint az elkövetkező hetekben tovább erősödik a járvány. „Lesznek még a mostaninál magasabb számok is, amik viszonylag hosszabb ideig tartják majd magukat. Azt is el tudom képzelni, hogy

– mondja a Mandinernek Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora.

Ez azonban csupán a jéghegy csúcsa, ennél ugyanis jóval több tényleges napi új eset lehet, mint Merkely hangsúlyozza, a H-UNCOVER országos reprezentatív epidemiológiai kutatás is kimutatta, hogy az igazolt fertőzések nem egy az egyben fedik le a valós megbetegedéseket, az utóbbi akár sokszorosa lehet az előbbinek. A regisztrált esetszám nyilván függ a lakosság szűrési hajlandóságától, sajnos nem mindenki megy el szűrni, aki találkozott a környezetében pozitív esettel, vagy koronavírussal összefüggő tüneteket észlel magán – indokolja a tényleges esetek száma és a regisztrált esetek közötti különbséget a Semmelweis Egyetem rektora. 

Annál, hogy mennyi lehet majd a harmadik hullám legmagasabb napi estszáma, pontosabban meg lehet becsülni, hogy mennyi ideig tart majd a mostani hullám – véli Merkely. Szerinte, ha még tovább tudjuk növelni az oltottak számát, és a következő hetekben legalább annyi embert be tudnak oltani, mint a múlt héten, akkor május közepén várható a lecsengés. Jelentős szigorítások esetén azonban az esetszámok növekedése két héten belül megállhat. A nyájimmunitás kialakulásához azonban minimum

még akkor is, ha az átfertőzöttek száma több millió is lehet. Mint ismert, a nyájimmunitást ugyanis a víruson már átesettek és az oltottak számának összege adja és természetesen van átfedés. 

Két út van: a koronavírus-fertőzés vagy az oltás

Annak kapcsán, hogy vajon lesz-e ennyi ember, aki kéri az oltást, azt mondja, jelenleg úgy látja a környezetében, hogy minden második ember utasítja el a vakcinát, ám a rektor optimista, szerinte előbb-utóbb belátják az emberek, hogy az immunitás megszerzésének két útja van, az egyik, ha megfertőződünk, a másik, ha kérjük az oltást. „Koronavírusosnak lenni azonban nemcsak fájdalmas, hiszen a kór következtében tüdőgyulladás, többszervi elégtelenség alakulhat ki, de bele is lehet halni. Kiszámíthatatlan betegségről van szó, még a harmincévesek sem lehetnek biztosak abban, hogy könnyedén átvészelik” – szögezi le. Hozzáteszi, hogy aki eddig megúszta a fertőzést, az nem az immunitásának, hanem a szerencséjének köszönheti elsősorban, így csak idő kérdése, hogy megkapja. A másik út az oltás, ami nemcsak biztonságos, de sokkal hosszabban tartó immunitást és védettséget ad, mint amikor valaki átfertőződik – véli Merkely.

Változik az oltási rend

A Semmelweis Egyetem rektora egyetért az oltási rend változtatásával. Mint ismert, a napokban az Operatív Törzs arról döntött, hogy a rendelkezésre álló vakcinákkal nem tartalékolnak, azokkal inkább beoltják azokat, akik még nem kaptak oltást. Mint mondja, így még több magyar állampolgárt tudunk megvédeni. „Az első oltás a lényeges, annak van nagyobb jelentősége” – mondja, hangsúlyozva, hogy a vizsgálatok is azt mutatták, hogy két-három héttel a beadása után az első adag Pfizer vakcina akár a 70 százalékos hatékonyságot is elérhet, sőt, ez a szám akár 80-ra is megemelkedhet még akkor is, ha a második oltást később kapja meg az illető. És hasonló a helyzet a Moderna és az Astra Zeneca vakcina esetében is.

– emeli ki. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy vannak olyan vakcinák, ilyen a Szputnyik V vektorvakcina, amelyik esetében az első és a második oltás nem egyezik meg, vagyis a második oltást nem lehet elsőként beadni, így a második oltás időben eltolásának nincs értelme. Szerinte ebben az esetben nem is érdemes eltolni a második oltás idejét. Ez azonban csak erre a vektorvakcinára érvényes, a többi oltásnál ugyanis megegyezik az első és a második összetétele.

Kombinálhatók az oltások?

Annak kapcsán, hogy mennyire kombinálhatók az oltások, és hogy mondjuk a Sinopharm kínai vakcinára lehet-e oltani mondjuk mRNS vakcinával, azt mondja, hogy bár nem javasolt, de elméleti akadálya nincs.

– véli. Az mRNS vakcina például úgy működik, hogy egy RNS segítségével viszik be a szervezetbe a koronavírus tüskefehérjéjének információját. A vektorvakcinánál egy humán, vagy  csimpánz adenovírusba – ez nem okoz emberben megbetegedést – teszik bele a koronavírus fehérjének genetikai kódját. Gyakorlatilag a fehérje ugyanaz a két oltás esetében, amiből pedig az következik, hogy elméletileg kombinálható is a két vakcina, merthogy nem okoz problémát a betegnek. Egyetlen dolog okozhat gondot – jegyzi meg – mégpedig az, ha ugyanazt az adenovírust kettőnél többször kapjuk meg. Mégpedig ez azért gond, mert a harmadszor kapott adenovírus ellen a szervezet azonnal ellenanyagot kezd termelni, vagyis abban a pillanatban megsemmisíti, ahogy bejut a szervezetbe, így pedig egész egyszerűen hatástalan lesz az oltás. Ha tehát szükség lesz még egyszer oltani, akkor két Szputnyik V oltást követően mRNS-sel vagy Sinopharmmal kell majd immunizálni. 

Valóban több a súlyos eset?

Nehéz megmondani, hogy több-e a súlyosabb eset, mint a második hullámban, egy biztos, hogy nagyon sok a súlyos eset, ez biztosan látszik a kórházi felvételek számából – hangsúlyozza Merkely. Szerinte elképzelhető, hogy emögött az van, hogy nagyon sok a tünetmentes, vagy enyhe tünetes eset is. Ezt viszont nem látjuk pontosan, a különböző variánsok okozta betegséglefolyás közti különbséget is úgy tudnánk pontosan felmérni, ha meghatározhatnánk az átfertőzöttséget, ami pedig elég nehéz. A Semmelweis Egyetemen kezeltek száma egyébként a héten már mintegy 10 százalékkal meghaladta a novemberi csúcsot, míg az intézmény intenzív osztályainak 60-65 százalékát teszik ki a covidos betegek – mondja lapunknak Merkely Béla, az egyetem rektora. Felhívja a figyelmet ugyanakkor arra, hogy az intenzív osztályokon természetesen nemcsak koronavírusos betegeket ápolnak, így az jóval telítettebb. 

Mindenesetre az biztos, hogy az új mutánsok sokkal jobban fertőznek, mint az eredeti, úgynevezett vadvírus, ezért

– emeli ki. Mint mondja, az eredeti vírusváltozás úgynevezett reprodukciós rátája, vagy R-értéke – ez mutatja meg, hogy egy beteg hány embert képes megfertőzni – akkor, ha semmilyen korlátozó intézkedést nem alkalmazunk, átlagosan 2,7. Vagyis egy ember átlagosan majdnem háromnak átadja a fertőzést. A brit, a dél-afrikai, a brazil variánsok R-értéke 3-4, vagyis jóval gyorsabban tud terjedni, mint elődje. Márpedig ezt a tényt számításba kell venni, amikor a nyájimmunitást próbáljuk megbecsülni, az eredeti vírus esetén 60 százalékos védettség (átoltottság, vagy átfertőzöttség) is elég, ám 3-as R-értéknél már 66, 4-nél meg 75 százalékra volna szükség. 

Ezért is nagyon fontos, hogy minél hamarabb minél több embert beoltsunk, mert annál kisebb a mutánsok kialakulásának esélye. Márpedig a mutánsokat a járvány hozza létre, ha nagyon sok ember megfertőződik, akkor annak a folyamatnak a során, amikor is a vírus megsokszorozza magát a mi sejtjeink segítségével, nagyobb esély, hogy hibázik, vagyis az eredetitől különböző genetikai állományú vírus jön létre. Az esetek 99 százalékában egyébként a mutáns kevésbé fertőzőképes, mint az eredeti, de sajnos a fennmaradó kevesebb, mint egy százalék

Merkely felhívja a figyelmet arra is, hogy amellett, ha Magyarország elérte a nyájimmunitást, az is cél, hogy a lehető legtöbb ország is elérje, mert a járvány globális probléma, a mutánsok kialakulásának esélyét csak a mihamarabbi oltással tudjuk minimalizálni. Mint mondja, bár az új oltóanyagok a legérzékenyebb pontját képesek eltalálni a koronavírusnak, és rendkívül hatásosak, de mivel szűkspektrumúak, ezért sajnos megvan rá az esély, hogyha az eredeti vírus úgy mutálódik, hogy a tüskefehérje genetikai állománya is módosul, hogy lehet, hogy nem lesz hatásos. 

A gyerekek oltása kapcsán azt mondja, hogy bár a jelenlegieket 16 és 18 éves kor alatt nem ajánlják, nem vagyunk messze attól, hogy hamarosan ők is immunizálhatók legyenek. Azoknál a legkisebbeknél, akik elkapták, ritkán átmeneti autoimmunszerű kórkép alakulhat ki, tüdőgyulladást és annak szövődményeit 10-14 éves korban láttak először. Jelenleg hat ilyen beteg van a gyerekklinikán, a remdesivirtől jól gyógyulnak. Mint mondja, nagyon súlyos megbetegedéssel gyermekek esetében nem találkoztak, lélegeztetőgépre senkit nem kellett tenni a covid vírus miatt. 

Az egyre több helyen olvasható tévhit kapcsán, miszerint az oltás meddőséget okozhat, azt mondja, hogy kizárt, sőt, annak, aki gyermeket szeretne érdemes mihamarabb oltással védettséget szereznie, mintsem, átesni a betegségen, mert az utóbbi ezerszer jobban megviseli a szervezetet, mint az oltás. Merkely arra biztat, hogy aki a közeljövőben gyermeket szeretne, feltétlenül oltassa be magát.